<?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?><?xml-stylesheet href="http://www.blogger.com/styles/atom.css" type="text/css"?><feed xmlns='http://www.w3.org/2005/Atom' xmlns:openSearch='http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/' xmlns:georss='http://www.georss.org/georss' xmlns:gd='http://schemas.google.com/g/2005' xmlns:thr='http://purl.org/syndication/thread/1.0'><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628</id><updated>2012-02-03T05:55:46.088-08:00</updated><category term='National-europäische Partei'/><category term='Europa'/><category term='elendsti'/><category term='Türken'/><category term='gluti'/><category term='Türkisch'/><title type='text'>Die europäische Sprache Euralinga</title><subtitle type='html'></subtitle><link rel='http://schemas.google.com/g/2005#feed' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/posts/default'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default?max-results=100'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/'/><link rel='hub' href='http://pubsubhubbub.appspot.com/'/><link rel='next' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default?start-index=101&amp;max-results=100'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><generator version='7.00' uri='http://www.blogger.com'>Blogger</generator><openSearch:totalResults>179</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>100</openSearch:itemsPerPage><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-181144530293007</id><published>2012-01-29T07:52:00.000-08:00</published><updated>2012-01-29T01:07:15.115-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Religion" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la réliga -- Religion&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la réligadía -- Feiertag&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;réligóza -- religiös&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la dealoga -- Theologie &lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;zadica -- fromm&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;la zadice -- Almosen, frommes Werk, Charity, Wohltätigkeit &lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;deu -- Gott&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;femadeu -- Göttin&lt;/li&gt;&lt;li&gt;contradeu -- Teufel, Satan&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;deasielu -- Himmel &lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;deabrandeju -- Hölle&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la bona -- das Gute&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;la bonéma -- die Güte &lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la mala -- das Schlechte&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;la maléma -- Bosheit&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;žertu -- Opfertier&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;žertistu -- Priester&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;derse -- predigen &lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;dersistu -- Prediger, evangelischer Pfarrer, Imam, Rabbiner&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;cašera -- koscher, rein &lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;treifa -- unerlaubt, nicht koscher, unrein&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la mitse -- Gebot&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la synde -- Sünde &lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la tešuve -- Buße&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la mitsafile -- Bar Mitzva, Bat Mitzva, Firmung, Konfirmation &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;crista -- christlich&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;cristaréliga -- Christentum&lt;/li&gt;&lt;li&gt;cristentu -- Christ&lt;/li&gt;&lt;li&gt;cristadomu -- Kirche &lt;/li&gt;&lt;li&gt;supercristadomu -- Kathedrale, Dom&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Das Wortfeld für "Jude" ist komplex, weil im Judentum die Religion, Abstammung, Kultur, Ideologie vermischt sind. Der Übertritt zum Judentum schließt die Aufnahme ins jüdische Volk mit ein. Das ist beim Christentum oder Islam ganz anders, wo nur der Glaube im Vordergrund steht. Eine christliche oder islamische "Nationalität" gibt es ja nicht. Wie Juden ihre Religion charakterisieren und welche nationalistisch gefärbten Erwartungen sie an potenzielle Konvertiten stellen, ergibt sich treffend aus folgendem Zitat:&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;"Die erste Frage ist, 'identifizierst du dich mit uns? Mit unseren  Wendungen als Volk? Willst du einer von uns sein, ganz gleich was sie  dir dafür geben?'" &lt;/i&gt;siehe: &lt;a href="http://www.de.chabad.org/library/article_cdo/aid/468888/jewish/Wie-konvertiert-jemand-zum-Judentum.htm" target="_blank"&gt;Konvertierung zum Judentum&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;hebra -- jüdisch&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;hebraréliga -- Judentum &lt;i&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(Religion)&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;la hebrisma-- Judentum&lt;i&gt; &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(Ideologie, Kultur)&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;i&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;hebristu -- Jude, Judaist&lt;i&gt; &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(Abstammung in Personalunion mit der Religionszugehörigkeit)&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;hebrentu -- Proselyt, Jude&lt;i&gt; &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(Religionszugehörigkeit)&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;hebránu -- Hebräer, Israelit, Judäer, Jude &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;(Abstammung, Nationalität, ohne Bezug zur Religion)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;israelánu -- Israeli &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;(moderne Staatsangehörigkeit)&amp;nbsp;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;hebradomu -- Synagoge &lt;i&gt;&lt;br /&gt;&lt;/i&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;islama -- islamisch&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;islamaréligu -- Islam&lt;/li&gt;&lt;li&gt;islamentu -- Moslem&lt;/li&gt;&lt;li&gt;islamistu -- Islamist&lt;/li&gt;&lt;li&gt;islamadomu -- Moschee &lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;buda -- buddhistisch&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;budaréliga -- Buddhismus&lt;/li&gt;&lt;li&gt;budentu -- Buddhist&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la jolcafesta -- Weihnachten&lt;i&gt; &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(Tanne - Fest)&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la ovumafesta -- Ostern&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; &lt;i&gt;(Ei + Fest)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la flamafesta -- Pfingsten &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;(Flamme + Fest)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;cludeju -- Kloster&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;supercludeju -- Abtei&lt;/li&gt;&lt;li&gt;supercludejašefu -- Abt&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;cludistu -- Mönch, Nonne&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;i&gt; &lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-181144530293007?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/181144530293007/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/wortfeld-religion-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/181144530293007'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/181144530293007'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/wortfeld-religion-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Religion&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-6133287758319462148</id><published>2012-01-27T05:36:00.000-08:00</published><updated>2012-02-01T06:25:21.990-08:00</updated><title type='text'>Relationen - von den Dakota-Indianern lernen</title><content type='html'>Bevor die weißen Invasoren die originären Bewohner des nordamerikanischen Kontinents systematisch überrollten, ihren Lebensraum besetzten und ihre technologisch überlegene Kavallerie gegen Frauen und Kinder einsetzten, lebten die Dakota, das zu dem Volk der Sioux gehörte, im später so genannten Minnesota, North und South Dakota. Häuptling Sitting Bull war der berühmteste Dakota.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Obwohl sie eine einfache Lebenswesen führten, war ihre Sprache sehr komplex aufgebaut. Sie wird typologisch zu den polysynthetischen Sprache gezählt, die durch eine Fülle von Bildesilben charakterisiert ist, mit denen sich feinste Bedeutungsnuancen ausdrücken lassen, die sich in dieser Prägnanz in der Sprache der europäischen Immigranten im Indianerland Amerika nicht wiedergeben lassen. Die englische Sprache der zumeist aus der europäischen Unterschicht stammenden Eindringliche ist dazu nicht in der Lage.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die religiösen "Spinner", die im damaligen Europa mit ihrem "Aberglauben" auf nicht allzu viel Sympathie stießen hatten sich aufgemacht, ihre religiösen Utopie eines sterblichen Menschengottes allen anderen zu predigen und ihnen ihre Lebensweise gewaltsam aufzuzwingen. Mit einem heiligen Buch im Gepäck hatten sie tatsächlich Erfolg gegen die technisch unterlegenen Indianer, die sich anders als die schwarzen Sklaven wenigsten in "Schutzgebiete" (eigentlich "Menschenzoo")&amp;nbsp; zurückziehen konnten. Das Faktum des militärischen Sieges über die originären Amerikaner bestärkte die weißen Siedler in ihrem ursprünglich Juden eigenen "Auserwähltheitsglauben", der bis auf die Gegenwart nachwirkt. Voller Insbrunst zitieren sie ihren Gott bei jeder Gelegenheit in Verbindung mit ihrer Nationalhymne. Wie aber die Geschichte der Religionen lehrt, werden alle Götter einmal schwach und verschwinden in den Geschichtsbüchern. Auch der "christliche Gott" wird nicht davon verschont bleiben. Bisher sind alle Großreiche einmal untergegangen, auch der Staat der Weißen in Amerika wird davon nicht ausgenommen bleiben.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Zum Glück für Europa verstehen sich die meisten indianischen Indianer als Angehörige ihres jeweiligen Volkes oder Stammes und haben ihre Sprachen bewahrt, die ein Schatzkästlein für die Menschheit sind. Gäbe es nur noch die plumpe Sprache der weißen Eroberer, wäre dies ein großer kultureller Rückschritt in der Menschheitsgeschichte. Wer sich mit indianischen Sprachen beschäftigt, wird mit Respekt von den Sprechern sprechen und ihre Art, die Welt zu interpretieren, bewundern. Das englisch-amerikanische "Gequake" ihrer Nachbarn erscheint dagegen als eine Degeneration, beginnend bei der Schlacht bei Hastings (1066), als die französisch sprechenden Normannen die britische Insel eroberten und die dortige Sprache durcheinander brachten. Infolge der Indolenz der einheimischen britischen Bevölkerung wurde daraus eine grausige Mischsprache mit wenig intellektuellem Anspruch, die Jahrhunderte später den originären Amerikanern aufgezwungen wurde.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Hinzu kamen die naiven Missionare, die den gedemütigten indianischen Amerikanern eine auf Geld und Reichtum fixierte Klassengesellschaft schmackhaft machen wollten. Anstatt von den erfahrenen Einwohnern des amerikanischen Kontinents zu lernen, stülpten sie ihnen eine völlig fremde Denkweise über und hatten nichts Eiligeres im Sinn als ihre heiligen Schriften anderen aufzudrängen, die keineswegs religionslos waren, im Gegenteil sehr spirituell waren und die keine orientalischen Geschichten eines auf Erden wandelnden "Halbgottes" brauchten. Jeder mag glauben, was er will. Eine solche zwiespältige "Siegerreligion" wie die der Weißen brauchten die Indianer nun doch nicht. Das war eine doppelte Demütigung für sie, eine militärische und eine religiöse.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Natürlich kann man den heutigen Weißen nicht das vergangene Elend und die Verbrechen an den originären Amerikanern anlasten. Wie sie aber mit ihnen in der Gegenwart umgehen, liegt in ihrer Verantwortung.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Komme ich auf das Dakota zu sprechen. Es besitzt drei Lokative:&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;a-&lt;/span&gt; = auf&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;o-&lt;/span&gt; = in&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;i-&lt;/span&gt; = gegen&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Erstaunlich ist die Anzahl der Instrumentale. Es sind neun (!). Russisch schafft es nur auf einen Instrumental.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ya-&lt;/span&gt; = mit dem Mund&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;wa-&lt;/span&gt; = mit einem Messer&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;wo- &lt;/span&gt;= Aktion aus der Entfernung&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;yu-&lt;/span&gt; = durch Stoßen&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;pa-&lt;/span&gt; = durch Weiterstoßen&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ka-&lt;/span&gt; = durch einen plötzlichen Stoß&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;na-&lt;/span&gt; = mit dem Fuß oder Bein&lt;br /&gt;(ein zweites) &lt;span style="color: blue;"&gt;na-&lt;/span&gt; = durch innere Kraft&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;pu- &lt;/span&gt;= durch Druck&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Diese Bildesilben treten vor den Stamm.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"Dazu kommt das Präfix wa-, das unbestimmte Objekte anzeigt ("etwas" , "Dinge" u. dgl.) und neun Suffixe, ausgestattet mit ebensolchen feinen Bedeutungsschattierungen."&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das Dakota-Sprachkonzept kann man im Zusammenhang von mathematischen Relationen betrachten. Was ist eine Relation?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;i&gt;"Eine &lt;b&gt;Relation&lt;/b&gt; ist allgemein eine Beziehung, die zwischen Dingen bestehen kann. Relationen im Sinne der Mathematik  sind ausschließlich diejenigen Beziehungen, bei denen stets klar ist,  ob sie bestehen oder nicht. Zwei Gegenstände können also nicht 'bis zu  einem gewissen Grade' in einer Relation zueinander stehen. Damit ist  eine einfache mengentheoretische Definition des Begriffs möglich: Eine Relation &lt;/i&gt;&lt;i&gt;R ist eine Menge von &lt;/i&gt;&lt;i&gt;n-Tupeln. Dinge, die in der Relation &lt;/i&gt;&lt;i&gt;R zueinander stehen, bilden ein &lt;/i&gt;&lt;i&gt;n-Tupel, das Element von &lt;/i&gt;&lt;i&gt;R ist.&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;i&gt;Wenn nicht ausdrücklich etwas anderes angegeben ist, versteht man  unter einer Relation eine zweistellige oder binäre Relation, also eine  Beziehung zwischen je zwei Dingen; diese bilden dann genau geordnete Paare."&lt;/i&gt; &lt;a href="http://de.wikipedia.org/wiki/Relation_%28Mathematik%29" target="_blank"&gt;(siehe: Relation)&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Dakota bilden über ihre Instrumentale bestimmte Relationen zwischen Handlung und dem Ereignis. Dabei benutzen sie Präfixe, die Dinge oder Körperteile des Menschen beinhalten (Messer, Mund, Fuß, Bein), oder bestimmte Aktionen beinhalten (Stoßen, Weiterstoßen, plötzlicher Stoß) oder einen Kraftaufwand benötigen (innere Kraft, Druck).&lt;br /&gt;Das Besondere an diesen Instrumentalen ist, dass sie eine bestimmte Denkweise grammatikalisieren. In europäischen Sprachen benützt man stattdessen mehrere Wörter mit bestimmten Präpositionen (mit, durch, aufgrund). In der Morphematik der Dakota sind die oben aufgelisteten Relationen fest eingebettet und können auf Handlungen angewandt werden, die in europäischen Sprachen als ungewöhnlich empfunden werden.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Dakota-Instrumentale sind nicht das einzig Besondere an dieser Sprache. Die Dakota können mit Leichtigkeit Fortbewegungen sprachlich darstellen, die jedem Weißen große Schwierigkeiten bereiten und die in europäischen Sprachen nur sehr umständlich wiedergegeben werden können.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das Teton (eine Sioux-Sprache) wartet mit nicht weniger als acht Arten des 'Gehens' auf.&lt;br /&gt;&lt;div style="color: magenta;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Der Sprecher unterscheidet den Handlungsort, ob er sich irgendwo befindet oder ob er zu Hause ist.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Außerdem wird der Verbaspekt mitangegeben. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Hier sieht man klar an den Endvokalen, ob eine imperfektive Handlung ("&lt;span style="color: blue;"&gt;u&lt;/span&gt;") oder eine perfektive Handlung ("&lt;span style="color: blue;"&gt;i&lt;/span&gt;") vorliegt. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Die Dakota-Begriffe werden also nach den Aspekten imperfektiv /  perfektiv unterschieden. Die &lt;/span&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;imperfektiven&lt;/b&gt;&lt;span style="color: black;"&gt; Verben sind charakterisiert  durch dunkle Vokale: &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;"a"&lt;/span&gt;, &lt;span style="color: blue;"&gt;"u&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;"&lt;/span&gt;. Die &lt;/span&gt;&lt;b style="color: black;"&gt;perfektiven &lt;/b&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Verben haben immer als Endvokal ein &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;"i&lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;"&lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A.) Sprecher befindet sich &lt;b&gt;nicht &lt;/b&gt;an dem Ort, wo die Handlung stattfindet:&lt;/div&gt;&lt;div style="color: magenta;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;---&amp;gt; &lt;i&gt;imperfektiv&lt;/i&gt;: &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;yá&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(anderer auf dem Weg zu einem beliebigen Ort sein) - &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;gelá&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(anderer heimgehen, auf dem Weg nach Hause sein)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;---| &lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;perfektiv&lt;/i&gt;:&lt;b&gt; &lt;span style="color: blue;"&gt;í&lt;/span&gt;&lt;/b&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(anderer an einem beliebigen Ort weilen, angekommen sein) - &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;khi&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(anderer zu Hause angekommen sein)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;Hier sieht man, dass die Endvokale "&lt;span style="color: blue;"&gt;á&lt;/span&gt;" und "&lt;span style="color: blue;"&gt;i&lt;/span&gt;" in den Verbaspekt wiedergeben. Das Verb "&lt;span style="color: blue;"&gt;yá&lt;/span&gt;" passt lautlich zum Verb "&lt;span style="color: blue;"&gt;gelá&lt;/span&gt;", ebenso passen "&lt;span style="color: blue;"&gt;í&lt;/span&gt;" und "&lt;span style="color: blue;"&gt;hki&lt;/span&gt;" zusammen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: magenta;"&gt;B.) Sprecher &lt;b&gt;befindet sich &lt;/b&gt;an dem Ort, wo die Handlung stattfindet:&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;---&amp;gt; &lt;i&gt;imperfektiv&lt;/i&gt;: &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ú&lt;/span&gt;&lt;/b&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(selber + gehen zu einem Ort, irgendwohin) - &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;kú&lt;/span&gt;&lt;/b&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(selber + heimgehen, auf dem Weg nach Hause sein)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;---| &lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;perfektiv&lt;/i&gt;: &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;hi&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(selber + ankommen an einen Ort; irgendwo) -&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;b&gt;geli &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(selber + zu Hause angekommen)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Hier sieht man, dass die Endvokale &lt;span style="color: blue;"&gt;"ú"&lt;/span&gt; und "&lt;span style="color: blue;"&gt;i&lt;/span&gt;" in den Verbaspekt wiedergeben. Das Verb "&lt;span style="color: blue;"&gt;ú&lt;/span&gt;" passt lautlich zum Verb "&lt;span style="color: blue;"&gt;kú&lt;/span&gt;", ebenso passen "&lt;span style="color: blue;"&gt;hi&lt;/span&gt;" und "&lt;span style="color: blue;"&gt;geli&lt;/span&gt;" zusammen.&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Das ist kein Zufall. Die Dakota haben hier ein schönes Sprachschema erfunden, das deutlich zwischen den jeweiligen Aufenthaltsorten unterscheidet. Wichtig für ihn ist der Wohnort und die Referenz zu seinem Wohnort sowie ob eine Handlung abgeschlossen ist oder nicht.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Referenz zum Aufenthalt des Sprechers:&lt;br /&gt;1. Am Ort des Geschehen (ja / nein)&lt;br /&gt;2. Ort des Geschehens ist sein Wohnort (ja / nein)&lt;br /&gt;3. Aufenthalt in einiger Entfernung vom Geschehen&amp;nbsp; (ja / nein)&lt;br /&gt;4. Bewegung zum Ort des Geschehens (ja / nein) &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Diese Referenzen werden miteinander verknüpft zu genauen Angaben zum Geschehen und welche Rolle der Sprecher in dem Geschehen spielt. Würde diese Denkweise auf physikalische Gegebenheiten angewandt, käme man schnell zur modernen Relativitätstheorie.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Der Dakota kann mit Leichtigkeit Relationen angeben, die seinem englischsprechenden weißen Nachbarn schwer fallen. Mit erstaunlicher Präzision kann er auch andere Fortbewegungen angeben und diese mit anderen Verben kombinieren. Da ist ein wahre Freude an Begriffsschöpfungen zu beobachten, die mich mitreißt und zu der Erkenntnis führt, dass die Euralinga noch nicht am Ende ihrer Entwicklung steht und tatsächlich von indianischen Denkprozessen profitieren kann. Mit Demut und Respekt den originären Amerikaner zu begegnen und von ihnen zu lernen, wird den Europäern viel geben und ihnen zurückgeben, was sie im Laufe ihrer Sprachgeschichte verloren haben.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wie die Dakato-Relationen in die euralingische Grammatik integriert werden können und wie sich das auf die wissenschaftliche Anwendung in der Physik auswirken würde, bleibt ein spannendes Kapitel. Besonders die Dakota-Instrumentale, die bestimmte Impulse, Kräfte und Entfernungen ausdrücken, könnten für die quantitative Beschreibung für Phänomene in der Mechanik, Elektrizitätslehre oder Quantentheorie herangezogen werden.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wie in anderen, vorangegangen Posts dargestellt können andersartige Sprachstrukturen in die Euralinga nur unter bestimmten Restriktionen übernommen werden. Mit zunehmender Komplexität einer Sprache nehmen auch die sprachlichen Anforderungen an den jeweiligen Sprecher zu. Wird dies auf die Spitze getrieben, ist eine Sprache nicht im Alltag nutzbar und hätte die gleichen Mängel wie das Esperanto mit manchen seiner apriorischen Wortbildungen. Wie dies in der Euralinga verhindert werden kann, ist eine Herausforderung. Mit welchen Partikeln die Dakota-Denkweise auf die Euralinga übertragen werden könnte, werde ich im Folgenden zeigen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Euralinga&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Dakota-Verben yá, gelá, ú und kú werden übernommen und als Partikel vor die jeweiligen euralingischen Verben gesetzt. Der perfektive Aspekt wird mittels "po" ausgedrückt. Damit entfallen die leicht verwechselbaren Dakota-Verben mit dem Schluss-i.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: magenta;"&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;A.) Sprecher befindet sich &lt;b&gt;nicht &lt;/b&gt;an dem Ort, wo die Handlung stattfindet:&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;---&amp;gt; &lt;i&gt;imperfektiv&lt;/i&gt;: &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;já vade&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(anderer auf dem Weg zu einem beliebigen Ort sein) - &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;gelá vade&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(anderer heimgehen, auf dem Weg nach Hause sein)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;ja = auf dem Wege sein zu einem Ort, an dem man nicht wohnt, gesprochen in einiger Entfernung von diesem Ort&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;gela = heimgehen, auf dem Wege nach Hause sein; der Sprecher befindet sich nicht im heimatlichen Zelt &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;---| &lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;perfektiv&lt;/i&gt;:&lt;b&gt; &lt;span style="color: blue;"&gt;po já vade&lt;/span&gt;&lt;/b&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(anderer an einem beliebigen Ort weilen, angekommen sein) - &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;po gelá vade&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(anderer zu Hause angekommen sein)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;B.) Sprecher &lt;b&gt;befindet sich &lt;/b&gt;an dem Ort, wo die Handlung stattfindet:&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;---&amp;gt; &lt;i&gt;imperfektiv&lt;/i&gt;: &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ú vade&lt;/span&gt;&lt;/b&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(selber + gehen zu einem Ort, irgendwohin) - &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cú vade&lt;/span&gt;&lt;/b&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(selber + heimgehen, auf dem Weg nach Hause sein)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;---| &lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;perfektiv&lt;/i&gt;: &lt;b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;po ú vade&lt;/span&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(selber + ankommen an einen Ort; irgendwo) -&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;b&gt;po cú vade &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(selber + zu Hause angekommen)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;ú = gehen zu einem Ort, an dem man nicht wohnt, gesprochen an jenem Ort &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;cú = heimgehen, auf dem Wege nach Hause sein, der Sprecher befindet sich dort oder ist dem Hause zugewandt&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die euralingischen Partikel já, gelá, ú und cú können vor passende Verben gesetzt werden und dadurch eine bestimmte Referenz zum Sprecher anzeigen. Sie sind nicht an Verben der Bewegung gebunden.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(Quelle zur Dakota-Grammatik: Werner Müller, Das Dakota und die Relativität der Sprachen. Ein Beitrag zu Sapir - Whorf)&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-6133287758319462148?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/6133287758319462148/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/relationen-von-den-dakota-indianern.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/6133287758319462148'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/6133287758319462148'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/relationen-von-den-dakota-indianern.html' title='Relationen - von den Dakota-Indianern lernen'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-3883146699488078968</id><published>2012-01-23T15:29:00.000-08:00</published><updated>2012-02-03T05:55:46.109-08:00</updated><title type='text'>Texte Euralinga - Esperanto (§ 31 - 42)</title><content type='html'>§ 31 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Lia colera longáda dume. Li e ha día in colera launa. Li colere i insulte. Li cludía coleráta la janó. Lia filéru mortía i nun e morta. La corpu e morta, la anima e némortibla. Il e mortamorba, il na vivósa pla dé úna día. Il parle, i sua parle flue dulsa i jucunda. Mi facía la contracó na scriba, sedo buša. Il e bona parlentu. Stenta extra, il povía vide nur la extra craju da mia domu. Il lože extra la vilu. La extra da ha domu e pla bona ca sua intra. Il prompa facía, có mu volía, i mu dancía ad ilé por lua plene da ma opte. Céa mega brande! Cé sé brande? Lignu e bona brandažu. La feruma bastonu, cu cuše nella fornu, e nun branda calda. Il donía téi jesa réspondó o noa? Il exvadía exa la dormasalu i invadía a nella manžasalu. La birdu na défligía: lu nur défligía dé la arbolu, adfligía al domu i epafligía ad epa la tegu. Por omna caufáta funtó da šaju esa mercatistu addone sinpaga úna funtó da zuceru. Lernalibró oni deba na dialege, sedo dialerne. Il claidóme rozacolora superclaidó i teleraforma šapeló. In ma scribatablu sé trove quara tracarii. Lia snurabarbu e pla griza ca lia vangabarbu.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Lia kolero longe daŭris. ― Li estas hodiaŭ en kolera humoro. ― Li koleras kaj insultas. ― Li fermis kolere la pordon. ― Lia filo mortis kaj estas nun malviva. ― La korpo estas morta, la animo estas senmorta. ― Li estas morte malsana, li ne vivos pli, ol unu tagon. ― Li parolas, kaj lia parolo fluas dolĉe kaj agrable. ― Ni faris la kontrakton ne skribe, sed parole. ― Li estas bona parolanto. ― Starante ekstere, li povis vidi nur la eksteran flankon de nia domo. ― Li loĝas ekster la urbo. ― La ekstero de tiu ĉi homo estas pli bona, ol lia interno. ― Li tuj faris, kion mi volis, kaj mi dankis lin por la tuja plenumo de mia deziro. ― Kia granda brulo! kio brulas? ― Ligno estas bona brula materialo. ― La fera bastono, kiu kuŝis en la forno, estas nun brule varmega. ― Ĉu li donis al vi jesan respondon aŭ nean? Li eliris el la dormoĉambro kaj eniris en la manĝoĉambron. ― La birdo ne forflugis: ĝi nur deflugis de la arbo, alflugis al la domo kaj surflugis sur la tegmenton. ― Por ĉiu aĉetita funto da teo tiu ĉi komercisto aldonas senpage funton da sukero. ― Lernolibron oni devas ne tralegi, sed tralerni. ― Li portas rozokoloran superveston kaj teleroforman ĉapelon. ― En mia skribotablo sin trovas kvar tirkestoj. ― Liaj lipharoj estas pli grizaj, ol liaj vangharoj.&lt;/span&gt; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;la colera -- Ärger &lt;br /&gt;dume -- dauern&lt;br /&gt;colera -- ärgerlich&lt;br /&gt;la launa -- Laune&lt;br /&gt;colere -- ärgern&lt;br /&gt;insulte -- beleidigen&lt;br /&gt;clude -- schließen&lt;br /&gt;colera -- ärgerlich&lt;br /&gt;janu -- Tür&lt;br /&gt;morte -- sterben&lt;br /&gt;morta -- tot&lt;br /&gt;corpu -- Körper&lt;br /&gt;la anima -- Geist, Seele&lt;br /&gt;némortibla -- unsterblich&lt;br /&gt;mortamorba -- totkrank&lt;br /&gt;la parle -- Sprechen&lt;br /&gt;flue -- fließen&lt;br /&gt;dulsa -- süß&lt;br /&gt;jucunda -- angenehm&lt;br /&gt;la contraca -- Vertrag&lt;br /&gt;scriba -- schriftlich&lt;br /&gt;feruma -- eisern&lt;br /&gt;bastonu -- Stock, Stab&lt;br /&gt;buša -- mündlich&lt;br /&gt;parlentu -- Redner&lt;br /&gt;extra -- außerhalb&lt;br /&gt;la extra -- das Äußere&lt;br /&gt;la intra -- das Innere&lt;br /&gt;prompa -- sofort&lt;br /&gt;dance -- danken&lt;br /&gt;plene -- füllen, erfüllen&lt;br /&gt;la opte -- Wunsch&lt;br /&gt;sé brande -- brennen &lt;br /&gt;lignu -- Holz&lt;br /&gt;brandažu -- Brennmaterial&lt;br /&gt;batonu -- Stab, Stock&lt;br /&gt;cuše -- liegen&lt;br /&gt;fornu -- Ofen&lt;br /&gt;calda -- heiß&lt;br /&gt;jesa résponda -- Ja-Antwort&lt;br /&gt;noa -- nein (Antwort)&lt;br /&gt;exvade -- hinausgehen&lt;br /&gt;invade -- hineingehen&lt;br /&gt;dormasalu -- Schlafzimmer&lt;br /&gt;manžasalu -- Esszimmer&lt;br /&gt;déflige -- wegfliegen&lt;br /&gt;adflige -- hinfliegen&lt;br /&gt;epaflige -- darauffliegen&lt;br /&gt;tegu -- Dach&lt;br /&gt;caufe -- kaufen&lt;br /&gt;la funta -- Pfund&lt;br /&gt;addone -- draufgeben&lt;br /&gt;sinpaga -- umsonst, gratis, kostenlos&lt;br /&gt;zuceru -- Zucker&lt;br /&gt;lernalibru -- Lernbuch&lt;br /&gt;dialege -- durchlesen&lt;br /&gt;dialerne -- vollständig lernen&lt;br /&gt;claidóme -- tragen&lt;br /&gt;superclaidu -- Oberbekleidung&lt;br /&gt;rosacolora -- rosa&lt;br /&gt;teleraforma -- tellerförmig&lt;br /&gt;šapelu -- Hut&lt;br /&gt;scribatablu -- Schreibtisch&lt;br /&gt;tracariu -- Schublade&lt;br /&gt;sé trove -- sich befinden&lt;br /&gt;snurabarbu -- Schnurbart&lt;br /&gt;vangabarbu -- Backenbart&lt;br /&gt;griza -- grau&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 32 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Il mula veza visite la specejó i récipe incurtádo speceja modó. Ja lu sé occupe con mecanu e mecanistu, i ja lu sé occupe con cimíca e cemícistu. Nuntistó oni na pova name nuntentu, fysícistu oni na pova name fysícu. La fotografistu fotografe mó, i mu mite ma fotó a ma patru. Vinavitru e vitru, in cu antae sé troveva vinu o có oni uze por vinu; úna vitra da vinu e vitru plena da vinu. Apporté mé úna metró da negra telonu. Mu caufía deza ovumói. Ha riu e longa da dúcenta cilometri. Epa la marabordu ste masa da homi. Mula birdi flige nella harva a nella pla tepida landi. Epa la arboli sé trove mula birdi. Oliga homi sé sente pli feliza, ja tempa li vide la patió da sia paraloženti. Nella salu side nur oliga homi. "Da" posa alia vorta montre, ca esa vorta habe la significó da mesa.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Teatramanto ofte vizitas la teatron kaj ricevas baldaŭ teatrajn manierojn. ― Kiu okupas sin je meĥaniko, estas meĥanikisto, kaj kiu okupas sin je ĥemio, estas ĥemiisto. ― Diplomatiiston oni povas ankaŭ nomi diplomato, sed fizikiston oni ne povas nomi fiziko, ĉar fiziko estas la nomo de la scienco mem. ― La fotografisto fotografis min, kaj mi sendis mian fotografaĵon al mia patro. ― Glaso de vino estas glaso, en kiu antaŭe sin trovis vino, aŭ kiun oni uzas por vino; glaso da vino estas glaso plena je vino. ― Alportu al mi metron da nigra drapo (Metro de drapo signifus metron, kiu kuŝis sur drapo, aŭ kiu estas uzata por drapo). ― Mi aĉetis dekon da ovoj. ― Tiu ĉi rivero havas ducent kilometrojn da longo. ― Sur la bordo de la maro staris amaso da homoj. ― Multaj birdoj flugas en la aŭtuno en pli varmajn landojn. ― Sur la arbo sin trovis multe (aŭ multo) da birdoj. ― Kelkaj homoj sentas sin la plej feliĉaj,&amp;nbsp; kiam ili vidas la suferojn de siaj najbaroj. ― En la ĉambro sidis nur kelke da homoj. ― „Da” post ia vorto montras, ke tiu ĉi vorto havas signifon de mezuro.&lt;/span&gt; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;mula veza -- oft&lt;br /&gt;visite -- besuchen&lt;br /&gt;speceju -- Theater&lt;br /&gt;la moda -- Art und Weise, Manieren&lt;br /&gt;in curtáda -- bald&lt;br /&gt;ja lu -- wer &lt;i&gt;(Relativpronomen)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;sé occupe con -- sich beschäftigen mit&lt;br /&gt;mecanu -- Mechanik&lt;br /&gt;mecanistu -- Mechaniker&lt;br /&gt;la cimíca -- Chemie&lt;br /&gt;cimícistu -- Chemiker&lt;br /&gt;nuntistu -- Diplomat, Botschafter&lt;br /&gt;nuntentu -- Bote&lt;br /&gt;name -- nennen&lt;br /&gt;fysícistu -- Physiker&lt;br /&gt;fotografistu -- Fotograf&lt;br /&gt;fotografe -- fotografieren&lt;br /&gt;mite -- senden, schicken&lt;br /&gt;fotu -- Foto&lt;br /&gt;vinavitru -- Weinglas&lt;br /&gt;úna vitra da -- ein Glas von&lt;i&gt; (Maß)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;plena -- voll&lt;br /&gt;apporte -- bringen&lt;br /&gt;la metra -- Meter&lt;br /&gt;telonu -- Stoff&lt;br /&gt;negra -- schwarz&lt;br /&gt;ovumu -- Ei&lt;br /&gt;riu&amp;nbsp; -- Fluss&lt;br /&gt;dúcenta -- 200&lt;br /&gt;la cilometra -- Kilometer&lt;br /&gt;marabordu -- Küste&lt;br /&gt;masa da -- eine Masse&lt;br /&gt;la harva -- Herbst&lt;br /&gt;tepida -- warm&lt;br /&gt;landu -- Land&lt;br /&gt;sé sente -- sich fühlen&lt;br /&gt;feliza -- glücklich&lt;br /&gt;ja tempa -- wenn&lt;br /&gt;la patie -- Leid&lt;br /&gt;paraložentu -- Nachbar&lt;br /&gt;oliga -- einige&lt;br /&gt;alia -- irgendein&lt;br /&gt;la significa -- Bedeutung&lt;br /&gt;la mesa -- Maß&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 33 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Ma fratu na e mega, sedo il na e anca micra: il e meza fysa. Il e tal grosa ca il na pova diavade dia mia stena janu. Capilu e mui stena. La noča eva tal oscura ca mi poveva vide néló prae mia nazu. Esa olda panu e dura coma lapidu. Mala paedi ame a tormene animálói. Il sé senteva tal néfeliza ca il maladicía la díó in cu il natúría. Mi forta malestime esa nécortála homó. La fenetru longáda eva cludáta; mu culdía hó, sedo ma fratu prompa dénova abría hó. Recta voju e pla curta ca curva. La tablu ste šifa i ibla réversósa incurtádo. Il ste epa la montu i cataspece ad epa la campu. Faindánu veneva ad in mia landu. Oni tal contrapedeva mó, ca mu maleva ma tota laboreó. La sposínu da ma patru e ma matru i la matrónu da ma fili. Nella cortu ste galéru con tria galíni. Ma sorelu e mui bela paedínu. Ma dodéru e bona viru. Mu vidía ta patrónó con lua quara filónéri i con ma filónínu. Lia stifpatru e ma bofratu. Mu habe bovéró i bovínó. La juna vidvínu dénova prospondía.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Mia frato ne estas granda, sed li ne estas ankaŭ malgranda: li estas de meza kresko. ― Li estas tiel dika, ke li ne povas trairi tra nia mallarĝa pordo. ― Haro estas tre maldika. ― La nokto estis tiel malluma, ke ni nenion povis vidi eĉ antaŭ nia nazo. ― Tiu ĉi malfreŝa pano estas malmola, kiel ŝtono. ― Malbonaj infanoj amas turmenti bestojn. ― Li sentis sin tiel malfeliĉa, ke li malbenis la tagon, en kiu li estis naskita. ― Ni forte malestimas tiun ĉi malnoblan homon. ― La fenestro longe estis nefermita; mi ĝin&amp;nbsp; fermis, sed mia frato tuj ĝin denove malfermis. ― Rekta vojo estas pli mallonga, ol kurba. ― La tablo staras malrekte kaj kredeble baldaŭ renversiĝos. ― Li staras supre sur la monto kaj rigardas malsupren sur la kampon. ― Malamiko venis en nian landon. ― Oni tiel malhelpis al mi, ke mi malbonigis mian tutan laboron. ― La edzino de mia patro estas mia patrino kaj la avino de miaj infanoj. ― Sur la korto staras koko kun tri kokinoj. ― Mia fratino estas tre bela knabino. ― Mia onklino estas bona virino. ―&amp;nbsp; Mi vidis vian avinon kun ŝiaj kvar nepinoj kaj kun mia nevino. ― Lia duonpatrino estas mia bofratino. ― Mi havas bovon kaj bovinon. ― La juna vidvino fariĝis denove fianĉino. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;micra -- klein&lt;br /&gt;meza -- halb&lt;br /&gt;fysa -- wüchsig&lt;br /&gt;grosa -- dick&lt;br /&gt;diavade -- hindurchgehen&lt;br /&gt;stena -- eng, schmal&lt;br /&gt;capilu -- Haar&lt;br /&gt;oscura -- dunkel&lt;br /&gt;nazu -- Nase&lt;br /&gt;olda -- alt &lt;i&gt;(Sache)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;dura -- hart&lt;br /&gt;lapidu -- Stein&lt;br /&gt;tormene -- foltern, quälen&lt;br /&gt;maladice -- verfluchen&lt;br /&gt;natúre -- geboren werden&lt;br /&gt;malestime -- verachten&lt;br /&gt;clude -- schließen&lt;br /&gt;abre -- öffnen&lt;br /&gt;dénova -- wieder, erneut&lt;br /&gt;curva -- krumm&lt;br /&gt;curta -- kurz&lt;br /&gt;šifa&amp;nbsp; -- schief&lt;br /&gt;sé réverse -- umfallen, umstürzen&lt;br /&gt;ibla -- vielleicht&lt;br /&gt;montu -- Berg&lt;br /&gt;cataspece -- hinabschauen&lt;br /&gt;campu -- Feld&lt;br /&gt;faindánu -- Feind&lt;br /&gt;ad in -- in&lt;i&gt; (Richtung)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;contrapede -- behindern, hindern&lt;br /&gt;male -- verschlechtern&lt;br /&gt;sposínu -- Ehefrau&lt;br /&gt;matrónu -- Großmutter&lt;br /&gt;cortu -- Hof&lt;br /&gt;galéru -- Hahn&lt;br /&gt;galínu -- Henne&lt;br /&gt;sorelu -- Schwester&lt;br /&gt;dodéru -- Onkel&lt;br /&gt;filónéru -- Enkel&lt;br /&gt;filónínu -- Enkelin&lt;br /&gt;stifpatru -- Stiefvater&lt;br /&gt;bofratu -- Schwager&lt;br /&gt;bovéru -- Stier&lt;br /&gt;bovínu -- Kuh&lt;br /&gt;vidvínu -- Witwe&lt;br /&gt;prosponde -- sich verloben&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 34 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;La cutílu e tal stumpa, ca mu na pova cute per hu la carnó i mu deba uze ma pošacutílu. Tu habe corcílu por décorce la boteló? Mu volía clude la janó, sedo mu faperdía la clefó. El combe sua capilói per silbera combu. Nella somera mi care per díversa faríli, i nella vintra mi slitene. Ha día e bela želea climéta, por esa mu prenósa ma slitenó i slitenósa. Per hacu mi hace, per segilu mi segile, per šovelu mi šovele, per cudrapinu mi cudre, per tondu mi tonde, per sonelnu mi sonelne, per pipu mi pipe. Ma scribamentu consiste dé incariu, sablariu, oliga plumi, grafapeni i incasorbamentu. Oni ponía prae mu manžamentó, cu consiste dé teleru, lofelu, cutílu, vitrétu por brandólu, vitru por vinu i telonétu. Epa scarpa scaleru il scendía al tegu del domu. Mu na sabe espalinga, sedo per helpe da vortáru espa-deuta mu tamen comprenía úmpoco ta pismó. Epa esa larga i herbóza campi graze mega cataláru, basisálo gregáru da belalana šafi.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;La tranĉilo estis tiel malakra, ke mi ne povis tranĉi per ĝi la viandon kaj mi devis uzi mian poŝan tranĉilon. ― Ĉu vi havas korktirilon, por malŝtopi la botelon? ― Mi volis ŝlosi la pordon, sed mi perdis la ŝlosilon. ― Ŝi kombas al si la harojn per arĝenta kombilo. ― En somero ni veturas per diversaj veturiloj, kaj en vintro ni veturas per glitveturilo. ― Hodiaŭ estas bela frosta vetero, tial mi prenos miajn glitilojn kaj iros gliti. ― Per hakilo ni hakas, per segilo ni segas, per fosilo ni fosas, per kudrilo ni kudras, per tondilo ni tondas, per sonorilo ni sonoras, per fajfilo ni fajfas. ― Mia skribilaro konsistas el inkujo, sablujo, kelke da plumoj, krajono kaj inksorbilo. ― Oni metis antaŭ mi manĝilaron, kiu konsistis el telero, kulero, tranĉilo, forko, glaseto por brando, glaso por vino kaj telertuketo. ― En varmega tago mi amas promeni en arbaro. ― Nia lando venkos, ĉar nia militistaro estas granda kaj brava. ― Sur&amp;nbsp; kruta ŝtuparo li levis sin al la tegmento de la domo. ― Mi ne scias la lingvon hispanan, sed per helpo de vortaro hispana-germana mi tamen komprenis iom vian leteron. ― Sur tiuj ĉi vastaj kaj herboriĉaj kampoj paŝtas sin grandaj brutaroj, precipe aroj da bellanaj ŝafoj.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;cutílu -- Messer&lt;br /&gt;stumpa -- stumpf&lt;br /&gt;uze -- gebrauchen&lt;br /&gt;cute -- schneiden&lt;br /&gt;per -- mit, mittels&lt;br /&gt;carnu -- Fleisch&lt;br /&gt;pošacutílu -- Taschenmesser&lt;br /&gt;cocrílu -- Korkenzieher&lt;br /&gt;corcu -- Korken&lt;br /&gt;décorce -- entkorken&lt;br /&gt;botelu -- Flasche&lt;br /&gt;clude -- schließen&lt;br /&gt;perde -- verlieren&lt;br /&gt;clefu -- Schlüssel&lt;br /&gt;combe -- kämmen&lt;br /&gt;silbera -- silbern&lt;br /&gt;combu -- Kamm&lt;br /&gt;la somera -- Sommer&lt;br /&gt;la vintra -- Winter&lt;br /&gt;slitene -- Schlitten fahren, rodeln&lt;br /&gt;farílu -- Fahrzeug&lt;br /&gt;želea -- frostig&lt;br /&gt;la climéta -- Wetter&lt;br /&gt;hacu -- Hacke&lt;br /&gt;hace -- hacken&lt;br /&gt;segile -- sägen&lt;br /&gt;segilu -- Säge&lt;br /&gt;šovelu -- Schaufel&lt;br /&gt;šovele -- schaufeln&lt;br /&gt;cudre -- nähen&lt;br /&gt;cudrapinu -- Nähnadel&lt;br /&gt;tondu -- Schere&lt;br /&gt;tonde --&amp;nbsp; schneiden&lt;br /&gt;sonelnu -- Klingel&lt;br /&gt;sonelne -- klingeln&lt;br /&gt;pipu -- Pfeife&lt;br /&gt;pipe -- pfeifen&lt;br /&gt;scribamentu -- Schreibzeug&lt;br /&gt;consiste dé -- bestehen aus&lt;br /&gt;incariu -- Tintenfass&lt;br /&gt;sablariu -- Streusandbüchse&lt;br /&gt;plumu -- Feder&lt;br /&gt;incasorbamentu -- Tintenlöscher, Tintenaufsauger&lt;br /&gt;grafapenu -- Bleistift&lt;br /&gt;manžamentu -- Geschirr, Besteck&lt;br /&gt;teleru -- Teller&lt;br /&gt;lofelu -- Löffel&lt;br /&gt;vitrétu -- Gläschen&lt;br /&gt;brandólu -- Brandy, Spiritus&lt;br /&gt;telonétu -- Serviette&lt;br /&gt;scarpa -- steil&lt;br /&gt;scaleru -- Treppe&lt;br /&gt;scende -- steigen&lt;br /&gt;tegu -- Dach&lt;br /&gt;espalinga -- spanisch&lt;br /&gt;espa-deuta -- spanisch-deutsch&lt;br /&gt;sabe -- wissen&lt;br /&gt;vortáru -- Wörterbuch&lt;br /&gt;tamen -- dennoch&lt;br /&gt;úmpoco -- etwas&lt;br /&gt;larga -- weit, breit&lt;br /&gt;graze -- grasen, weiden&lt;br /&gt;cataláru -- Viehherde&lt;br /&gt;basisálo -- hauptsächlich&lt;br /&gt;gregáru -- Herde&lt;br /&gt;šafu -- Schaf&lt;br /&gt;belalana -- mit schöner Wolle&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 35 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Tu parle sinsensó, ma amigu. Mu beve šajó con tortu i marmelu. Vodu e fluvažu. Mu na volía beve la vinó, dé cosa hu inhave alia susspeca blereó. Epa la tablu ste díversa dulsaži. In esa boteléti sé trove díversa acidi: vinacidu, sulferacidu, nitracidu i otra. Ta vinu e nur atroxa acidu. La acida da esa vinacidu e mui febla. Mu manževa bongusta ovumói. Esa mega alta na e natúra montu. La alta da esa montu na e mui mega. Ja tempa mu care a pau, mu néada prene con mi multa pacažó. Camisó, colabordu, brasabordu i cetera simila obžetói mi name lavó, oba ca hi na  omnáda facúre dé linumafytu. Manžaželu e dulsa želáta leceru. La rica da esa homu e mega, sedo sua stupida e ancora pla mega. Li ame esa paedéró por ila bela i bonéma. Lia herona mui pleze mé. La tota epu del ozeru e coveráta dé svimenta folii i otra díversa alia fytári. Mu vive con li in mega amiga.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Vi parolas sensencaĵon, mia amiko. ― Mi trinkis teon kun kuko kaj konfitaĵo. ― Akvo estas fluidaĵo. ― Mi ne volis trinki la vinon, ĉar ĝi enhavis en si ian suspektan malklaraĵon. ― Sur la tablo staris diversaj sukeraĵoj. ― En tiuj ĉi boteletoj sin trovas diversaj acidoj: vinagro, sulfuracido, azotacido kaj aliaj. ― Via vino estas nur ia abomena acidaĵo. ― La acideco de tiu ĉi vinagro estas tre malforta. ― Mi manĝis bongustan ovaĵon. ― Tiu ĉi granda altaĵo ne estas natura monto. ― La alteco de tiu monto ne estas tre granda. ― Kiam mi ien veturas, mi neniam prenas kun mi multon da pakaĵo. ― Ĉemizojn, kolumojn, manumojn kaj ceterajn similajn objektojn ni nomas tolaĵo, kvankam ili ne ĉiam estas faritaj el tolo. ― Glaciaĵo estas dolĉa glaciigita frandaĵo. ― La riĉeco de tiu ĉi homo estas granda, sed lia malsaĝeco estas ankoraŭ pli granda. ― Li amas tiun ĉi knabinon pro ŝia beleco kaj boneco. ― Lia heroeco tre plaĉis al mi. ― La tuta supraĵo de la lago estis kovrita per naĝantaj folioj kaj diversaj aliaj kreskaĵoj. ― Mi vivas kun li en granda amikeco.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;la sinsensa -- Unsinn, Blödsinn&lt;br /&gt;tortu -- Kuchen&lt;br /&gt;marmelu -- Marmelade, Konfitüre&lt;br /&gt;fluvažu -- Flüssigkeit&lt;br /&gt;inhave -- enthalten&lt;br /&gt;susspeca -- subspekt, verdächtig&lt;br /&gt;la blere -- Eintrübung&lt;br /&gt;dulsažu -- Süßigkeit&lt;br /&gt;vinacidu -- Weinessig&lt;br /&gt;sulferacidu -- Schwefelsäure&lt;br /&gt;nitracidu -- Salpetersäure&lt;br /&gt;atroxa -- abscheulich&lt;br /&gt;febla -- schwach&lt;br /&gt;bongusta -- wohl schmeckend&lt;br /&gt;natúra -- natürlich&lt;br /&gt;pacažu -- Gepäck&lt;br /&gt;camisu -- Hemd&lt;br /&gt;colabordu -- Kragen&lt;br /&gt;brasabordu -- Manschette&lt;br /&gt;cetera -- übrig&lt;br /&gt;obžetu -- Objekt, Gegenstand&lt;br /&gt;name -- nennen&lt;br /&gt;simila -- ähnlich&lt;br /&gt;lavu -- Wäsche&lt;br /&gt;oba ca -- obwohl&lt;br /&gt;linumafytu -- Flachs&lt;br /&gt;manžaželu-- Speiseeis&lt;br /&gt;želáta -- gefroren &lt;br /&gt;leceru -- Naschwerk,&amp;nbsp; Leckerbissen&lt;br /&gt;la rica -- Reichtum&lt;br /&gt;la stupida -- Dummheit&lt;br /&gt;la bela -- Schönheit&lt;br /&gt;la bonéma -- Güte&lt;br /&gt;la herona -- Heldentum&lt;br /&gt;pleze -- gefallen&lt;br /&gt;epu -- Oberfläche&lt;br /&gt;ozeru -- der See&lt;br /&gt;covere -- bedecken&lt;br /&gt;svime -- schwimmen&lt;br /&gt;foliu -- Blatt&lt;br /&gt;fytáru -- Gewächs&lt;br /&gt;la amiga -- Freundschaft&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 36 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Patru i matru syna namúre genentáru. Petro, Anná i Elisabetá e ma fratusorelu. Senáru N. ha día vespera venósa a mi. Mu gratule telagrafa la juna sposáró. La prospondenti ste pa la&amp;nbsp; žerteju. La patru da ma sposéru e ma bopatru, mu e ila bofilu, i ma patru e la bopatru da ma sposínu. Omnia genentári da ma sposéru e ma bogenentári, a segua ila fratu e ma bofratu, ma fratu i sorelu e la bofratusoreli da ma sposínu. La sposínu da ma neféru i la nefínu da ma sposínu e ma bonefu. Femu, cu cúre, e cúristu. La docistu visiteva ha día la docistói P.. Il na e lavistu.&amp;nbsp; La fili, filóni i metafilóni da nataregu e regoidi. Na omnia hebráni vive in Israelandu. Cavaloidu e néraipa cavalu, galoidu e néraipa galu, bovoidu e néraipa bovu, birdoidu e néraipa birdu.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Patro kaj patrino kune estas nomataj gepatroj. ― Petro, Anno kaj Elizabeto estas miaj gefratoj. ― Gesinjoroj N. hodiaŭ vespere venos al ni. ― Mi gratulis telegrafe la junajn geedzojn. ― La gefianĉoj staris apud la altaro. ― La patro de mia edzino estas mia bopatro, mi estas lia bofilo, kaj mia patro estas la bopatro de mia edzino. ― Ĉiuj parencoj de mia edzino estas miaj boparencoj, sekve ŝia frato estas mia bofrato, ŝia fratino estas mia bofratino; mia frato kaj fratino (gefratoj) estas la bogefratoj de mia edzino. ― La edzino de mia nevo kaj la nevino de mia edzino estas miaj bonevinoj. ― Virino, kiu kuracas, estas kuracistino; edzino de kuracisto estas kuracistedzino. ― La doktoredzino A. vizitis hodiaŭ la gedoktorojn P. ― Li ne estas lavisto, li estas lavistinedzo. ― La filoj, nepoj kaj pranepoj de reĝo estas reĝidoj. ― La hebreoj estas Izraelidoj, ĉar ili devenas de Izraelo. ― Ĉevalido estas nematura ĉevalo, kokido ― nematura koko, bovido ― nematura bovo, birdido ― nematura birdo.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;syna -- zusammen&lt;br /&gt;genentáru -- Eltern&lt;br /&gt;fratusorelu -- Geschwister&lt;br /&gt;senáru -- Herr und Frau &lt;i&gt;(Anrede)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;gratule -- gratulieren&lt;br /&gt;telagrafa -- telegrafisch &lt;br /&gt;sposáru -- Ehepaar&lt;br /&gt;prospondentu -- Verlobte/r&lt;br /&gt;žerteju -- Altar&lt;br /&gt;bopatru -- Schwiegervater&lt;br /&gt;sposéru -- Ehemann&lt;br /&gt;sposínu -- Ehefrau&lt;br /&gt;bogenentáru -- Schwiegereltern&lt;br /&gt;a segua -- also, folglich&lt;br /&gt;bofratu -- Schwager&lt;br /&gt;bofratusorelu -- Schwiegergeschwister&lt;br /&gt;neféru -- Neffe&lt;br /&gt;nefínu -- Nichte&lt;br /&gt;bonefínu -- angeheiratete Nichte&lt;br /&gt;cúre -- pflegen, kurieren&lt;br /&gt;círistu -- Krankenschwester, Pfleger&lt;br /&gt;docistu -- Doktor&lt;br /&gt;lavistu -- Wäscher&lt;br /&gt;filónu -- Enkel&lt;br /&gt;metafilónu -- Urenkel&lt;br /&gt;nataregu -- König, Königin&lt;br /&gt;nataregoidu -- Prinz, Prinzessin&lt;br /&gt;hebránu -- Jude&lt;br /&gt;Israellandu&amp;nbsp; -- Israel&lt;br /&gt;vive -- leben&lt;br /&gt;néraipa -- unreif&lt;br /&gt;galu -- Huhn&lt;br /&gt;galoidu -- Küken&lt;br /&gt;bovu -- Kuh&lt;br /&gt;bovoidu -- Kalb&lt;br /&gt;birdu -- Vogel&lt;br /&gt;birdoidu -- Vogeljunges&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 37 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;La navisti deba obaude al navašefu. Omnia loženti da landu e landáni. Viláni e po norma pla ruza ca dorfáni.La Parisánu e gaja homi. Mia provincašefu e severa, sedo justa. Mia vilu have bona polisistói, sedo na basta inerga polisašefói. Lutheristi i Calvinisti e cristenti. Deutáni i fransáni, ci lože in Ruscalandu, na e rusáni. &lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;La ŝipanoj devas obei la ŝipestron. ― Ĉiuj loĝantoj de regno estas regnanoj. ― Urbanoj estas ordinare pli ruzaj, ol vilaĝanoj. ― La regnestro de nia lando estas bona kaj saĝa reĝo. ― La Parizanoj estas gajaj homoj. ― Nia provincestro estas severa, sed justa. ― Nia urbo havas bonajn policanojn, sed ne sufiĉe energian policestron. ― Luteranoj kaj Kalvinanoj estas kristanoj. ― Germanoj kaj francoj, kiuj loĝas en Rusujo, estas Rusujanoj, kvankam ili ne estas rusoj. ― Li estas nelerta kaj naiva provincano. ― La loĝantoj de unu regno estas samregnanoj, la loĝantoj de unu urbo estas samurbanoj, la konfesantoj de unu religio estas samreligianoj. ― Nia regimentestro estas por siaj soldatoj kiel bona patro. ― La botisto faras botojn kaj ŝuojn. ― La lignisto vendas lignon, kaj la lignaĵisto faras tablojn, seĝojn kaj aliajn lignajn objektojn. - Ŝteliston neniu lasas en sian domon. ― La kuraĝa maristo dronis en la maro. ― Verkisto verkas librojn, kaj skribisto simple transskribas paperojn. ― Ni havas diversajn servantojn: kuiriston, ĉambristinon, infanistinon kaj veturigiston. ― La riĉulo havas multe da mono. ― Malsaĝulon ĉiu batas. ― Timulo timas eĉ sian propran ombron. ― Li estas mensogisto kaj malnoblulo. ― Preĝu al la Sankta Virgulino.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;navistu -- Matrose, Seemann&lt;br /&gt;obaude -- gehorchen &lt;br /&gt;navašefu -- Kapitän&lt;br /&gt;landu -- Land, Staat&lt;br /&gt;landánu -- Bürger&lt;br /&gt;vilánu -- Städter&lt;br /&gt;dorfánu -- Dorfbewohner&lt;br /&gt;ruza -- schlau, listig&lt;br /&gt;po norma -- normalerweise, in der Regel&lt;br /&gt;gaja -- fröhlich&lt;br /&gt;provincašefu-- Gouverneur, Ministerpräsident&lt;br /&gt;severa -- ernst&lt;br /&gt;justa -- gerecht&lt;br /&gt;polisistu -- Polizist&lt;br /&gt;inerga -- energisch&lt;br /&gt;polisašefu -- Polizeichef&lt;br /&gt;lutheristu -- Lutheraner&lt;br /&gt;calvinistu -- Kalvinist&lt;br /&gt;cristentu -- Christ&lt;br /&gt;deutánu -- Deutscher&lt;br /&gt;fransánu -- Franzose&lt;br /&gt;Ruscalandu -- Russland&lt;br /&gt;rusánu -- Russe&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-3883146699488078968?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/3883146699488078968/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/texte-euralinga-esperanto-31-42.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/3883146699488078968'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/3883146699488078968'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/texte-euralinga-esperanto-31-42.html' title='Texte Euralinga - Esperanto (§ 31 - 42)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-2757726971930216418</id><published>2012-01-22T10:45:00.000-08:00</published><updated>2012-01-31T09:05:55.497-08:00</updated><title type='text'>Aktionsarten im Deutschen</title><content type='html'>Auch im Deutschen gibt es Aktionsarten, die den Verlauf eines Geschehens näher definieren. Sie werden durch eine Vielzahl von Präfixen und Suffixen ausgedrückt. Wie in der gesamten deutschen Grammatik ist hier ein Wust von unterschiedlichsten Morpheme vorhanden, deren Bedeutungen synonym, mehrfach vorhanden oder die nicht mehr in ihrer ursprünglichen Bedeutung erkennbar sind. Das Deutsche gehört zu den Sprachen mit viel Ballast und Redundanzen, sehr schwierig zu erlernen und anzuwenden, abgesehen von der reduzierten Umgangssprache mit einem limitierten Wortschatz.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Grammatiker stellen die deutschen Aktionsarten so dar &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(1)&lt;/span&gt;:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"1. &lt;i&gt;&lt;b&gt;Nach dem zeitlichen Verlauf des Geschehens&lt;/b&gt;&lt;/i&gt;  unterscheidet man die durative (andauernde, also die zeitliche   Begrenzung nicht beachtend) von der perfektiven (zeitlich begrenzten)   Aktion:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;a) zeitlich neutral (&lt;span style="color: blue;"&gt;durativ&lt;/span&gt;), nur den Ablauf bezeichnend: jagen, arbeiten, suchen;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;b) perfektive Verben:&lt;br /&gt;– &lt;span style="color: blue;"&gt;inchoativ &lt;/span&gt;[ingressiv: beginnend]: abfahren, erblicken, loslaufen;&lt;br /&gt;– &lt;span style="color: blue;"&gt;mutativ &lt;/span&gt;[Übergang oder Wandel bezeichnend]: grünen, faulen, gesunden;&lt;br /&gt;– &lt;span style="color: blue;"&gt;resultativ &lt;/span&gt;[Abschluss, Ergebnis]: finden, erreichen, verblühen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;2. Die &lt;i&gt;&lt;b&gt;Eigenart des Geschehens&lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;i&gt;&lt;b&gt; (Tuns) &lt;/b&gt;&lt;/i&gt;bezeichnet man so:&lt;br /&gt;a) veranlassend, bewirkend (&lt;span style="color: blue;"&gt;kausativ&lt;/span&gt;, &lt;span style="color: blue;"&gt;faktitiv&lt;/span&gt;): fällen (fallen machen), tränken (trinken machen), senken (sinken machen);&lt;br /&gt;b) verstärkend (&lt;span style="color: blue;"&gt;intensiv&lt;/span&gt;): endigen, brüllen, saufen;&lt;br /&gt;c) abschwächend (&lt;span style="color: blue;"&gt;diminutiv&lt;/span&gt;): lächeln (vs. lachen), hüsteln, tänzeln;&lt;br /&gt;d) wiederholend (&lt;span style="color: blue;"&gt;iterativ&lt;/span&gt;): betteln (vs. bitten), tröpfeln, sticheln (vs. stechen)."&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;An solchen Übersichten kann sich jeder Spracherfinder orientieren und daraus für sein Sprachprojekt Anregungen erhalten. Sie sind ein Prüfinstrument, inwieweit die eigene Sprache solche natürlich gewachsenen Sprachstrukturen ausdrücken kann. Eine "Verbesserung" bei offensichtlichen Mängeln und Unschärfen wäre dabei von Vorteil.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Euralinga&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;1. Zeitlicher Verlauf&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;a) zeitlich neutral (imperfektiv), nur den Ablauf bezeichnend:&amp;nbsp; &lt;span style="color: blue;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;hunte &lt;/span&gt;(jagen), &lt;span style="color: blue;"&gt;labore &lt;/span&gt;(arbeiten), &lt;span style="color: blue;"&gt;šerše &lt;/span&gt;(suchen)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;b) Lange Dauer (&lt;span style="color: blue;"&gt;durativ&lt;/span&gt;): &lt;span style="color: blue;"&gt;-áde&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;curáde &lt;/span&gt;(joggen, Dauerlauf machen)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;c) perfektive Verben:&lt;br /&gt;– &lt;span style="color: blue;"&gt;inchoativ &lt;/span&gt;[ingressiv: beginnend]: &lt;span style="color: blue;"&gt;-esce&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;caresce &lt;/span&gt;(abfahren, losfahren), &lt;span style="color: blue;"&gt;videsce &lt;/span&gt;(erblicken), &lt;span style="color: blue;"&gt;curesce &lt;/span&gt;(loslaufen)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;– &lt;span style="color: blue;"&gt;mutativ &lt;/span&gt;[Übergang oder Wandel bezeichnend]: &lt;span style="color: blue;"&gt;sé&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;sé verde&lt;/span&gt; (grünen), &lt;span style="color: blue;"&gt;sé putre&lt;/span&gt; (faulen), &lt;span style="color: blue;"&gt;sé sane&lt;/span&gt; (gesunden)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;– &lt;span style="color: blue;"&gt;resultativ &lt;/span&gt;[Abschluss, Ergebnis]: &lt;span style="color: blue;"&gt;do-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dorecte &lt;/span&gt;(erreichen), &lt;span style="color: blue;"&gt;doflore &lt;/span&gt;(verblühen)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;2. Eigenart der Handlung&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;a) veranlassend, bewirkend (&lt;span style="color: blue;"&gt;kausativ&lt;/span&gt;): &lt;span style="color: blue;"&gt;-íze&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cadíze &lt;/span&gt;(fällen = fallen machen), &lt;span style="color: blue;"&gt;bevíze &lt;/span&gt;(tränken = trinken machen), &lt;span style="color: blue;"&gt;sincóne &lt;/span&gt;(senken = sinken machen)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;b) verstärkend (&lt;span style="color: blue;"&gt;intensiv&lt;/span&gt;): &lt;span style="color: blue;"&gt;-óne&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;finóne &lt;/span&gt;(beendigen), &lt;span style="color: blue;"&gt;clamóne &lt;/span&gt;(brüllen), &lt;span style="color: blue;"&gt;bevóne &lt;/span&gt;(saufen)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;c) abschwächend (&lt;span style="color: blue;"&gt;diminutiv&lt;/span&gt;) &lt;span style="color: blue;"&gt;-éte&lt;/span&gt;: &lt;span style="color: blue;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ridéte &lt;/span&gt;(lächeln versus lachen), &lt;span style="color: blue;"&gt;toséte &lt;/span&gt;(hüsteln), &lt;span style="color: blue;"&gt;danséte &lt;/span&gt;(tänzeln)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;d) wiederholend (&lt;span style="color: blue;"&gt;iterativ&lt;/span&gt;): &lt;span style="color: blue;"&gt;-elne&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;petelne &lt;/span&gt;(betteln versus bitten), &lt;span style="color: blue;"&gt;gutelne &lt;/span&gt;(tröpfeln), &lt;span style="color: blue;"&gt;stingelne &lt;/span&gt;(sticheln versus stechen)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;e) gewohnheitsmäßig, pflegen zu tun, oft (&lt;span style="color: blue;"&gt;habituativ&lt;/span&gt;): &lt;span style="color: blue;"&gt;uza-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;uzadice &lt;/span&gt;(immer wieder sagen), &lt;span style="color: blue;"&gt;uzage &lt;/span&gt;(gewöhnlich betreiben)&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;f) etwas wollen, erbitten, für etwas halten (&lt;span style="color: blue;"&gt;voluntativ&lt;/span&gt;):&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt; &lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ista-&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;istabezone &lt;/span&gt;(etwas für notwendig halten, bezone = brauchen)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Punkt f) habe ich dem 10. arabischen Stamm nachempfunden. Im Arabischen kann man zahlreiche Schätze entdecken, die sich gut für die Euralinga eignen. Diese Sprache vermag es, mit wenigen Vokalablauten umfangreiche Informationen zu vermitteln, wofür man in anderen Sprachen mehrere Wörter braucht. &lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(1) Quelle: http://norberto68.wordpress.com/2011/02/14/aktionsarten-im-deutschen/ (geprüft am 22.01.2012)&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-2757726971930216418?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/2757726971930216418/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/aktionsarten-im-deutschen.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/2757726971930216418'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/2757726971930216418'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/aktionsarten-im-deutschen.html' title='Aktionsarten im Deutschen'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-7399940098291743543</id><published>2012-01-22T09:09:00.000-08:00</published><updated>2012-01-22T01:34:11.578-08:00</updated><title type='text'>Warum Russen ihre Sprache lieben - Aktionsarten</title><content type='html'>Das Russische hat durch seine Urtümlichkeit und der damit verbundenen Morphologie einen schweren Stand im heutigen Europa, das sich zunehmend als politische und gesellschaftliche Einheit versteht. Nachdem sich der Kommunismus als Irrweg herausgestellt hatte mit all den inhumanen Begleiterscheinungen, hat die russische Sprache ein schlechtes Image. Mit ihr werden die geschichtlichen Fehlentwicklungen der vergangenen Jahrzehnte assoziiert, die von Moskau ausgingen. Daran kann auch die intensive schulische Verbreitung dieser Sprache in den früheren abhängigen Satellitenstaaten der untergegangenen Sowjetunion nichts ändern. Die Menschen wollen nicht mehr an die vergangene Zeit erinnert werden und lehnen daher das Russische innerlich ab, ganz im Gegensatz zum Englischen, das nach wie vor über ein gutes Image verfügt und von der europäischen Jugend kritiklos akzeptiert und angewandt wird.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Nüchternd betrachtet hat das Russische den Schwierigkeitsgrad einer romanischen Sprache, ist also keineswegs so schwer, wie man sich das allgemein denkt. Wie dem auch sei, für das Europa der Zukunft wird es keine herausragende Rolle mehr spielen. Der politische Fokus wird im Zentrum Europas liegen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Russen lieben ihre Sprache und das nicht ohne Grund. Sie enthält Ausdrucksmöglichkeiten, die es so in anderen europäischen Sprachen in dieser Kürze und Knappheit nicht gibt. So ist es möglich, über ein paar Präfixe schöne Nuancierungen von Handlungen auszudrücken, für die man im Deutschen mehrere Wörter bräuchte. Der Vorteil der russischen Aktionsarten ("Eigenart des Geschehens") liegt darin, mit wenigen Phonemen viel ausdrücken zu können. Dieses Prinzip möchte ich für die Euralinga anwenden und sie mit der russischen Gedankenwelt bereichern.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Beispiele für Aktionsarten&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Basisverb: курить (kurit) -- rauchen&lt;br /&gt;Ableitungen:&lt;br /&gt;&lt;ol&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;за&lt;/span&gt;куривать (&lt;span style="color: red;"&gt;za&lt;/span&gt;kurivat) -- (eine Zigarette) anrauchen, anstecken&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;вы&lt;/span&gt;куривать (&lt;span style="color: red;"&gt;vi&lt;/span&gt;kurivat) -- durch Rauchen verbrauchen, ausrauchen &lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;до&lt;/span&gt;курить (&lt;span style="color: red;"&gt;do&lt;/span&gt;kurit) -- ausrauchen, zu Ende rauchen&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;пере&lt;/span&gt;куривать (&lt;span style="color: red;"&gt;pere&lt;/span&gt;kurivat) -- (mehrere Tabaksorten) ausprobieren&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;по&lt;/span&gt;куривать (&lt;span style="color: red;"&gt;po&lt;/span&gt;kurivat) -- gemütlich rauchen, von Zeit zu Zeit einen Zug tun&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;при&lt;/span&gt;куривать (&lt;span style="color: red;"&gt;pri&lt;/span&gt;kurivat) -- (eine Zigarette an einer anderen, bereits brennenden) anrauchen&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;про&lt;/span&gt;куривать (&lt;span style="color: red;"&gt;pro&lt;/span&gt;kurivat) -- (eine Zeit hindurch), z. B. die ganze Nacht hindurch rauchend verbringen&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;рас&lt;/span&gt;куривать (&lt;span style="color: red;"&gt;ras&lt;/span&gt;kurivat) -- durch Ziehen in Gang setzen, zum Brennen bringen, anrauchen&lt;/li&gt;&lt;/ol&gt;&lt;ul&gt;&lt;/ul&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: blue;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ol&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;-esce&lt;/span&gt; (an-, er-, los-, inchoativ, ingressiv), &lt;span style="color: blue;"&gt;fumesce &lt;/span&gt;-- (eine Zigarette) anrauchen, anstecken&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé-&lt;/span&gt; (weg, fort, resultativ, effektiv), &lt;span style="color: blue;"&gt;défume &lt;/span&gt;-- durch Rauchen verbrauchen, ausrauchen&amp;nbsp;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;do-&lt;/span&gt; (bis, fertig, egressiv, konklusiv), &lt;span style="color: blue;"&gt;do&lt;/span&gt;fume&amp;nbsp; -- ausrauchen, zu Ende rauchen&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;perí-&lt;/span&gt; (um-), &lt;span style="color: blue;"&gt;perí&lt;/span&gt;fume -- (mehrere Tabaksorten) ausprobieren&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;-ád-&lt;/span&gt; (lange, durativ, kursiv),&amp;nbsp;fum&lt;span style="color: blue;"&gt;ád&lt;/span&gt;e&amp;nbsp;  -- gemütlich rauchen, von Zeit zu Zeit einen Zug tun&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ob-&lt;/span&gt; (entgegen-, attenuativ), &lt;span style="color: blue;"&gt;ob&lt;/span&gt;fume -- (eine Zigarette an einer anderen, bereits brennenden) anrauchen&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dia-&lt;/span&gt; (durch-), &lt;span style="color: blue;"&gt;dia&lt;/span&gt;fume&amp;nbsp; -- (eine Zeit hindurch), z. B. die ganze Nacht hindurch rauchend verbringen&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ún-&lt;/span&gt; (einmal, evolutiv), &lt;span style="color: blue;"&gt;úm&lt;/span&gt;fume  -- durch Ziehen in Gang setzen, zum Brennen bringen, anrauchen&lt;/li&gt;&lt;/ol&gt;Inwieweit diese Aktionsarten von den Sprechern angenommen werden, bleibt abzuwarten. Sie bieten eine gute Möglichkeit, sich prägnant auszudrücken.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Definition von Aktionsart&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Quelle: 30 Stunden Russisch für Anfänger, Hans Orschel , Langenscheidt, Berlin, 9. Auflage 1972, Seite 40&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ol&gt;&lt;/ol&gt;&lt;ul&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-7399940098291743543?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/7399940098291743543/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/warum-russen-ihre-sprache-lieben.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7399940098291743543'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7399940098291743543'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/warum-russen-ihre-sprache-lieben.html' title='Warum Russen ihre Sprache lieben - Aktionsarten'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-7481691299886708600</id><published>2012-01-21T01:09:00.000-08:00</published><updated>2012-01-28T23:29:39.768-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Tabellwörter)</title><content type='html'>Die esperantischen Tabellwörter sind Pronomen und Adverbien, die nach einem bestimmten Schema gebildet werden. Dies gibt es auch in natürlichen Sprachen, jedoch nicht in dieser Rigorisität, die manchmal grotesk wirkt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Mit einer Tabelle von 6 mal 10 Feldern kann man immerhin sechzig Wörter bilden. Die Euralinga lehnt sich an das Tableau von Herrn Zamenhof an, benutzt allerdings andere Bildesilben, die auf natürliche Vorbilder zurückgehen. Wo es nötig war, werden die Wörter nicht in ein Prokrutesbett gezwungen, sondern aus anderen Wortwurzeln gebildet.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Innerhalb der Pronomen sind die Wörter nach Eigenschaften, Ursache, Zeit, Ort, Richtung, Art und Weise, Besitz, Sache, Menge und Person geordnet.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Mit der Endung -u hat Esperanto Abgrenzungsprobleme. Man weiß nicht genau, ob eine Person oder ein Gegenstand gemeint ist. Ein großes Minus! In der Euralinga habe ich diese Endung als Person interpretiert, um eine Gegenüberstellung der beiden Sprache zu ermöglichen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Indefinitpronomen: ali-&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;alia &lt;/span&gt;-- irgendein,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. ia&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé alicosa &lt;/span&gt;-- aus irgendeinem Grund,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. ial&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;aliáda &lt;/span&gt;-- irgendwann,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. iam&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;alipa &lt;/span&gt;-- irgendwo,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. ie&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ad alipa &lt;/span&gt;-- irgendwohin,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. ien&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé alipa &lt;/span&gt;-- irgendwoher,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. de&amp;nbsp; ie&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;alimoda &lt;/span&gt;-- irgendwie,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. iel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;da alilu &lt;/span&gt;-- irgendeines,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. ies&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;úmpoco &lt;/span&gt;-- etwas,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. io&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;poca &lt;/span&gt;-- wenig,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. iom&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;alilu &lt;/span&gt;-- irgendwer, irgendjemand,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. iu&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Interrrogativpronomen: cé&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;céa &lt;/span&gt;-- was für ein?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kia&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;por cé &lt;/span&gt;-- warum, weshalb?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kial&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cé tempa &lt;/span&gt;-- wann?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kiam &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cé pa &lt;/span&gt;-- wo?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kie&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;a cé pa &lt;/span&gt;-- wohin?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kien&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé cé pa &lt;/span&gt;-- woher?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. de kie&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;comé &lt;/span&gt;-- wie?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kiel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;da cé &lt;/span&gt;-- wessen?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kies&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cé &lt;/span&gt;-- was?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kio&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cé mula &lt;/span&gt;-- wie viel?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kiom&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cojé &lt;/span&gt;-- welcher, -e, -es?&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cé lu &lt;/span&gt;-- wer?,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. kiu&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Relativpropronomen: ja&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cu&lt;/span&gt; -- der, die, das&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ci&lt;/span&gt; -- die&amp;nbsp; &lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja céa &lt;/span&gt;-- was für ein&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja por ca &lt;/span&gt;-- warum, weshalb&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja tempa &lt;/span&gt;-- wann&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja pa &lt;/span&gt;-- wo&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;a ja pa &lt;/span&gt;-- wohin&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé ja pa &lt;/span&gt;-- woher&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja coma &lt;/span&gt;-- wie&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;da ja cu &lt;/span&gt;-- wessen&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja ca &lt;/span&gt;-- was&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja mula &lt;/span&gt;-- wie viel&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja coja&lt;/span&gt; -- welcher, -e, -es&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ja lu&lt;/span&gt; -- wer&amp;nbsp; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Demonstrativpronomen:&amp;nbsp; &lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;tala &lt;/span&gt;-- solch ein,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tia&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;por esa &lt;/span&gt;-- darum, deshalb,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tial&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;tum &lt;/span&gt;-- dann,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tiam&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ha pa &lt;/span&gt;-- hier,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tie&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt; ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;i&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;a ha pa &lt;/span&gt;-- hierher,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tien&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt; ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;i&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé ha pa &lt;/span&gt;-- von hier,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. de tie&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt; ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;i&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;pau &lt;/span&gt;-- da, dort,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tie&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;a pau &lt;/span&gt;-- da hin, dorthin,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tien&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé pau &lt;/span&gt;-- von da, von dort,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. de tie&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;tal &lt;/span&gt;-- so,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tiel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;da cu &lt;/span&gt;-- dessen,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. ties&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ha &lt;/span&gt;-- dieses,&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tio &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;i&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;esa &lt;/span&gt;-- das,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tio&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;acela &lt;/span&gt;-- jenes,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tio &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;tal mula &lt;/span&gt;-- so viel,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tiom&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;esalu &lt;/span&gt;-- der, jener,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. tiu&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Generalisierendes Pronomen: omn-&lt;/b&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;omnu &lt;/span&gt;-- jeder,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;ia&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé omnacosa &lt;/span&gt;-- aus jedem Grund,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;ial&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;omnáda &lt;/span&gt;-- immer,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;iam&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;omnapa &lt;/span&gt;-- überall,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;ie&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ad omnapa &lt;/span&gt;-- überallhin,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;ien&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé omnapa &lt;/span&gt;-- überallher,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;de &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;ie&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;omnamoda &lt;/span&gt;-- auf jede Art,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;iel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;da omnalu &lt;/span&gt;-- jedermanns,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;ies&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;totaresa &lt;/span&gt;-- alles,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;io&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;tota &lt;/span&gt;-- ganz,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;iom&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;omnalu &lt;/span&gt;-- jeder,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;iu&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;omni &lt;/span&gt;-- alle,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: xx-small;"&gt;ĉ&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;iuj&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Negationspronomen: né-&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;néa &lt;/span&gt;-- kein, keinerlei,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. nia&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé nécosa &lt;/span&gt;-- aus keinem Grund,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. nial&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;néáda &lt;/span&gt;-- nie, niemals,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. niam&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;népa &lt;/span&gt;-- nirgendwo,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. nie&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;a népa &lt;/span&gt;-- nirgendwohin,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. nien&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé népa &lt;/span&gt;-- nirgendwoher,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. de nie&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;némoda &lt;/span&gt;-- auf keine Weise,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. niel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;da nélu &lt;/span&gt;-- niemandes,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. nies&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;nula &lt;/span&gt;-- nichts,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. nio&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;totanula &lt;/span&gt;-- gar nichts,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. niom&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;nélu &lt;/span&gt;-- niemand, keiner,&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; esp. niu&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Anders: otra-&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé otracosa &lt;/span&gt;-- aus einem anderen Grund&lt;span style="color: blue;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé na otracosa &lt;/span&gt;-- aus keinem anderen Grund&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;otrapa &lt;/span&gt;-- anderswo&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ad otrapa &lt;/span&gt;-- anderswohin&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;dé otrapa &lt;/span&gt;-- von anderswoher&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;otramoda &lt;/span&gt;-- auf andere Weise&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;da otralu &lt;/span&gt;-- eines anderen&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;otra &lt;/span&gt;-- anderer&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;otra veza&lt;/span&gt; -- ein anderes Mal&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;néotra &lt;/span&gt;-- nichts anderes&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;otralu &lt;/span&gt;-- ein anderer&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-7481691299886708600?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/7481691299886708600/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/vergleich-euralinga-esperanto.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7481691299886708600'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7481691299886708600'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/vergleich-euralinga-esperanto.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Tabellwörter)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-1060682165186793039</id><published>2012-01-15T02:32:00.000-08:00</published><updated>2012-01-21T00:58:37.315-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Grammatik" auf Euralinga</title><content type='html'>la grafanoma -- Grammatik&lt;br /&gt;la vorta -- Wort &lt;br /&gt;la collige -- Verbindung&lt;br /&gt;la finála -- Endung&lt;br /&gt;la compona -- Komposition, Wortzusammensetzung&lt;br /&gt;la praeponáta -- Präposition&lt;br /&gt;la direta -- Richtung&lt;br /&gt;la praefixa -- Präfix&lt;br /&gt;la suffixa -- Suffix, Nachsilbe&lt;br /&gt;partétavorta -- Partikel &lt;br /&gt;la vocála -- Vokal&lt;br /&gt;l'obžeta -- Objekt&lt;br /&gt;la ruta -- Wurzel&lt;br /&gt;dénote -- bezeichnen &lt;br /&gt;l'espresa -- Ausdruck&lt;br /&gt;la pronama -- Pronomen&lt;br /&gt;l'adfacavorta -- Adverb&lt;br /&gt;la questavorta -- Fragewort&lt;br /&gt;la montravorta -- Hinweiswort, Demonstrativpronomen&lt;br /&gt;la generavorta -- verallgemeinerndes Wort&lt;br /&gt;la néavorta -- Negationspronomen&lt;br /&gt;la nédéfinavorta -- Indefinitpronomen&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-1060682165186793039?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/1060682165186793039/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/wortfeld-grammatik-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1060682165186793039'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1060682165186793039'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/wortfeld-grammatik-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Grammatik&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-6788115481114756648</id><published>2012-01-14T08:31:00.000-08:00</published><updated>2012-01-31T07:12:54.886-08:00</updated><title type='text'>Deixis oder in welchem Bezugssystem lebe ich</title><content type='html'>Der linguistische Fachbegriff der &lt;i&gt;Deixis &lt;/i&gt;bezieht sich auf Sprechsituationen und Bezugssystem, in dem sich der Sprecher und der Angesprochene bewegen. Das kann personal, lokal oder temporal sein.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Deiktische Morpheme&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;lokale Deixis&lt;/span&gt; (Verweis auf den Kommunikationsort): Hier, dort, oben, unten...&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;temporale Deixis&lt;/span&gt; (Verweis auf die Kommunikationszeit): heute, gestern, jetzt...&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Rollendeixis&lt;/span&gt; (Verweis auf Kommunikationspartner): Ich (Sprecher), wir (inklusive vs. exsklusive), du (Hörer), ihr...&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Anaphorische Deixis&lt;/span&gt; (Verweis auf Redekontext): Er, sie, es, der, die, das...&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;Für die Sprecher einer bestimmten Sprache sind das "Selbstverständlichkeiten" und sie machen sich darüber keine weiteren Gedanken. Nur ist die Deixis nicht in allen Sprachen gleich. Bei bestimmten Bezügen erweisen sich die erlernten Begrifflichkeiten der jetzigen europäischen Sprachen als nicht ausreichend. Es gibt indianische Sprachen, die darin viel genauer sind.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die europäischen Imperialisten mit ihren Kanonen und ihrer überlegenen technologischen Kriegsmaschinerie hatten den amerikanischen Kontinent brutal erobert, besetzt und die dortigen Bewohner als "Wilde" bezeichnet. Dabei war die Urbevölkerung gar nicht so "wild" oder "primitiv" wie die Weißen glaubten, was ihre schwierig zu erlernenden indigenen Sprachen beweisen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wenn die Christen auf die blutigen religösen Rituale der Azteken referieren und sie als Beispiel von Grausamkeit deklarieren, sollten sie einen Spiegel benutzen und auch ihren eigenen Aberglauben in ihre Kritik einbeziehen, der so viel Unheil über die Menschen und wissenschaftliche Rückschrittlichkeit in die Welt gebracht hatte.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Rein quantitativ betrachtet waren die christlichen Europäer in ihren barbarischen Eroberungszügen nicht zu "toppen", trotz der geforderten "Feindesliebe" in ihrer heiligen Schrift.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die schizoide Denkweise zwischen der eigenen religiösen Norm und der nicht damit korrespondierenden Umsetzung abzulegen und zu einer moralisch einwandfreien Denkhaltung anderer Völker gegenüber müssen die heutigen Europäer und vor allem die Amerikaner erst noch gelangen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"Die Sprachen der Algonquin werden von einem sehr einfachen, jagenden und fischenden Indianern geprochen, sind aber wahre Wunder der Analyse und Synthese. Ein Beispiel ihrer grammatischen Raffinesse ist der sogenannte Obviativ. Durch diesen haben ihre Fürwörter vier statt drei Personen - von unserem Standpunkt aus - zwei dritte Personen. Das bedeutet eine starke Hilfe bei der bündigen Beschreibung komplizierter Situationen, für die wir unsere Zuflucht zu schwerfälligen Umschreibungen nehmen müssen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wir wollen ihre dritten und vierten Personen durch die Indizes 3 und 4 an unsere Wörter kennzeichnen. Dann könnten die Algonquin-Indianer die Geschichte von Wilhelm Tell etwa so erzählen:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;'Wilhelm Tell rief seinen&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; (3)&lt;/span&gt; Sohn und befahl ihm &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(4)&lt;/span&gt; ihm&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; (3)&lt;/span&gt; seinen &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(3)&lt;/span&gt; Pfeil und Bogen zu bringen, die er &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(4)&lt;/span&gt; ihm &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(3) &lt;/span&gt;dann brachte. Er &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(3)&lt;/span&gt; befahl ihm &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(4)&lt;/span&gt; stille zu stehen und legte einen Apfel auf seinen&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; (4)&lt;/span&gt; Kopf, nahm sodann seinen &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(3)&lt;/span&gt; Pfeil und Bogen und sagte ihm&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; (4)&lt;/span&gt;, er &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(4) &lt;/span&gt;brauche sich&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; (4) &lt;/span&gt;nicht zu fürchten. Dann schoß er &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(3)&lt;/span&gt; den Apfel von seinem &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(4)&lt;/span&gt; Kopf, ohne ihn &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(4)&lt;/span&gt; zu verletzen.'"&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(Quelle: Benjamin Lee Whorf, "Sprache - Denken - Wirklichkeit, Rowohlt Taschenbuch Verlag, Reinbeck bei Hamburg, 1963, Seite 68)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;In der Euralinga habe ich eine schöne indianische Deixis integriert, die in manchen Sprachsituationen für mehr Klarheit sorgt und zwar ist es der Obvial (Obviativ). Er charakterisiert einen von der dritten Person entfernteren Bezug. Man kann ihn deshalb als vierte Person definieren.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Person &lt;i&gt;(Singular)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;1. mu (ich)&lt;br /&gt;2. tu (du), vu (Sie)&lt;br /&gt;3. lu (er, sie), il (er), el (sie)&lt;br /&gt;4. jenu (er, sie)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Neutrum&lt;br /&gt;hu (es)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Ein Beispiel wird klar machen, was die 4. Person im Textzusammenhang bedeutet.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Gebrauch ausschließlich der 3. Person:&lt;br /&gt;"El dice a elu... i el réponde ad elu." (Sie sagt ihr... und sie antwortet ihr.)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Gebrauch der 3. und 4. Person:&lt;br /&gt;"El dice a jenu... i jenu réponde ad elu." (Sie sagt ihr/ihm... und sie/er antwortet ihr.)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;"Ein derartiges Ausdrucksmittel würde uns bei der genauen Bezeichnung komplizierter Rechtslagen sehr helfen. Wir würden endlich solche Wendungen wie 'der Unterzeichnete zu 1' und der 'vorgenannte Hans Müller soll seinerseits' etc. loswerden." (Whorf, a.a.O.)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Übertragung der Wilhelm-Tell-Geschichte mit dem Apfel nach Euralinga:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;Wilhelm Tell vocía ila filéró i commendía a jenu ad apporte ad il la sagitó i arcó, cói jenu tum fería ad il. Il commendía a jenu a ste calma i ponía pomó ad epa jena tetu, prenía tum ila sagitó i arcó i dicía a jenu, jenu na nécesa fobe. Tum il šutía la pomó dé jena tetu, sin ca vunde jenó.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-6788115481114756648?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/6788115481114756648/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/deixis-oder-in-welchem-bezugssystem.html#comment-form' title='4 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/6788115481114756648'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/6788115481114756648'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/deixis-oder-in-welchem-bezugssystem.html' title='Deixis oder in welchem Bezugssystem lebe ich'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>4</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-2961620358031612097</id><published>2012-01-14T07:20:00.000-08:00</published><updated>2012-02-01T08:29:31.494-08:00</updated><title type='text'>Texte Euralinga - Esperanto (§ 21 - 30)</title><content type='html'>§ 21 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Apena ela matru animaversía jenó, el clamía a jenu: "Nun, ma filínu?" "Jes, matru", réspondía ad elu la nécortálánu, exžetenta úna serpenó i úna frošó. "Ho, sielu!", clamescía la matru, "céó mu vide? Ta sorelu e culpa in omni. Mu répagósa esó ad elu." I el subita curía a bate jenó. La néfeliza paedu décureva i sé caševa nella pli proxa foresu. La filéru del regentu, cu réveneva dé hunte, récontría eló, i, videnta, ca el e tal bela, eló questía, céó el face ha pa tota mona i por cé el larme. "Ové, ma senéru, ma matru dépelía mé exa la domu."&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Apenaŭ ŝia patrino ŝin rimarkis, ŝi kriis al ŝi: “Nu, mia filino?” ― “Jes, patrino”, respondis al ŝi la malĝentilulino, elĵetante unu serpenton kaj unu ranon. ― “Ho, ĉielo!” ekkriis la patrino, “kion mi vidas? Ŝia fratino en ĉio estas kulpa; mi pagos al ŝi por tio ĉi!” Kaj ŝi tuj kuris bati ŝin. La malfeliĉa infano forkuris kaj kaŝis sin en la plej proksima arbaro. La filo de la reĝo, kiu revenis de ĉaso, ŝin renkontis; kaj, vidante, ke ŝi estas tiel bela, li demandis ŝin, kion ŝi faras tie ĉi tute sola kaj pro kio ŝi ploras. ― “Ho ve, sinjoro, mia patrino forpelis min el la domo”. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;animaverse -- wahrnehmen, bemerken&lt;br /&gt;jenu -- er, sie&lt;i&gt; (4. Person, obvial) &lt;/i&gt;&lt;br /&gt;nécortalánu&amp;nbsp; -- der, die Unhöfliche&lt;br /&gt;exžete&amp;nbsp; -- auswerfen&lt;br /&gt;clame - schreien&lt;br /&gt;sielu -- Himmel&lt;br /&gt;clamesce -- aufschreien&lt;br /&gt;répage -- zurückzahlen, heimzahlen&lt;br /&gt;culpa -- schuldig&lt;br /&gt;cure -- laufen&lt;br /&gt;bate -- schlagen&lt;br /&gt;proxa -- nahe&lt;br /&gt;foresu -- Wald&lt;br /&gt;révene -- zurückkommen&lt;br /&gt;la hunte -- Jagd&lt;br /&gt;regentu -- König &lt;br /&gt;filéru del regentu -- Königsssohn&lt;br /&gt;queste -- fragen&lt;br /&gt;tota -- ganz &lt;br /&gt;mona -- allein&lt;br /&gt;ové -- o weh&lt;br /&gt;dépele -- vertreiben, verstoßen&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 22 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Fluenta vodu e pla pura ca vodu stenta, sinmova. Provagumenta epa la stratu, mu cadía. Ifáda Nicodemo bate Josefó, tum Nicodemo e la batentu i Josefu e la batúránu. Al homu, syndínta sinintenda, Deu facila pordone. Trovínta pomó, mu manžía hó. La cadáta homu na povía sé leve. Na šelte ta amigó, dé cosa tu auta pla merites šelteó. Il nur úna veza fámídicía dum tu ancora nun omnáda mídicente. La tempe pasáta jam néáda révenósa. La tempó venónta nélu conose. Vené, mi attende tó pli amáta filéru. Nella linga Euralinga mi vide la venádó del tota mondu. Augusto e ma pli amáta filéru. Haventa monetu e pla importóza ca haváta monetu. Captáta paseru e pla bona ca captóta aigelu. La soldisti conduceva la arrestúránói tra la strati. Il venía a mu tota néattenda. Homu, có oni deba justafice, e justaficúránu.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Fluanta akvo estas pli pura, ol akvo staranta senmove. ― Promenante sur la strato, mi falis. ― Kiam Nikodemo batas Jozefon, tiam Nikodemo estas la batanto kaj Jozefo estas la batato. ― Al homo, pekinta senintence, Dio facile pardonas. ― Trovinte pomon, mi ĝin manĝis. ― La falinta homo ne povis sin levi. Ne riproĉu vian amikon, ĉar vi mem plimulte meritas riproĉon; li estas nur unufoja mensoginto dum vi estas ankoraŭ nun ĉiam mensoganto. ― La tempo pasinta jam neniam revenos; la tempon venontan neniu ankoraŭ konas. ― Venu, ni atendas vin, Savonto de la mondo. ― En la lingvo "Esperanto" ni vidas la estontan lingvon de la tuta mondo. ― Aŭgusto estas mia plej amata filo. ― Mono havata estas pli grava ol havita. ― Pasero kaptita estas pli bona, ol aglo kaptota. ― La soldatoj kondukis la arestitojn tra la stratoj. ― Li venis al mi tute ne atendite. ― Homo, kiun oni devas juĝi, estas juĝoto. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;flue -- fließen&lt;br /&gt;pura -- rein&lt;br /&gt;stratu -- Straße&lt;br /&gt;ifáda -- wenn&lt;i&gt; (zeitlich)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;synde -- sündigen&lt;br /&gt;facila -- leicht&lt;br /&gt;pordone -- verzeihen&lt;br /&gt;sinintenda -- unabsichtlich&lt;br /&gt;sé leve -- sich erheben&lt;br /&gt;merite -- verdienen&lt;br /&gt;mídice -- lügen&lt;br /&gt;néáda -- nie &lt;br /&gt;nélu -- niemand&lt;br /&gt;conose -- kennen&lt;br /&gt;importóza -- bedeutend&lt;br /&gt;paseru -- Spatz&lt;br /&gt;aigelu -- Adler&lt;br /&gt;soldistu -- Soldat&lt;br /&gt;conduce -- anführen, geleiten&lt;br /&gt;arrestúránu -- Gefangener&lt;br /&gt;néattenda -- unerwartet&lt;br /&gt;justafice -- verurteilen&lt;br /&gt;justaficúránu -- Verurteilter&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 23 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;La regoidu, cu vidía, ca exa sa bušu exvadía perli i oliga daimanti, petía eló, dé pé esa vene. El récontía a jenu sa tota adventúró. La regoidu concludía, ca esa pova have pla mega való ca omnia, có oni bí pova šence ad otra junfemo, déducía eló al castelu da sa patru, la regentu, ja pa il sposía eló. Sedo oba sa sorelu mi pova dice, ca el dévenía tal hasa, ca sa propa matru dépelía dé su. I la néfeliza paedínu, mula curenta i troventa néló, cu bí volía accepe eló, incurtáda mortía pa la bordu del foresu.&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;La reĝido, kiu vidis, ke el ŝia buŝo eliris kelke da perloj kaj kelke da diamantoj, petis ŝin, ke ŝi diru al li, de kie tio ĉi venas. Ŝi rakontis al li sian tutan aventuron. La reĝido konsideris, ke tia kapablo havas pli grandan indon, ol ĉio, kion oni povus doni dote al alia fraŭlino, forkondukis ŝin al la palaco de sia patro, la reĝo, kie li edziĝis je ŝi. Sed pri ŝia fratino ni povas diri, ke ŝi fariĝis tiel malaminda, ke ŝia propra patrino ŝin forpelis de si; kaj la malfeliĉa knabino, multe kurinte kaj trovinte neniun, kiu volus ŝin akcepti, baldaŭ mortis en angulo de arbaro.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;oliga -- einige&lt;br /&gt;la adventúra -- Abenteuer&lt;br /&gt;conclude -- schlussfolgern&lt;br /&gt;šence-- schenken&lt;br /&gt;regentu -- König&lt;br /&gt;castelu -- Schloss&lt;br /&gt;spose -- heiraten&lt;br /&gt;hasa -- gehässig&lt;br /&gt;dévene -- werden&lt;br /&gt;propa -- eigen&lt;br /&gt;accepe -- akzeptieren&lt;br /&gt;morte -- sterben&lt;br /&gt;bordu -- Rand&lt;br /&gt;incurtáda -- bald&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 24 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Nun il dice mé la veró. Pasadía il dicía mé la veró. Il omnáda diceva la veró. Tempa ca tu vide mói nella salónu, il jam antae dicósa mé la veró. If mu bí pete eló, il bí dice mé la veró. Mi na bí face la eraró, if il antae bí dice mé la veró. Tempa ca mi venósa, dicé mé la veró. Tempa ca ma patru venósa, dicé mé antae la veró. Mi vola dice té la veró. Mu vole, ca esó ca mu dicía, éa vera.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Nun li diras al mi la veron. ― Hieraŭ li diris al mi la veron. ― Li ĉiam diradis al mi la veron. ― Kiam vi vidis nin en la salono, li jam antaŭe diris al mi la veron (aŭ li estis dirinta al mi la veron). ― Li diros al mi la veron. ― Kiam vi venos al mi, li jam antaŭe diros al mi la veron (aŭ li estos dirinta al mi la veron; aŭ antaŭ ol vi venos al mi, li diros al mi la veron). ― Se mi petus lin, li dirus al mi la veron. ― Mi ne farus la eraron, se li antaŭe dirus al mi la veron (aŭ se li estus dirinta al mi la veron). ― Kiam mi venos, diru al mi la veron. ― Kiam mia patro venos, diru al mi antaŭe la veron (aŭ estu dirinta al mi la veron). ― Mi volas diri al vi la veron. ― Mi volas, ke tio, kion mi diris, estu vera (aŭ mi volas esti dirinta la veron).&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;la vera -- Wahrheit&lt;br /&gt;la erare -- Irrtum&lt;br /&gt;esa ca -- das, was&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 25 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Mu amúre. Mu amúreva. Mu amúrósa. Mu bí amúre. Amúré. Ad amúre. Tu fálavúre. Tu fálavúreva. Tu fálavúrósa. Tu bí lavúre. Lavúré. A lavúre. Esa mercatažu omnáda éma caufúre dé mu. La paltu fácaufúría dé mu, por esa hu attene a mu. Tempa ca ta domu constrúría, ma domu jam longáda fáconstrúría. Mu nunte, ca dé nun la šuldi da ma filínu na pagúrósa dé mu. Éa calma, ma tota šuldi pagúrósa a tu incurtáda. Ma golda ringu na bí šeršúre tal longáda, if hu na bí fácašúre tal bona dé mu. Selona la prožete del ingenistu esa trenvoju constrúrósa dum dúa jari, sedo mu pense, ca hu constrúrósa pla da tria jari. Honesa homu age honesa. La žertistu, cu mortía antae curtáda, loževa longáda in mia vilu. Ha día e tepida o fria? Nella abracaminu inter dúa gorši ste feruma calderu. Exa la calderu, in cu sé trove boilenta vodu, exvade vaporu. Tra la fenetru, cu sé trove pa la janu, la vaporu exvade a nella cortu.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Mi estas amata. Mi estis amata. Mi estos amata. Mi estus amata. Estu amata. Esti amata. ― Vi estas lavita. Vi estis lavita. Vi estos lavita. Vi estus lavita. Estu lavita. Esti lavita. ― Li estas invitota. Li estis invitota. Li estos invitota. Li estus invitota. Estu invitota. Esti invitota. ― Tiu ĉi komercaĵo estas ĉiam volonte aĉetata de mi. ― La surtuto estas aĉetita de mi, sekve ĝi apartenas al mi. ― Kiam via domo estis konstruata, mia domo estis jam longe konstruita. ― Mi sciigas, ke de nun la ŝuldoj de mia filo ne estos pagataj de mi. ― Estu trankvila, mia tuta ŝuldo estos pagita al vi baldaŭ. ― Mia ora ringo ne estus nun tiel longe serĉata, se ĝi ne estus tiel lerte kaŝita de vi. ― Laŭ la projekto de la inĝenieroj tiu ĉi&amp;nbsp; fervojo estas konstruota en la daŭro de du jaroj; sed mi pensas, ke ĝi estos konstruata pli ol tri jarojn. ― Honesta homo agas honeste. ― La pastro, kiu mortis antaŭ nelonge (aŭ antaŭ nelonga tempo), loĝis longe en nia urbo. ― Ĉu hodiaŭ estas varme aŭ malvarme? ― Sur la kameno inter du potoj staras fera kaldrono; el la kaldrono, en kiu sin trovas bolanta akvo, eliras vaporo; tra la fenestro, kiu sin trovas apud la pordo, la vaporo iras sur la korton. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;lave -- waschen&lt;br /&gt;mercatažu&amp;nbsp; -- Ware&lt;br /&gt;caufe -- kaufen&lt;br /&gt;paltu -- Mantel&lt;br /&gt;por esa -- also, deshalb&lt;br /&gt;golda -- golden&lt;br /&gt;ringu -- Ring&lt;br /&gt;šerše -- suchen&lt;br /&gt;caše -- verstecken&lt;br /&gt;longáda -- lange&lt;br /&gt;la prožete&amp;nbsp; -- Projekt&lt;br /&gt;ingenistu -- Ingenieur&lt;br /&gt;trenvoju -- Eisenbahnlinie&lt;br /&gt;dum -- während&lt;br /&gt;la jara -- Jahr&lt;br /&gt;honesa -- ehrlich&lt;br /&gt;age -- treiben, handeln&lt;br /&gt;žertistu -- Priester&lt;br /&gt;vilu -- Stadt&lt;br /&gt;tepida -- warm&lt;br /&gt;fria -- kalt&lt;br /&gt;goršu -- Topf&lt;br /&gt;abracaminu -- Kamin&lt;br /&gt;calderu -- Kessel&lt;br /&gt;feruma -- eisern&lt;br /&gt;boile -- kochen&lt;br /&gt;vaporu -- Dampf&lt;br /&gt;cortu -- Hof&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§26 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Pé tu e? Mu e nella žardenu. A pé tu vade? Mu vade a nella žardenu. La birdu flige nella salu. La birdu flige a nella salu. Mu ture in Espalandu. Mu ture ad Espalandu. Mu side epa creslu i cušíze la pedói ad epa bancétu. Mu ponía la manó ad epa la tablu. Dé sulla divanu la mausu curía a sulla bedu i nun cure sulla bedu. Super la teru sé trove aeru. Pa loca da cafeu il donía mé šajó con zuceru, sedo sin cremu. Mu ste extra la domu, i il e intra. Nella salónu e nélu exter il i ila voverínu. La hirundu fligeva a tra la riu, dé cosa ta la riu sé troveva otra hirundi. Mu reste ha pa selona la commende da ma šefu. Tempa ca il eva pa mu, il steva úna tota hora pa la fenetru. Il dice, ca mu e marcóza. Il pete, ca mu éa marcóza. Oba ca tu e rica, mu dubite, ca tu e feliza. If tu bí sabe, cé lu il e, pla tu bí estime ló. If il vene, peté ló a mu. Ho, deu! Céó tu face! Ha, coma bela! Dé dé pa! Ača, coma atroxa! Nú, vadé pla rapide!&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Kie vi estas? ― Mi estas en la ĝardeno. ― Kien vi iras? ― Mi iras en la ĝardenon. ― La birdo flugas en la ĉambro (= ĝi estas en la ĉambro kaj flugas en ĝi). ― La birdo flugas en la ĉambron (= ĝi estas ekster la ĉambro kaj flugas nun en ĝin). ― Mi vojaĝas en Hispanujo. ― Mi vojaĝas en Hispanujon. ― Mi sidas sur seĝo kaj tenas la piedojn sur benketo. ― Mi metis la manon sur la tablon. ― El sub la kanapo la muso kuris sub la liton, kaj nun ĝi kuras sub la lito. ― Super la tero sin trovas aero. ― Anstataŭ kafo li donis al mi teon kun sukero, sed sen kremo. ― Mi staras ekster la domo, kaj li estas interne. ― En la salono estis neniu krom li kaj lia fianĉino. ― La hirundo flugis trans la riveron, ĉar trans la rivero sin trovis aliaj hirundoj. ― Mi restas tie ĉi laŭ la ordono de mia estro. ― Kiam li estis ĉe mi, li staris tutan horon apud la fenestro. ― Li diras, ke mi estas atenta. ― Li petas, ke mi estu atenta. ― Kvankam vi estas riĉa, mi dubas, ĉu vi estas feliĉa. ― Se vi scius, kiu li estas, vi lin pli estimus. ― Se li jam venis, petu lin al mi. ― Ho, Dio! kion vi faras! ― Ha, kiel bele! ― For de tie ĉi! ― Fi, kiel abomene! ― Nu, iru pli rapide!&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;ture -- reisen&lt;br /&gt;Espalandu -- Spanien&lt;br /&gt;creslu -- Sessel&lt;br /&gt;leže -- legen&lt;br /&gt;bancétu -- Bänkchen&lt;br /&gt;cušíze-- legen&lt;br /&gt;pedu -- Fuß&lt;br /&gt;pone -- setzen, stellen, legen&lt;br /&gt;dé sulla -- von unten&lt;br /&gt;a sulla -- nach unten&lt;br /&gt;bedu -- Bett&lt;br /&gt;cure -- laufen&lt;br /&gt;divanu -- Sofa&lt;br /&gt;teru -- Erde &lt;br /&gt;aeru -- Luft&lt;br /&gt;pa loca da -- anstatt&lt;br /&gt;šaju -- Tee&lt;br /&gt;zuceru -- Zucker&lt;br /&gt;cremu -- Sahne&lt;br /&gt;extra -- außerhalb, draußen&lt;br /&gt;intra -- innerhalb, innen&lt;br /&gt;voverínu -- Braut&lt;br /&gt;exter -- außer&lt;br /&gt;hirundu -- Schwalbe&lt;br /&gt;a tra -- hinüber&lt;br /&gt;riu -- Fluss&lt;br /&gt;la commende -- Weisung, Befehl&lt;br /&gt;marcóza -- aufmerksam&lt;br /&gt;oba ca -- obwohl&lt;br /&gt;rica -- reich&lt;br /&gt;estime -- schätzen, mögen, gut leiden können &lt;br /&gt;ača -- pfui, Scheiße!&lt;br /&gt;atroxa -- abscheulich&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§27 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;La artica "l" uzúre tum, ja tempe mi parle oba personi o obžeti conosáta. Hu uzúre tal aequa moda coma in otra lingi. La personi, ci na comprene la uzeó del artica (por exprena ruscáni o polcáni, ci na conose otra lingói exter lia propa linga) na pova uze correcta uze la articó, oba ca hu e opportóza. Pa loca da "la" oni pova anca dice "l" (sedo nur prae vorti, ci arče con vocála). Componáta vorti genúre per úmpla collige da vorti. Oni prene po norma la pura rutói, sedo, if la bonsone o la clara postule, oni pova anca prene la tota vortó, esa e, lige la rutó syna sa grafanoma finála. Por exprena: scribatablu, internatióna, vaporanavu, frumanžu, vesperamanžu.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;La artikolo „la” estas uzata tiam, kiam ni parolas pri personoj aŭ objektoj konataj. Ĝia uzado estas tia sama kiel en la aliaj lingvoj. La personoj, kiuj ne komprenas la uzadon de la artikolo (ekzemple rusoj aŭ poloj, kiuj ne scias alian lingvon krom sia propra), povas en la unua tempo tute ne uzi la artikolon, ĉar ĝi estas oportuna sed ne necesa. Anstataŭ „la” oni povas ankaŭ diri „l’” (sed nur post prepozicio, kiu finiĝas per vokalo). ― Vortoj kunmetitaj estas kreataj per simpla kunligado de vortoj; oni prenas ordinare la purajn radikojn, sed, se la bonsoneco aŭ la klareco postulas, oni povas ankaŭ preni la tutan vorton, t. e. la radikon kune kun ĝia gramatika finiĝo. Ekzemploj: skribtablo aŭ skribotablo (= tablo, sur kiu oni skribas); internacia (= kiu estas inter diversaj nacioj); tutmonda (= de la tuta mondo); unutaga (= kiu daŭras unu tagon); unuataga (= kiu estas en la unua tago); vaporŝipo (= ŝipo, kiu sin movas per vaporo); matenmanĝi, tagmanĝi, vespermanĝi; abonpago (= pago por la abono). &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;uze -- gebrauchen, benutzen&lt;br /&gt;por exprena -- z. B.&lt;br /&gt;ruscánu -- Russe&lt;br /&gt;polcánu -- Pole&lt;br /&gt;opportóza -- opportun, zweckmäßig, angebracht&lt;br /&gt;correcta -- korrekt&lt;br /&gt;la praeponáta -- Präposition&lt;br /&gt;la vocála -- Vokal&lt;br /&gt;compone -- komponieren, zusammensetzen&lt;br /&gt;gene -- schaffen, erzeugen&lt;br /&gt;úmpla -- simpel, einfach&lt;br /&gt;finála -- Endung&lt;br /&gt;syna -- zusammen&lt;br /&gt;lige -- verbinden&lt;br /&gt;la collige -- Verknüpfung&lt;br /&gt;la ruta -- Wurzel&lt;br /&gt;grafanoma -- grammatisch&lt;br /&gt;po norma -- gewöhnlich, normalerweise&lt;br /&gt;la bonsone&amp;nbsp; -- Wohlklang&lt;br /&gt;la clara -- Klarheit&lt;br /&gt;postule -- fordern&lt;br /&gt;scribatablu -- Schreibtafel&lt;br /&gt;internatióna -- international&lt;br /&gt;vaporanavu -- Dampschiff&lt;br /&gt;frumanžu -- Frühstück&lt;br /&gt;vesperamanžu -- Abendessen&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§28 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Omni praeponáti por su auta postule omnáda la namacadó. If mi uze prae la praeponáta la partétavorta "a", la direta  dénotúre. Por exprena: por exprese la diretó, mi praepone la vortó "a". ha pa -&amp;gt; a ha pa. Tal mi dice anca: "la birdu flige nella žardenu ad epa la tablu"... Vendía mi farósa a Paris. Mi restósa ha día pa domu. Jam e tempa a vade a domu. Mi sé sedapáría i vadía in díversa bordi: mi vadía a dexa, i li vadía a sinisa. A bordu, senéru! Mu conose néló in esa vilu. Mu na pova némoda comprene, có tu parle. Mu récontría né iló né ila frató.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Ĉiuj prepozicioj per si mem postulas ĉiam nur la nominativon. Se ni iam post prepozicio uzas la akuzativon, la akuzativo tie dependas ne de la prepozicio, sed de aliaj kaŭzoj. Ekzemple: por esprimi direkton, ni aldonas al la vorto la finon „n”; sekve: tie (= en tiu loko), tien (= al tiu loko); tiel same ni ankaŭ diras: “la birdo flugis en la ĝardenon, sur la tablon”, kaj la vortoj „ĝardenon”, „tablon” staras tie ĉien akuzativo ne ĉar la prepozicioj „en” kaj „sur” tion ĉi postulas, sed nur ĉar ni volis esprimi direkton, t. e. montri, ke la birdo sin ne trovis antaŭe en la ĝardeno aŭ sur la tablo kaj tie flugis, sed ke ĝi de alia loko flugis al la ĝardeno, al la tablo (ni volas montri, ke la ĝardeno kaj tablo ne estis la loko de la flugado, sed nur la celo de la flugado); en tiaj okazoj ni uzus la finiĝon „n” tute egale ĉu ia prepozicio starus aŭ ne. ― Morgaŭ mi veturos Parizon (aŭ en Parizon). ― Mi restos hodiaŭ dome. ― Jam estas tempo iri domen. ― Ni disiĝis kaj iris en diversajn flankojn: mi iris dekstren, kaj li iris maldekstren. ― Flanken, sinjoro! ― Mi konas neniun en tiu ĉi urbo. ― Mi neniel povas kompreni, kion vi parolas. ― Mi renkontis nek lin, nek lian fraton (aŭ mi ne renkontis lin, nek lian fraton).&lt;/span&gt; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;la namacada -- Nominativ&lt;br /&gt;la partétavorta -- Partikel&lt;br /&gt;la direta -- Richtung&lt;br /&gt;dénote -- bezeichnen&lt;br /&gt;exprese -- ausdrücken&lt;br /&gt;praepone -- davor setzen&lt;br /&gt;vendía -- morgen&lt;br /&gt;care -- fahren&lt;br /&gt;sé sedapáre -- sich trennen&lt;br /&gt;dexa -- rechts&lt;br /&gt;sinisa -- links&lt;br /&gt;némoda -- keineswegs&lt;br /&gt;comprene -- verstehen&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 29 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;If mi bezone praeponátó i la sensa na montre mói, ja céa praeponátó a uze, tum mi pova uze la genera praeponátó "pa". Sedo e bona ad uze la vortó "pa" pli comibla rara. Mi ride pa lia naiva. Pa la ultríma veza mi vide iló pa tu. Mu careva dúa díi i úna noča. Mu sopire pa ma perdáta feliza... &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;br /&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Se ni bezonas uzi prepozicion kaj la senco ne montras al ni, kian prepozicion uzi, tiam ni povas uzi la komunan prepozicion „je”. Sed estas bone uzadi la vorton „je” kiel eble pli malofte. Anstataŭ la vorto „je” ni povas ankaŭ uzi akuzativon sen prepozicio. ― Mi ridas je lia naiveco (aŭ mi ridas pro lia naiveco, aŭ: mi ridas lian naivecon). ― Je la lasta fojo mi vidas lin ĉe vi (aŭ: la lastan fojon). ― Mi veturis du tagojn kaj unu nokton. ― Mi sopiras je mia perdita feliĉo (aŭ: mian perditan feliĉon). ― El la dirita regulo sekvas, ke se ni pri ia verbo ne scias, ĉu ĝi postulas post si la akuzativon (t. e. ĉu ĝi estas aktiva) aŭ ne, ni povas ĉiam uzi la akuzativon. Ekzemple, ni povas diri “obei al la patro” kaj “obei la patron” (anstataŭ “obei je la patro”). Sed ni ne uzas la akuzativon tiam, kiam la klareco de la senco tion ĉi malpermesas; ekzemple: ni povas diri “pardoni al la malamiko” kaj “pardoni la malamikon”, sed ni devas diri ĉiam “pardoni al la malamiko lian kulpon”. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;bezone -- brauchen&lt;br /&gt;genera -- allgemein&lt;br /&gt;pli comibla -- möglichst&lt;br /&gt;la naiva -- Naivität&lt;br /&gt;la sensa -- Sinn &lt;br /&gt;ultríma -- letzter&lt;br /&gt;la veza -- Mal&lt;br /&gt;sé sopire -- sehnen&lt;br /&gt;perde -- verlieren&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 30 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;alia, dé alicosa, alipa, alimoda, úmpoco, poca, alilu. Esa montráta nona vortói mi sovete a lerne bona, cé cosa exa hi oni pova face granda sertó da otra pronami i adfacavorti. If mi addone a hi la praefixa "cé", mi récipe questavortói o réferavortói: céa, por cé, cé tempa, cé pa, comé, da cé, cé, cé mula, cé lu. Montravortói: tala, por esa, tum, pau, tal, da cu, esa, tal mula, acela. Generavorti con omn-: omnu, dé omnacosa, omnáda, omnapa, omnamoda, da omnalu, omnaresa, tota, omni. Néavorti con né-: néa, dé nécosa, néáda, népa, némoda, da nélu, nula, totanula, nélu. La proxa con ha-: ha, ha pa, ha día. Nédéfinavorti von ali-: alia, dé alicosa, aliáda, alipa, alimoda, da alilu, úmpoco, poca, alilu, alicoja. Otra vorti: impasáda.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Ia, ial, iam, ie, iel, ies, io, iom, iu. ― La montritajn naŭ vortojn ni konsilas bone ellerni, ĉar el ili ĉiu povas jam fari al si grandan serion da aliaj pronomoj kaj adverboj. Se ni aldonas al ili la literon „k”, ni ricevas vortojn demandajn aŭ rilatajn: kia, kial, kiam, kie, kiel, kies, kio, kiom, kiu. Se ni aldonas la literon „t”, ni ricevas vortojn montrajn: tia, tial, tiam, tie, tiel, ties, tio, tiom, tiu. Aldonante la literon „ĉ”, ni ricevas vortojn komunajn: ĉia, ĉial, ĉiam, ĉie, ĉiel, ĉies, ĉio, ĉiom, ĉiu. Aldonante la prefikson „nen”, ni ricevas vortojn neajn: nenia, nenial, neniam, nenie, neniel, nenies, nenio, neniom, neniu. Aldonante al la vortoj montraj la vorton „ĉi”, ni ricevas montron pli proksiman; ekzemple: tiu (pli malproksima), tiu ĉi (aŭ ĉi tiu) (pli proksima); tie (malproksime), tie ĉi aŭ ĉi tie (proksime). Aldonante al la vortoj demandaj la vorton „ajn”, ni ricevas vortojn sendiferencajn: kia ajn, kial ajn, kiam ajn, kie ajn, kiel ajn, kies ajn, kio ajn, kiom ajn, kiu ajn. Ekster tio el la diritaj vortoj ni povas ankoraŭ fari aliajn vortojn, per helpo de gramatikaj finiĝoj kaj aliaj vortoj (sufiksoj); ekzemple: tiama, ĉiama, kioma, tiea, ĉi-tiea, tieulo, tiamulo k. t. p. (= kaj tiel plu). &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;alia -- irgendein&lt;br /&gt;dé alicosa -- aus irgendeinem Grund&lt;br /&gt;alipa -- irgendwo&lt;br /&gt;alimoda -- irgendwie&lt;br /&gt;úmpoco -- etwas&lt;br /&gt;poca -- wenig&lt;br /&gt;alilu -- irgendwer, irgendjemand&lt;br /&gt;montre --&amp;nbsp; zeigen &lt;br /&gt;sovete -- beraten, raten &lt;br /&gt;granda -- großartig&lt;br /&gt;la serta -- Reihe&lt;br /&gt;otra -- anderer&lt;br /&gt;la pronama -- Pronomen&lt;br /&gt;la adfacavorta -- Adverb&lt;br /&gt;addone -- beifügen&lt;br /&gt;la praefixa -- Präfix&lt;br /&gt;la questavorta -- Fragewort&lt;br /&gt;la réferavorta -- Beziehungswort&lt;br /&gt;céa -- was für ein?&lt;br /&gt;por cé -- warum?&lt;br /&gt;cé tempa -- wann?&lt;br /&gt;cé pa --- wo?&lt;br /&gt;la generavorta -- verallgemeinerndes Wort&lt;br /&gt;montravorta -- Hinweiswort, Demonstrativpronomen&lt;br /&gt;comé -- wie?&lt;br /&gt;da cé -- wessen?&lt;br /&gt;cé -- was?&lt;br /&gt;cé mula --wie viel?&lt;br /&gt;cé lu -- wer?&lt;br /&gt;tala -- solch ein&lt;br /&gt;por esa -- darum, deshalb&lt;br /&gt;tum -- dann&lt;br /&gt;pau -- dort&lt;br /&gt;tal -- so&lt;br /&gt;da cu -- dessen&lt;br /&gt;esa -- das da&lt;br /&gt;tal mula -- so viel&lt;br /&gt;acela -- jener, -e, -es&lt;br /&gt;omnu -- jeder, -e, -es&lt;br /&gt;dé omnacosa -- aus jedem Grund&lt;br /&gt;omnáda -- immer&lt;br /&gt;omnapa -- überall&lt;br /&gt;omnamoda -- auf jede Art&lt;br /&gt;da omnalu -- jedermanns&lt;br /&gt;omnaresa -- alles&lt;br /&gt;tota -- ganz&lt;br /&gt;omni -- alle&lt;br /&gt;la néavorta -- Negationspronomen&lt;br /&gt;néa -- kein, keinerlei&lt;br /&gt;dé nécosa -- aus keinem Grunde&lt;br /&gt;néáda -- nie, niemals&lt;br /&gt;népa -- nirgends, nirgendwo&lt;br /&gt;némoda -- auf keine Weise&lt;br /&gt;da nélu -- niemandes&lt;br /&gt;nula -- null, nichts&lt;br /&gt;totanula -- gar nichts&lt;br /&gt;nélu -- niemand&lt;br /&gt;la proxa -- Nähe&lt;br /&gt;ha -- dieser&lt;br /&gt;ha pa -- hier&lt;br /&gt;ha día -- heute&lt;br /&gt;la nédéfinavorta -- Indefinitpronomen&lt;br /&gt;alia -- irgendein&lt;br /&gt;dé alicosa -- aus irgendeinem Grund&lt;br /&gt;aliáda -- irgendwann&lt;br /&gt;alipa -- irgendwo&lt;br /&gt;alimoda -- irgendwie&lt;br /&gt;da alilu -- irgendjemandes&lt;br /&gt;úmpoco -- etwas&lt;br /&gt;poca -- wenig&lt;br /&gt;alilu -- irgendjemand&lt;br /&gt;alicoja -- irgenwelcher, -e, -es&lt;br /&gt;impasáda -- damals&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-2961620358031612097?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/2961620358031612097/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/fundament-der-euralinga-im-vergleich_13.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/2961620358031612097'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/2961620358031612097'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/fundament-der-euralinga-im-vergleich_13.html' title='Texte Euralinga - Esperanto (§ 21 - 30)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-4489560149611964902</id><published>2012-01-08T10:56:00.000-08:00</published><updated>2012-01-08T02:01:30.009-08:00</updated><title type='text'>Der Name "Euralinga" und politische Konsequenzen</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Der Name "Euralinga" leitet sich von "&lt;i&gt;eur&lt;/i&gt;-" (verkürzt aus "Europa" für  europäisch) und "&lt;i&gt;ling&lt;/i&gt;-" (Sprache) ab.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Die Nationalität wird in dieser  Sprache mit dem Suffix&lt;i&gt; -ánu&lt;/i&gt; gebildet. Deshalb bedeutet "&lt;i&gt;eurána&lt;/i&gt;"  europäisch im nationalen Kontext und "euralinga" europäisch in  sprachlicher Hinsicht.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Der Name "Euralinga" ist klar und prägnant und gibt wieder, worum  es sich konkret handelt.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Es gibt andere Plansprachen, die ähnlich klingen, doch haben sie nur wenig mit der Euralinga gemeinsam, denn ihre Genese und Intention ist anders.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Das Schriftbild der Euralinga spiegelt ihre europäische Herkunft wider. So werden neben den Schreibbesonderheiten des "qu" auch Carons auf den Konsonanten "c", "s" und "z" benutzt, die einigen slawischen Sprachen eigen sind.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Die Auswahl der Wörter entspricht der gegenwärtigen politischen Bedeutung bestimmter (natürlicher) Sprachen in Europa. Der Gebrauch majoritärer Sprach- und Wortelemente erhöht die Chance einer nach bestimmten Prinzipien konstruierten Sprache auf eine Verbreitung in Europa. Der staatliche Einsatz einer solchen Sprache wird auf politischen Entscheidungen beruhen. Bevor ein solcher historisch bedeutsamer Schritt unternommen werden kann, müssen bestimmte gesellschaftliche Veränderungen vorliegen, die einen Bruch mit der eigenen nationalen Identität erfordern, der bestehende nicht anders lösbare Dysfunktionalitäten aufhebt, spätestens dann wenn der demografische Faktor ein radikales Umdenken und die Öffnung der Grenzen für die Völker des Orients erfordert. Dann wird es eine andere Leitkultur geben, die auch europäische Elemente enthalten wird. Eine gemeinsame neue Sprache, die nicht zuvor Nationalsprache war, wird diesen Prozess positiv unterstützen.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-4489560149611964902?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/4489560149611964902/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/der-name-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/4489560149611964902'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/4489560149611964902'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/der-name-euralinga.html' title='Der Name &quot;Euralinga&quot; und politische Konsequenzen'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-5868737838224143154</id><published>2012-01-04T06:24:00.000-08:00</published><updated>2012-02-03T05:40:37.729-08:00</updated><title type='text'>Texte Euralinga - Esperanto (§ 11 - 20)</title><content type='html'>§ 11 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;La fenju&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; Vidvínu haveva dúa filínoi. La pla vetula eva tal simila al matru per sa propáda i fasiu, ca omnalu, cu eló videva, poveva pense, ca lu vide la matró. Li ambi eva tal néjucunda i tal orgula, ca oni na poveva vive con li. La pla juna filínu, cu eva la plena portraca da sa patru selon sa bona i honesa, eva exa esa únu dé la pli bela paedíni, cói oni poveva trove.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Unu vidvino havis du filinojn. La pli maljuna estis tiel simila al la patrino per sia karaktero kaj vizaĝo, ke&lt;br /&gt;ĉiu, kiu ŝin vidis, povis pensi, ke li vidas la patrinon; ili ambaŭ estis tiel malagrablaj kaj tiel fieraj, ke oni ne povis vivi kun ili. La pli juna filino, kiu estis la plena portreto de sia patro laŭ sia boneco kaj honesteco, estis krom tio unu el la plej belaj knabinoj, kiujn oni povis trovi.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;fenju -- Fee&lt;br /&gt;vidvínu -- Witwe&lt;br /&gt;dúa -- zwei&lt;br /&gt;filínu -- Tochter&lt;br /&gt;vetula -- alt&lt;br /&gt;eva -- war&lt;br /&gt;tal -- so&lt;br /&gt;simila -- ähnlich&lt;br /&gt;sa -- sein (eigen)&lt;br /&gt;la propáda -- Charakter&lt;br /&gt;fasiu -- Gesicht&lt;br /&gt;omnalu -- jeder&lt;br /&gt;eló -- sie &lt;i&gt;(Akk. Sg.)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;pova -- können&lt;br /&gt;pense -- denken&lt;br /&gt;ambi -- beide&lt;br /&gt;néjucunda -- unangenehm, widerwärtig&lt;br /&gt;orgula -- stolz&lt;br /&gt;oni -- man &lt;br /&gt;vive -- leben&lt;br /&gt;con -- mit&lt;br /&gt;plena -- voll&lt;br /&gt;la portraca -- Portrait&lt;br /&gt;selon -- gemäß&lt;br /&gt;la bona -- Güte&lt;br /&gt;la honesa -- Ehrlichkeit&lt;br /&gt;exa esa -- außerdem&lt;br /&gt;únu -- einer, -e&lt;br /&gt;trove -- finden&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 12 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Dúa homi pove pla mula face ca únu. Mi have nur úna bušó, sedo mi have dúa orelói. Il provagume con tria hundi. Il facía omnó per la deza digiti da sa mani. Dé ela mula fili la úni e bona i la otri e mala. Quina i sepa e dedúa. Deza i deza e dúinta. Quara i dezoča e dúinta-dúa. Trinta i quarinta e sepinta. Mila o&lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;čacenta noninta-tria. Il have dezúna filói. Sixinta minuti e úna hora, i úna minuta consiste da sixinta seguádi. La janensa e la únta mensa del jara, la abrensa e la quaríma, la nonensa e la dezúníma, la dezensa e la dedúta. La dúinta día del febrensa e la quininta únta día del jara. La septa díó del nedela Deu élegía, ca hu éa pla santa ca la sixa díi. Céó genía Deu pa la sixíma día? Cojé datuma mi have ha día? Ha día e la dúinta-septa día del martensa. George Washington natúría la dúinta-dúta del febrensa del jara mila sepacenta trinta-dúa (1732).&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Du homoj povas pli multe fari ol unu. ― Mi havas nur unu buŝon, sed mi havas du orelojn. ― Li promenas kun tri hundoj. ― Li faris ĉion per la dek fingroj de siaj manoj. ― El ŝiaj multaj infanoj unuj estas bonaj kaj aliaj estas malbonaj. ― Kvin kaj sep faras dek du. ― Dek kaj dek faras dudek. ― Kvar kaj dek ok faras dudek du. ― Tridek kaj kvardek kvin faras sepdek kvin. ― Mil okcent naŭdek tri. ― Li havas dek unu infanojn. ― Sesdek minutoj faras unu horon, kaj unu minuto konsistas el sesdek sekundoj. ― Januaro estas la unua monato de la jaro, Aprilo estas la kvara, Novembro estas la dek-unua, Decembro estas la dek-dua. ― La dudeka (tago) de Februaro estas la kvindek-unua tago de la jaro. ― La sepan tagon de la semajno Dio elektis, ke ĝi estu pli sankta, ol la ses unuaj tagoj. ― Kion Dio kreis en la sesa tago? ― Kiun daton ni havas hodiaŭ? ― Hodiaŭ estas la dudek sepa (tago) de Marto. ― Georgo Vaŝington estis naskita la dudek duan de Februaro de la jaro mil sepcent tridek dua.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;dúa -- zwei &lt;br /&gt;mula -- viel&lt;br /&gt;face -- tun&lt;br /&gt;úna -- eins&lt;br /&gt;nur -- nur&lt;br /&gt;orelu -- Ohr&lt;br /&gt;provagume -- spazieren gehen&lt;br /&gt;tria -- drei&lt;br /&gt;hundu -- Hund&lt;br /&gt;omna -- alles&lt;br /&gt;per -- mit, mittels&lt;br /&gt;deza -- zehn&lt;br /&gt;digitu -- Finger&lt;br /&gt;manu -- Hand&lt;br /&gt;ela -- ihr&lt;i&gt; (Possessivpronomen) &lt;/i&gt;&lt;br /&gt;la úni -- die Einen &lt;br /&gt;la otri -- die Anderen&lt;br /&gt;mala -- schlecht&lt;br /&gt;quina -- fünf&lt;br /&gt;sepa -- sieben&lt;br /&gt;dedúa -- zwölf&lt;br /&gt;dúinta -- zwanzig&lt;br /&gt;quara -- vier&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;dezoča -- achtzehn&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;trinta -- dreißig&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;quarinta -- vierzig &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;sepinta --siebzig&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;mila -- tausend&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;noninta -- neunzig&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;dezúna -- elf&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;sixinta -- sechszig&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la minuta -- Minute&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;consiste da -- bestehen aus&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la seguáda -- Sekunde&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la mensa -- Monat &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la janensa -- Januar&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;febrensa -- Februar &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la martensa -- März &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la abrensa -- April&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la nonensa -- November &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la dezensa&amp;nbsp; -- Dezember&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;únta -- erster&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;quarta -- vierter &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;dezúnta -- elfter&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;dedúta -- zwölfter&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la jara -- Jahr&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;quininta -- fünfzig&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;septa -- siebter&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;día -- Tag&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;nedela -- Woche&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;élege -- auswählen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;santa -- heilig&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;éa -- sein sollen &lt;i&gt;(Optativ)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;hu -- es (&lt;i&gt;Neutrum)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;céó -- was ? &lt;i&gt;(Akk.)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;gene -- schaffen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;cojé -- welches?&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la datuma -- Datum&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ha día -- heute&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;-úr- -- werden &lt;i&gt;(Vorgangspassiv)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;nate -- gebären&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 13 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;Dé cosa omnu ame cutimmoda personó, cu e simila a lu, esa cosa esa matru ameva sa pla vetula filínó, i aequatempa el haveva terora hasó contra la pla juna. El compeleva eló a manže nella cocasalu i labore sincesa. Para otra resi esa néfeliza paedu deveva dúveza omnadía vade a šerpe vodó pa mui tela locu i apporte plena mega crušu a domu.&lt;/div&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Ĉar ĉiu amas ordinare personon, kiu estas simila al li, tial tiu ĉi patrino varmege amis sian pli maljunan filinon, kaj en tiu sama tempo ŝi havis teruran malamon kontraŭ la pli juna. Ŝi devigis ŝin manĝi en la kuirejo kaj laboradi senĉese. Inter aliaj aferoj tiu ĉi malfeliĉa infano devis du fojojn en ĉiu tago iri ĉerpi akvon en tre malproksima loko kaj alporti domen plenan grandan kruĉon.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;dé cosa -- weil&lt;br /&gt;ame -- lieben&lt;br /&gt;cutimmoda -- gewöhnlich(erweise)&lt;br /&gt;esa cosa -- deshalb&lt;br /&gt;vetula -- alt&lt;br /&gt;aequa -- gleich &lt;br /&gt;terora -- schrecklich&lt;br /&gt;la hasa -- Hass&lt;br /&gt;contra -- gegen&lt;br /&gt;juna -- jung&lt;br /&gt;compele -- zwingen&lt;br /&gt;manže-- essen&lt;br /&gt;cocasalu -- Küche&lt;br /&gt;labore -- arbeiten&lt;br /&gt;sincesa -- unaufhörlich, ohne Ende&lt;br /&gt;para -- neben&lt;br /&gt;otra -- anderer&lt;br /&gt;šerpe -- schöpfen&lt;br /&gt;vodu -- Wasser&lt;br /&gt;la resa -- Sache, Angelegenheit&lt;br /&gt;néfeliza -- unglücklich&lt;br /&gt;dúveza -- zwei Mal&lt;br /&gt;mui -- sehr&lt;br /&gt;tela -- weit, entfernt&lt;br /&gt;locu -- Ort&lt;br /&gt;apporte -- heranbringen&lt;br /&gt;mega -- groß &lt;br /&gt;crušu -- Krug&lt;br /&gt;a domu -- nach Hause&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 14 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;Mi have centa pomói. Mi have centtela da pomi. Esa vilu have miliónói da loženti. Mi caufía dedúa lofelói i dedúa forcói. Mila jari e jarmila. Po únta, mu rédone té la monetó, có tu pruntía mé, po dúta, mu dance té por la prunte, tríma, mu pete tó la dúpla pageó, esa e deza franci. Quina veza dé sepa e trinta-quina. Tria e la meza da sixa. O&lt;span style="color: blue;"&gt;ča e quara-quintela da deza. Quara metrai da esa stofu coste nona francói, por esa dúa metrai coste quara i meza francói. Úna día e tricenta sixinta-quintela da jara. Esa dúa amigi provagume omnáda po dúa. Po quina li sé žetía ad epa mu, sedo mu vincía nella omnia quina attangeói. Por ma quara fili mu caufía dedúa pomói, i ad omnu del fili mu donía ja tria pomi. Esa libru have sixinta paginói, pro esa, if mu legósa pa omna día ja quina paginói, mu finósa la tota libró in quara díi.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Mi havas cent pomojn. ― Mi havas centon da pomoj. ― Tiu ĉi urbo havas milionon da loĝantoj. ― Mi aĉetis dekduon (aŭ dek-duon) da kuleroj kaj du dekduojn da forkoj. ― Mil jaroj (aŭ milo da jaroj) faras miljaron. ― Unue mi redonas al vi la monon, kiun vi pruntis al mi; due mi dankas vin por la prunto; trie mi petas vin ankaŭ poste prunti al mi, kiam mi bezonos monon. ― Por ĉiu tago mi ricevas kvin frankojn, sed por la hodiaŭa tago mi ricevis duoblan pagon, t. e. (= tio estas) dek frankojn. ― Kvinoble sep estas tridek kvin. ― Tri estas duono de ses. ― Ok estas kvar kvinonoj de dek. ― Kvar metroj da tiu ĉi ŝtofo kostas naŭ frankojn; tial du metroj kostas kvar kaj duonon frankojn (aŭ da frankoj). ― Unu tago estas tricent-sesdek-kvinono aŭ tricent-sesdek-sesono de jaro. ― Tiuj ĉi du amikoj promenas ĉiam duope. ― Kvinope ili sin ĵetis sur min, sed mi venkis ĉiujn kvin atakantojn. ― Por miaj kvar infanoj mi aĉetis dek du pomojn, kaj al ĉiu el la infanoj mi donis po tri pomoj. ― Tiu ĉi libro havas sesdek paĝojn; tial, se mi legos en ĉiu tago po dek kvin paĝoj, mi finos la tutan libron en kvar tagoj.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;centa -- hundert&lt;br /&gt;centtela -- hundertstel&lt;br /&gt;vilu -- Stadt&lt;br /&gt;la milióna -- Million &lt;br /&gt;ložentu -- Einwohner, Bewohner&lt;br /&gt;lofelu -- Löffel&lt;br /&gt;forcu -- Gabel&lt;br /&gt;mila -- tausend&lt;br /&gt;jarmila -- Jahrtausend&lt;br /&gt;rédone -- zurückgeben&lt;br /&gt;monetu -- Geld&lt;br /&gt;prunte -- leihen&lt;br /&gt;por -- für&lt;br /&gt;po únta -- erstens&lt;br /&gt;dúíma -- zweitens&lt;br /&gt;tríma -- drittens&lt;br /&gt;pete -- bitten&lt;br /&gt;dance -- danken &lt;br /&gt;la dúpla -- das Doppelte&lt;br /&gt;page -- zahlen&lt;br /&gt;la page -- Zahlung&lt;br /&gt;francu -- Franken&lt;br /&gt;veza dé -- mal, multipliziert mit&lt;br /&gt;meza -- halb&lt;br /&gt;la meza -- Hälfte&lt;br /&gt;la metra -- Meter&lt;br /&gt;stofu -- Stoff&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;coste -- kosten&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;por esa -- deshalb &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;omnáda -- immer&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;po dúa -- zu zweit&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;žete -- werfen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;po quina -- zu fünft&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ad epa -- drauf, darauf&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;sedo -- aber&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;vince -- besiegen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la attange -- Attacke, Angriff&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;caufe -- kaufen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;done -- geben&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ja -- je&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;if -- wenn&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;paginu -- Seite&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;fine -- beenden&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;tota -- ganz&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;§ 15 Euralinga&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Pa úna día, tempa ca el eva pa aquela fontu, venía ad el paupa femu, a cu el zaudía done a beve. "Mui éma, ma bonu", diría la bela paedínu. I el prompa lavía sa crušó i šerpía vodó nella pli pura locu del fontu i apportía hó al femu, omnáda subtenenta la &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;crušó, a fina la femu povéa beve pla commoda. Tempa ca la bona femu dédursía, el diría al paedínu: "Tu e tal bela, tal bona i tal honesa, ca mu deba adšence tó." (Dé cosa el eva fenju, cu sé formía a paupa dorfa femu a fina vide, ja coma granda bí e la cortamodó d'esa juna paedínu.)" Mu ad&lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;šence tó", tum diría la fenju, "ca pa omna vorta, có tu dicósa, exa ta bu&lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;span style="font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;šu exvadósa o flori o valóza lapidi.&lt;/span&gt;"&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;En unu tago, kiam ŝi estis apud tiu fonto, venis al ŝi malriĉa virino, kiu petis ŝin, ke ŝi donu al ŝi trinki. “Tre volonte, mia bona,”; diris la bela knabino. Kaj ŝi tuj lavis sian kruĉon kaj ĉerpis akvon en la plej pura loko de la fonto kaj alportis al la virino, ĉiam subtenante la kruĉon, por ke la virino povu trinki pli oportune. Kiam la bona virino trankviligis sian soifon, ŝi diris al la knabino: “Vi estas tiel bela, tiel bona kaj tiel honesta, ke mi devas fari al vi donacon” (ĉar tio ĉi estis feino, kiu prenis sur sin la formon de malriĉa vilaĝa virino, por vidi, kiel granda estos la ĝentileco de tiu ĉi juna knabino). “Mi faras al vi donacon,” daŭrigis la feino, “ke ĉe ĉiu vorto, kiun vi diros, el via buŝo eliros aŭ floro aŭ multekosta ŝtono.”&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;Wörter&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;pa úna día -- eines Tages&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;tempa ca -- als&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;aquela -- jener, -e, -es&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;fontu -- Quelle&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;paupa -- arm&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;femu -- Frau&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;zaude -- sollen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;beve -- trinken&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;éma -- gerne&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;bonu -- der Gute, die Gute&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;prompa -- prompt, sofort&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;lave -- waschen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;apporte -- hinbringen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;commoda -- bequem&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;a fina -- damit&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;tempa ca -- als&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;dédurse -- Durst stillen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;honesa -- ehrlich&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;debe -- müssen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;adšence-- beschenken, Geschenk geben&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;dé cosa -- weil&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;/span&gt;sé forme a -- Gestalt annehmen als&lt;br /&gt;dorfa -- dörflich&lt;br /&gt;ja coma -- wie (Relativpronomen)&lt;br /&gt;granda -- groß, großartig&lt;br /&gt;bí e -- würde sein&lt;br /&gt;la cortamoda -- Höflichkeit&lt;br /&gt;la vorta -- Wort&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;bušu&amp;nbsp; -- Mund&lt;/div&gt;exvade -- herauskommen&lt;br /&gt;floru -- Blume&lt;br /&gt;lapidu -- Stein&lt;br /&gt;o ... o -- entweder ... oder&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 16 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Mu lege. Tu scribe. Il e paedéru, i el e paedínu. La cutílu cute bona, dé cosa hu e šarpa. Mi e homi. Ti e paedi. Li e ruscáni. Pé e la paedéri? Li e nella žardenu. Pé e la paedíni? Li e anca nella žardenu. Pé e la cutíli? Hi cuše epa la tablu. Mi voce la paedéró, i il vene. Mu voce la paedínó, i el vene. La paedu larme, dé cosa lu vola manže. Paedéru, tu e nécortála. Senéri, vi e nécortála. Ma hundu, tu e mui fidela. Oni dice, ca la vera omnáda vince. Nella vintra oni tepide la fornói. If oni e rica, oni have mula amigói.&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Mi legas. ― Ci skribas (anstataŭ „ci” oni uzas ordinare „vi”). ― Li estas knabo, kaj ŝi estas knabino. ― La tranĉilo tranĉas bone, ĉar ĝi estas akra. ― Ni estas homoj. ― Vi estas infanoj. ― Ili estas rusoj. ― Kie estas la knaboj? ― Ili estas en la ĝardeno. ― Kie estas la knabinoj? ― Ili ankaŭ estas en la ĝardeno. ― Kie estas la tranĉiloj? ― Ili kuŝas sur la tablo. ― Mi vokas la knabon, kaj li venas. ― Mi vokas la knabinon, kaj ŝi venas. ― La infano ploras, ĉar ĝi volas manĝi. ― La infanoj ploras, ĉar ili volas manĝi. ― Knabo, vi estas neĝentila. ― Sinjoro, vi estas neĝentila. ― Sinjoroj, vi estas neĝentilaj. ― Mia hundo, vi estas tre fidela. ― Oni diras, ke la vero ĉiam venkas. ― En la vintro oni hejtas la fornojn. ― Kiam oni estas riĉa (aŭ riĉaj), oni havas multajn amikojn.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;paedéru -- Junge&lt;br /&gt;paedínu -- Mädchen&lt;br /&gt;cute -- schneiden&lt;br /&gt;cutílu -- Messer&lt;br /&gt;šarpa -- scharf&lt;br /&gt;ruscánu -- Russe&lt;br /&gt;pé -- wo?&lt;br /&gt;žardenu -- Garten&lt;br /&gt;anca -- auch&lt;br /&gt;cuše -- liegen&lt;br /&gt;voce -- rufen&lt;br /&gt;larme -- weinen&lt;br /&gt;nécortála -- unhöflich&lt;br /&gt;vi -- Sie &lt;i&gt;(Plural)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;senéru -- Herr &lt;i&gt;(Anrede)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;fidela -- treu&lt;br /&gt;la vera -- Wahrheit&lt;br /&gt;omnáda -- immer&lt;br /&gt;vince -- siegen&lt;br /&gt;la vintra -- Winter&lt;br /&gt;oni -- man&lt;br /&gt;tepide -- warm machen&lt;br /&gt;fornu -- Ofen&lt;br /&gt;if -- wenn&lt;br /&gt;amigu -- Freund&lt;br /&gt;rica -- reich&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 17 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue; font-family: &amp;quot;Trebuchet MS&amp;quot;,sans-serif;"&gt;Tempa ca esa bela paedínu venía a domu, ela matru šelteva eló, por cé el révenía tal tarda dé la fontu. "Pordoné mé, matru", dicía la néfeliza filínu, "ca mu resteva tal longa." I tempa ca el parlía esa vortói, exsaltía ex ela bušu tria rozí, tria perli i tria mega daimanti. "Céo mu vide!" dicía ela matur con mega mirara. "Faene mé, ca exa ela bušu exsalte perli i daimanti! Comé esa vene, ma filínu?" (Esa ía la unta veza, ca el namía eló sa filínó.) La néfeliza paedu récontía ad elu naiva omnó, có occadeva a su, i dum el parleva, excadeva exa ela bušu mula daimanti. "If e tal," dicía la matru, "mu deba a pau mite ma filínó. Marenjá, vidé, ja cu exvene exa la bušu da ta sorelu, ja tempa el parle. Na bí e commoda a tu a have esa aequa povó? Tu deba nur vade al fontu a šerpe vodó, i ja tempa paupa femu petósa tó a beve, tu cortála donósa hó ad el."&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Kiam tiu ĉi bela knabino venis domen, ŝia patrino insultis ŝin, kial ŝi revenis tiel malfrue de la fonto. “Pardonu al mi, patrino,” diris la malfeliĉa knabino, “ke mi restis tiel longe”. Kaj kiam ŝi parolis tiujn ĉi vortojn, elsaltis el ŝia buŝo tri rozoj, tri perloj kaj tri grandaj diamantoj. “Kion mi vidas!” diris ŝia patrino kun grandega miro. “Ŝajnas al mi, ke el ŝia buŝo elsaltas perloj kaj diamantoj! De kio tio ĉi venas, mia filino?” (Tio ĉi estis la unua fojo, ke ŝi nomis ŝin sia filino). La malfeliĉa infano rakontis al ŝi naive ĉion, kio okazis al ŝi, kaj, dum ŝi parolis, elfalis el ŝia buŝo multego da diamantoj. “Se estas tiel,” diris la patrino, “mi devas tien sendi mian filinon. Marinjo, rigardu, kio eliras el la buŝo de via fratino, kiam ŝi&amp;nbsp; parolas; ĉu ne estus al vi agrable havi tian saman kapablon? Vi devas nur iri al la fonto ĉerpi akvon; kaj kiam malriĉa virino petos de vi trinki, vi donos ĝin al ŝi ĝentile.”&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;Wörter&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;šelte-- schimpfen, beschimpfen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;tarda -- spät&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;révene -- zurückkommen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;pordone -- entschuldigen &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;néfeliza -- unglücklich&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;reste -- bleiben&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;longáda -- lange &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;rozu -- Rose&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;perlu -- Perle&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;daimantu -- Diamant&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la mirara -- Erstaunen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;comé -- wie?&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;unta -- erster, -e, -es&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;veza -- Mal&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;name -- nennen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;réconte -- erzählen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;excade -- herausfallen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;naiva -- naiva&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;debe -- müssen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;mite -- senden, schicken&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;a pau -- dorthin&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ja cu&amp;nbsp; -- was &lt;i&gt;(Relativpronomen)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;sorelu -- Schwester&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ja tempa -- wenn&lt;i&gt; (zeitlich)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;aequa -- gleich&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la pova -- Macht&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;nur -- nur&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;§18 Euralinga&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Il ame mó, sedo mu iló na ame. Mu vola ló bate, sedo il décuría dé mu. Dicé me ta namó. Na scribé mé longa pismó. Vené a mu ha día vespera. Mu récontósa té histó. Dicósa tu mé la veró? La domu attene ad il. Il e ma dodéru, dé cosa ma patru e ela fratu. Senéru Petro i sa sposínu mui ame ma filói. Mu anca mui ame lói. Montré léi ta nova klaidó. Mu sé ame, tu sé ame, il sé ame, i omnia homi sé ame. Ma fratu dice a Stefanó, ca il ame ló pla ca só auta. Mu sé zorge oba el tal, coma mu sé zorge oba mu auta, sedo el auta na &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;totála &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;sé zorge oba su. Ma frati have ha día gastánói meta la vesperamanžu mia frati exvadeva con la gostáni exa sa domu i accompaneva lói do lia domu. Mu jam have ma šapeló, nun šeršé la tua. Mu laveva in ma salu, i el sé laveva in sa salu. La paedu šerše sa cucló. Oni na oblive facila sa únta amó.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Li amas min, sed mi lin ne amas. ― Mi volis lin bati, sed li forkuris de mi. ― Diru al mi vian nomon. ― Ne skribu al mi tiajn longajn leterojn. ― Venu al mi hodiaŭ vespere. ― Mi rakontos al vi historion. ― Ĉu vi diros al mi la veron? ― La domo apartenas al li. ― Li estas mia onklo, ĉar mia patro estas lia frato. ― Sinjoro Petro kaj lia edzino tre amas miajn infanojn; mi ankaŭ tre amas iliajn (infanojn). ―&amp;nbsp; Montru al ili vian novan veston. ― Mi amas min mem, vi amas vin mem, li amas sin mem, kaj ĉiu homo amas sin mem. ― Mia frato diris al Stefano, ke li amas lin pli, ol sin mem. ― Mi zorgas pri ŝi tiel, kiel mi zorgas pri mi mem; sed ŝi mem tute ne zorgas pri si kaj tute sin ne gardas. ― Miaj fratoj havis hodiaŭ gastojn; post la vespermanĝo niaj fratoj eliris kun la gastoj el sia domo kaj akompanis ilin ĝis ilia domo. ― Mi jam havas mian ĉapelon; nun serĉu vi vian. ― Mi lavis min en mia ĉambro, kaj ŝi lavis sin en sia ĉambro. ― La infano serĉis sian pupon; mi montris al la infano, kie kuŝas ĝia pupo. ― Oni ne forgesas facile sian unuan amon. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;Wörter&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;bate -- schlagen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;décure -- weglaufen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ha día -- heute&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la vespera -- Abend&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;dodéru -- Onkel&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;sposínu -- Ehefrau&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;nova -- neu&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;anca -- auch&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;montre -- zeigen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;claidu -- Kleidung&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;pla -- mehr&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;auta -- selbst&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;sé zorge oba -- sich sorgen über&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;totála -- total, völlig&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;gostánu -- Gast&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;accompane -- begleiten&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;do&amp;nbsp; -- bis&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;šapelu -- Hut&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;šerše -- suchen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;jam -- schon&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;cuclu -- Puppe&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;oblive -- vergessen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;facila -- leicht&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;§19 Euralinga&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;"Bí e mui bela", réspondía la filínu nécorta, "ca mu bí vade al fontu." "Mu vola ca tu a pau vade," dicía la matru, i vadé prompa!" La filínu vadía, sedo omnatempa murmurenta. El prenía la pli bela silbera vazó, cu eva nella ložu. Apena el venía al fontu, el vidía senínó mui rica claidáta, cu exvadía exa la foresu i petía dé el a beve (Esa eva la aequa fenju, cu sé fáformía i sé fáclaideva coma nataregídínu, a fina vide coma mega ósa la maló da esa paedínu.) "Venía tu a pa", dicía ad el la nécortála i orgula paedínu, "a fina done té a beve? Certa, mu apporteva silbera vazó speciála por aquelánu, por done a beve a esa senínu! Ma opina e: prené auta la vodó, if vu vola beve." "Tu na e cortála", dicía la fenju sin rabia. "Bona, dé cosa tu e tal servéma, mu té face &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;adšencó, ca pa omna vorta, có tu parlósa, exvadósa exa ta bušu serpenu i frošu."&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;“Estus tre bele,” respondis la filino malĝentile, “ke mi iru al la fonto!” ― “Mi volas ke vi tien iru,” diris la patrino, “kaj iru tuj!” La filino iris, sed ĉiam murmurante. Ŝi prenis la plej belan arĝentan vazon, kiu estis en la loĝejo. Apenaŭ ŝi venis al la fonto, ŝi vidis unu sinjorinon, tre riĉe vestitan, kiu eliris el la arbaro kaj petis de ŝi trinki (tio ĉi estis tiu sama feino, kiu prenis sur sin la formon kaj la vestojn de princino, por vidi, kiel granda estos la malboneco de tiu ĉi knabino). “Ĉu mi venis tien ĉi,” diris al ŝi la malĝentila kaj fiera knabino, “por doni al vi trinki? Certe, mi alportis arĝentan vazon speciale por tio, por doni trinki al tiu ĉi sinjorino! Mia opinio estas: prenu mem akvon, se vi volas trinki.” ― “Vi tute ne estas ĝentila,” diris la feino sen kolero. “Bone, ĉar vi estas tiel servema, mi faras al vi donacon, ke ĉe ĉiu vorto, kiun vi parolos, eliros el via buŝo aŭ serpento aŭ rano.”&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;Wörter&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;murmure -- brummen, murren&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;vazu -- Vase, Krug&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;silbera -- silbern&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ložu -- Wohnung&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;apena -- kaum&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;senínu -- Frau (Anrede), Dame&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;pete -- bitten&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;foresu -- Wald&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;sé claide -- sich kleiden&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;nataregídínu -- Prinzessin&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;orgula -- stolz&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;speciála -- speziell&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la rabia -- Zorn&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;servéma -- bereitwillig, dienstwillig&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;adšencu -- Geschenk&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;frošu -- Frosch&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;serpenu -- Schlange&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;§20 Euralinga&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;Nun&amp;nbsp; mu lege, tu lege i il lege, mi omni lege. Tu scribe, i la paedu scribe, li side silenza scribe. Pasadía mu récontría ta filéró, i il cortála salutía mó. Ha día e šabadía, i vendía ósa soladía. Pasadía eva sixadía, i vendía ósa lunadía. Anta tria díi mu visitía ta cuzéró i ma visite faceva ad elu plezádó.Trovía tu jam ta horíló? Mu na ancora &lt;span style="color: blue;"&gt;šer&lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;ševa. Ja tempa mu finósa ma laboreó, mu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;šer&lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;šósa horíló, sedo mu fobe, ca mu na trovósa hó. Ja tempa mu venía ad il, li dormeva, sedo mu ló vigilía. If mu bí e sana, nu bí e feliza. If il bí sabe, ca mu e pa, il prompa bí vene a mu. If la scolentu bí sabe bona sa legó, la instruistu na bí punire ló. Por cé tu na résponde mé?&lt;/span&gt; E tu sinorela o sinbuša? Dévadé! Paedu, na tacé la speculó! Commendé ilé, ca il na parléme. Peté eló, ca el mite mé candeló. Mi éa gaja, mi uzéa la viveó, dé cosa la vive na e longáda. El vola danse. A morte por la patralandu e jucunda. La paedu na cese ad e petola.&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Nun mi legas, vi legas kaj li legas; ni ĉiuj legas. ― Vi skribas, kaj la infanoj skribas; ili ĉiuj sidas silente&amp;nbsp; kaj skribas. ― Hieraŭ mi renkontis vian filon, kaj li ĝentile salutis min. ― Hodiaŭ estas sabato, kaj morgaŭ estos dimanĉo. ― Hieraŭ estis vendredo, kaj postmorgaŭ estos lundo. ― Antaŭ tri tagoj mi vizitis vian kuzon kaj mia vizito faris al li plezuron. ― Ĉu vi jam trovis vian horloĝon? ― Mi ĝin ankoraŭ ne serĉis; kiam mi finos mian laboron, mi serĉos mian horloĝon, sed mi timas, ke mi ĝin jam ne trovos. ― Kiam mi venis al li, li dormis; sed mi lin vekis. ― Se mi estus sana, mi estus feliĉa. ― Se li scius, ke mi estas tie ĉi, li tuj venus al mi. ― Se la lernanto scius bone sian lecionon, la instruanto lin ne punus. ― Kial vi ne respondas al mi? ― Ĉu vi estas surda aŭ muta? ― Iru for! ― Infano, ne tuŝu la spegulon! ― Karaj infanoj, estu ĉiam honestaj! ― Li venu, kaj mi pardonos al li. Ordonu al li, ke li ne babilu. ― Petu ŝin, ke ŝi sendu al mi kandelon. ― Ni estu gajaj, ni uzu bone la vivon, ĉar la vivo ne estas longa. ― Ŝi volas danci. ― Morti pro la patrujo estas agrable. ― La infano ne ĉesas petoli.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;Wörter&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;pasadía -- gestern&lt;br /&gt;silenza -- schweigsam&lt;br /&gt;récontre -- treffen&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;salute -- begrüßen&lt;br /&gt;pasa día -- gestern &lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;vendía -- morgen&lt;br /&gt;soladía -- Sonntag&lt;br /&gt;lunadía -- Montag&lt;br /&gt;tridía -- Dienstag&lt;br /&gt;mezadía -- Mittwoch&lt;br /&gt;quinadía -- Donnerstag&lt;br /&gt;sixadía -- Freitag&lt;br /&gt;šabadía -- Samstag&lt;br /&gt;anta -- vor (zeitlich)&lt;br /&gt;visite -- besuchen&lt;br /&gt;cuzéru -- Cousin&lt;br /&gt;la plezáde -- Vergnügen&lt;br /&gt;trove -- finden&lt;br /&gt;horílu -- Uhr&lt;br /&gt;fobe -- fürchten&lt;br /&gt;ancora -- noch&lt;br /&gt;vigile -- wecken&lt;br /&gt;sana -- gesund&lt;br /&gt;sabe -- wissen&lt;br /&gt;la lega -- Lektion, Lesestück&lt;br /&gt;instruistu -- Lehrer&lt;br /&gt;scolentu -- Schüler&lt;br /&gt;punire -- bestrafen&lt;br /&gt;sinbuša -- stumm&lt;br /&gt;sinorela -- taub&lt;br /&gt;tace -- berühren&lt;br /&gt;speculu -- Spiegel&lt;br /&gt;commende -- befehlen&lt;br /&gt;parléme -- schwätzen&lt;br /&gt;candelu -- Kerze&lt;br /&gt;gaja -- lustig, fröhlich&lt;br /&gt;uze -- nutzen&lt;br /&gt;la vive -- Leben&lt;br /&gt;danse -- tanzen&lt;br /&gt;morte -- sterben&lt;br /&gt;patralandu -- Vaterland&lt;br /&gt;jucunda -- angenehm&lt;br /&gt;petola -- übermütig&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-5868737838224143154?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/5868737838224143154/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/fundament-der-euralinga-im-vergleich_04.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/5868737838224143154'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/5868737838224143154'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/fundament-der-euralinga-im-vergleich_04.html' title='Texte Euralinga - Esperanto (§ 11 - 20)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-7693122434649172387</id><published>2012-01-02T07:28:00.000-08:00</published><updated>2012-01-21T00:00:08.744-08:00</updated><title type='text'>Texte Euralinga - Esperanto (§ 5 - 10)</title><content type='html'>In diesem Post wird die Esperanto-Chrestomatie benutzt. Es werden einzelne Lesestücke miteinander verglichen, um die Gemeinsamkeiten, aber auch die Unterschiede zwischen der Euralinga und dem Esperanto zu zeigen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 5 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;La patru i la fratu. La leonu e animálu. La rozo e floru i la colombu e avu. La rozu attene a Teodoro. La solu brile. La patru e sana. La patru e tailistu.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Patro kaj frato. ― Leono estas besto. ― Rozo estas floro kaj kolombo estas birdo. ― La rozo apartenas al Teodoro. ― La suno brilas. ― La patro estas sana. ― La patro estas tajloro.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;la -- der, die, das &lt;br /&gt;patru -- Vater&lt;br /&gt;i -- und&lt;br /&gt;fratu -- Bruder&lt;br /&gt;leonu -- Löwe&lt;br /&gt;animálu -- Tier&lt;br /&gt;rozu -- Rose&lt;br /&gt;e -- ist, sind, sein&lt;br /&gt;colombu -- Taube&lt;br /&gt;avu -- Vogel&lt;br /&gt;attene -- gehören&lt;br /&gt;solu -- Sonne&lt;br /&gt;brile -- scheinen&lt;br /&gt;sana -- gesund&lt;br /&gt;tailistu -- Schneider&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 6 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;La paedu na e raipa homu. La paedu jam na larme. La sielu e blua. Pé e la libru i la grafapenu? La libru e epa la tablu, i la grafapenu cuše pa la fenetru. Pa la fenetru cuše grafapenu i incapenu. Eco pomu. Eco la pomu, có mu trovía. Epa la teru cuše lapidu.&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Infano ne estas matura homo. ― La infano jam ne ploras. ― La ĉielo estas blua. ― Kie estas la libro kaj la krajono? ― La libro estas sur la tablo, kaj la krajono kuŝas sur (?) la fenestro. ― Sur (?) la fenestro kuŝas krajono kaj plumo. ― Jen estas pomo. ― Jen estas la pomo, kiun mi trovis. ― Sur la tero kuŝas ŝtono.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;paedu -- Kind&lt;br /&gt;na -- nicht&lt;br /&gt;raipa -- reif&lt;br /&gt;homu -- Mensch&lt;br /&gt;jam -- schon&lt;br /&gt;larme -- weinen&lt;br /&gt;sielu -- Himmel&lt;br /&gt;blua -- blau&lt;br /&gt;pé -- wo?&lt;br /&gt;tablu -- Tisch&lt;br /&gt;grafapenu -- Bleistift&lt;br /&gt;libru -- Buch&lt;br /&gt;epa -- auf&lt;br /&gt;cuše -- liegen&lt;br /&gt;pa -- bei&lt;br /&gt;fenetru -- Fenster&lt;br /&gt;incapenu -- Füller&lt;br /&gt;eco -- schau!&lt;br /&gt;pomu -- Apfel&lt;br /&gt;có -- den &lt;i&gt;(Akk.Sg. von cu = der, die, das Relativpronomen)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;trove -- finden&lt;br /&gt;trovía -- fand &lt;i&gt;(Aorist)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;teru -- Erde&lt;br /&gt;lapidu -- Stein&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 7 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;div style="color: blue;"&gt;La leonu e forta. La denti del leonu e šarpa. Al leonu na doné la manó. Mu vide leonó. A reste con leonu e danža. Cé lu e curóza a raite epa leonu? Mu parle dé leonu. &lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Leono estas forta. ― La dentoj de leono estas akraj. ― Al leono ne donu la manon. ― Mi vidas leonon. ― Resti kun leono estas danĝere. ― Kiu kuraĝas rajdi sur leono? ― Mi parolas pri leono.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;forta -- stark&lt;br /&gt;dentu -- Zahn&lt;br /&gt;del -- des&lt;br /&gt;šarpa -- scharf&lt;br /&gt;al - dem (Dativ)&lt;br /&gt;na -- nicht&lt;br /&gt;done -- geben&lt;br /&gt;manu -- Hand&lt;br /&gt;vide -- sehen&lt;br /&gt;reste -- bleiben&lt;br /&gt;con -- mit&lt;br /&gt;danža -- gefährlich&lt;br /&gt;cé lu -- wer?&lt;br /&gt;curóza -- mutig&lt;br /&gt;raite -- reiten&lt;br /&gt;parle -- sprechen&lt;br /&gt;dé -- von, über&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 8 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;La patru e bona. Eco cuše la šapelu del patru. Dicé al patru, ca mu e dustra. Mu ame la patró. Synvené con la patru. La filéru ste pa la patru. La manu da Johano e pura. Mu conose Johanó. Ludovico, doné mé panó. Mu manže per la &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;bušu&lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; i flare per la nazu. Prae la domu ste arbolu. La patru e nella salu&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;La patro estas bona. ― Jen kuŝas la ĉapelo de la patro. ― Diru al la patro, ke mi estas diligenta. ― Mi amas la patron. ― Venu kune kun la patro. ― La filo staras apud la patro. ― La mano de Johano estas pura. ― Mi konas Johanon. ― Ludoviko, donu al mi panon. ― Mi manĝas per la buŝo kaj flaras per la nazo. ― Antaŭ la domo staras arbo. ― La patro estas en la ĉambro.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;bona -- gut&lt;br /&gt;šapelu-- Hut&lt;br /&gt;dice -- sagen&lt;br /&gt;ca -- dass&lt;br /&gt;dustra -- fleißig&lt;br /&gt;ame -- lieben&lt;br /&gt;synvene -- zusammenkommen&lt;br /&gt;filéru -- Sohn &lt;br /&gt;ste -- stehen&lt;br /&gt;pura -- rein&lt;br /&gt;conose -- kennen&lt;br /&gt;panu -- Brot&lt;br /&gt;manže-- essen&lt;br /&gt;per -- mit, mittels&lt;br /&gt;bušu -- Mund&lt;br /&gt;flare -- pusten, blasen, schnaufen&lt;br /&gt;nazu -- Nase&lt;br /&gt;prae -- vor&lt;br /&gt;domu -- Haus&lt;br /&gt;arbolu -- Baum&lt;br /&gt;salu -- Zimmer&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 9 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;La birdu flige. La cante del birdi e jucunda. Doné al birdi vodó, dé cosa li vola beve. La paedéru dépelía l'avói. Mi vide per l'oculi i aude per l'oreli. Bona paedi lerne dustran. Alexandro na vola lerne. Dé la patru mu récipía libró, i dé la fratu mu récipía penó. Mu vene dé la patrónu, i mu vade nun al dodéru. Mu lege libró. La patru na lege libró, sedo il scribe pismó. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;La birdoj flugas. ― La kanto de la birdoj estas agrabla. ― Donu al la birdoj akvon, ĉar ili volas trinki. ― La knabo forpelis la birdojn. ― Ni vidas per la okuloj kaj aŭdas per la oreloj. ― Bonaj infanoj lernas diligente. ― Aleksandro ne volas lerni, (kaj tial mi batas Aleksandron). ― De la patro mi ricevis libron, kaj de la frato mi ricevis plumon. ― Mi venas de la avo, kaj mi iras nun al la onklo. ― Mi legas libron. ― La patro ne legas libron, sed li skribas letero&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;birdu -- Vogel&lt;br /&gt;flige -- fliegen&lt;br /&gt;cante -- singen&lt;br /&gt;la cante -- Gesang&lt;br /&gt;jucunda -- angenehm&lt;br /&gt;vodu -- Wasser&lt;br /&gt;dé cosa -- weil&lt;br /&gt;vole -- wollen&lt;br /&gt;beve -- trinken&lt;br /&gt;paedéru -- Junge&lt;br /&gt;lerne -- lernen&lt;br /&gt;dé -- von&lt;br /&gt;récipe -- erhalten, bekommen&lt;br /&gt;libru -- Buch&lt;br /&gt;penu -- Stift&lt;br /&gt;patrónu -- Großvater&lt;br /&gt;nun -- nun&lt;br /&gt;dodéru -- Onkel&lt;br /&gt;sedo -- aber&lt;br /&gt;scribe -- schreiben&lt;br /&gt;pismu -- Brief&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;§ 10 Euralinga&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Papiru e blanca. Blanca papiru cuše epa la tablu. La blanca papiru jam &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;cuše epa la tablu. Eco la cajeru del juna viru. La patru donía mé dulsa pomó. Réconté a ma juna amigu bela histó. Mu na ame obteta homói. Mu opte a vu bona díó, ma senéru. Bona matine. Žoja festeó (mu opta a vu). Céa žoja feste! (e ha día). Pa la sielu ste la bela solu. Pa la día mi vide la clara soló, i pa la nocta mi vide la palida lunó i la bela stelói. La papiru e mui blanca, sedo la snegu e pla blanca. Milcu e pla nutróza ca vinu. Mi have pla freša panó ca ti. No, vu erare, ma senéru: vua panu e mina &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;freša ca la mua. Dé omni ma filéri Ernesto e la pli juna. Mu e tal forta coma tu. Dé omni sa frati Antono e la pli mina intellega.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Papero estas blanka. ― Blanka papero kuŝas sur la tablo. ― La blanka papero jam ne kuŝas sur la tablo. ― Jen estas la kajero de la juna fraŭlino. ― La patro donis al mi dolĉan pomon. ― Rakontu al mia juna amiko belan historion. ― Mi ne amas obstinajn homojn. ― Mi deziras al vi bonan tagon, sinjoro! ― Bonan matenon! ― Ĝojan feston! (mi deziras al vi). ― Kia ĝoja festo! (estas hodiaŭ). ― Sur (?) la ĉielo staras la bela suno. ― En la tago ni vidas la helan sunon, kaj en la nokto ni vidas la palan lunon kaj la belajn stelojn. ― La papero estas tre blanka, sed la neĝo estas pli blanka. ― Lakto estas pli nutra, ol vino. ― Mi havas pli freŝan panon, ol vi. ― Ne, vi eraras, sinjoro: via pano estas malpli freŝa, ol mia. ― El ĉiuj miaj infanoj Ernesto estas la plej juna. ― Mi estas tiel forta, kiel vi. ― El ĉiuj siaj fratoj Antono estas la malplej saĝa.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wörter&lt;br /&gt;papiru -- Papier&lt;br /&gt;blanca -- weiß&lt;br /&gt;cajeru -- Heft&lt;br /&gt;juna -- jung&lt;br /&gt;viru -- Mann&lt;br /&gt;dulsa -- süß&lt;br /&gt;réconte -- erzählen&lt;br /&gt;amigu -- Freund&lt;br /&gt;bela -- schön&lt;br /&gt;la hista -- Geschichte&lt;br /&gt;obteta -- eigensinnig&lt;br /&gt;opte -- wünschen&lt;br /&gt;vu -- Sie&lt;br /&gt;a vu -- Ihnen &lt;i&gt;(Dativ)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;la día -- Tag&lt;br /&gt;ma -- mein&lt;br /&gt;senéru -- Herr &lt;i&gt;(Anrede)&lt;/i&gt;&lt;br /&gt;la matine -- Morgen&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;žoja-- froh&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la festa -- Fest&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;céa -- was für ein&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ha día -- heute&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;solu -- Sonne&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;clara -- klar, hell&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la noča-- Nacht&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;milcu -- Milch&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;nutróza -- nahrhaft&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ca -- als (nach Komparativ)&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;vinu -- Wein&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;palida -- bleich, blass&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;lunu -- Mond&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;stelu -- Stern&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;mui -- sehr&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;snegu -- Schnee&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;pla -- mehr &lt;i&gt;(Komparativ)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;sedo -- aber&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;have -- haben&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;freša -- frisch&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;panu -- Brot&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;ti -- ihr&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;no -- nein&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;erare -- irren&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;vua -- Ihr &lt;i&gt;(Possessivpronomen)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;mina -- weniger&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;la mua -- meins&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;filéru -- Sohn&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;pli -- am meisten &lt;i&gt;(Superlativ)&lt;/i&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;tal .. coma -- genauso ... wie&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;i&gt; &lt;/i&gt;pli mina - am wenigsten&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;intellega -- intelligent, klug&lt;/div&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;i&gt;&lt;br /&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-7693122434649172387?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/7693122434649172387/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/fundament-der-euralinga-im-vergleich.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7693122434649172387'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7693122434649172387'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/fundament-der-euralinga-im-vergleich.html' title='Texte Euralinga - Esperanto (§ 5 - 10)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-6118987155430529626</id><published>2012-01-01T10:14:00.000-08:00</published><updated>2012-01-08T01:39:22.688-08:00</updated><title type='text'>Gründe, Esperanto nicht zu benutzen</title><content type='html'>Detaillierte kritische Argumente zum Esperanto:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://4.bp.blogspot.com/_za2-3HdMuCs/SkXClq52qzI/AAAAAAAAAHU/MAojrWIlGDY/s1600-h/ranto.png"&gt;&lt;img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5351897684627598130" src="http://4.bp.blogspot.com/_za2-3HdMuCs/SkXClq52qzI/AAAAAAAAAHU/MAojrWIlGDY/s320/ranto.png" style="float: left; height: 100px; margin: 0px 10px 10px 0px; width: 100px;" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;"Learn not to speak Esperanto" by Justin B. Rye&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.xibalba.demon.co.uk/jbr/ranto/"&gt;http://www.xibalba.demon.co.uk/jbr/ranto/&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Den teilweisen Unfug und die Unzulänglichkeiten des Esperantos hat der Schöpfer der Euralinga nicht repetiert, sondern ist eigene Wege gegangen, hat seine  Sprache immer wieder an natürlichen Vorbildern und bestehenden  Plansprachen, an erster Stelle dem Esperanto, kalibriert und optimiert. Diese  neue Sprache entwickelte sich durch vielfältige Diskussionen im  Internet, durch trial-and-error-Verfahren, durch evolutionäre Strategien  und aufgrund der Selbstkritik des Autors und seiner Kritikfähigkeit,  auf Mängel, Unschärfen und Fehler einzugehen und sie zu beheben.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Euralinga geht häufig auf die  romanischen Sprachen zurück, hat aus diesen Sprachen grammatische  Elemente entlehnt und nutzt die Expressivität der lateinischen und  griechischen Wortbildung. Soweit Esperanto-Wörter brauchbar  waren, wurden sie in den Wortschatz der Euralinga integriert, so  dass sich beide Sprachen häufig ähneln. Klanglich steht die Euralinga dem Italienischen nahe.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Sie ist über das Esperanto und seine weniger bedeutende Tochtersprache Ido in der Grammatik und im Klang hinausgewachsen. Das lässt sich anhand objektiver Kriterien und Vergleichen zeigen. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Natürlich  ist es jedem selber überlassen, ob er Esperanto lernen, sprechen und  anwenden will. Die Kritik an ihrer Sprache müssen jedoch die  Esperantisten aushalten können. Das gehört zu einem Wettstreit der  Sprachsysteme dazu.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-6118987155430529626?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/6118987155430529626/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/grunde-esperanto-nicht-zu-benutzen.html#comment-form' title='2 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/6118987155430529626'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/6118987155430529626'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/grunde-esperanto-nicht-zu-benutzen.html' title='Gründe, Esperanto nicht zu benutzen'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://4.bp.blogspot.com/_za2-3HdMuCs/SkXClq52qzI/AAAAAAAAAHU/MAojrWIlGDY/s72-c/ranto.png' height='72' width='72'/><thr:total>2</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-925372610550311243</id><published>2012-01-01T09:09:00.000-08:00</published><updated>2012-01-17T07:13:56.942-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Sonstiges)</title><content type='html'>&lt;b&gt;Satz&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Satzstellung ist Subjekt - Verb - Objekt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La patru side nella manžasalu.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Der Vater sitzt im Esszimmer.),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;La patro sidas en manĝo-ĉambro.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Auch ich muss ich meckern. Der Esperanto-Begriff &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;manĝo-ĉambro &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;klingt fürchterlich.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Verneinung&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Verben werden mit dem Partikel &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;na&lt;/span&gt; verneint.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu na e la viru.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich bin nicht der Mann.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Mi ne estas la viro.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Tu na parle.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Du sprichst nicht.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Vi ne parolas.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Indirekte Rede&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Häufig ist hier ein das Partikel &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ja&lt;/span&gt; anzutreffen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ja pa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wo),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ja tempe&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wann),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ja lu &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wer),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ja mula &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wie viel)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu na sabe, ja tempe el venósa.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich weiß nicht, wann sie kommen wird.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Mi ne scias kiam ŝi venos.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Il dicía, il ame eló.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Er sagte, dass er sie liebt.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Li diris ke li amas ŝin.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Unpersönliches "es"&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Es wird nicht ausgedrückt. Man schreibt nur das Verb.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;z.B.&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;E vera.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Es ist wahr), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Estas vera.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;E calda.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Es ist heiß.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Estas varmega.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Präpositionen&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Ortsangaben&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;prae&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (vor)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;posa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(hinter)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;in&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(in)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;exa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(außerhalb)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Richtungsangaben (hin) &lt;span style="color: blue;"&gt;a ...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a prae&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (davor)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a posa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(dahinter)&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a nella&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(hinein) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ad exa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(hinaus, nach draußen)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Richtungsangaben (her) &lt;span style="color: blue;"&gt;dé ...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dé prae&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (von vorne)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dé posa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(von hinten)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dé nella&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(heraus) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dé exa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(von draußen)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt; &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Orts- und Richtungsangaben&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Sie werden mit dem Partikel &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a&lt;/span&gt; gebildet, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-n &lt;span style="color: black;"&gt;(Akkusativ)&lt;/span&gt;, al&lt;/span&gt; (Dativ).&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La gatu salte ad epa la tablu.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Die Katze springt auf den Tisch.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;La kato saltas sur la tablon. = La kato saltas al sur la tablo.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Warum Zamenhof unbedingt auf "&lt;span style="color: red;"&gt;al&lt;/span&gt;" als Richtungspartikel bestand, entzieht sich meiner Kenntnis, es hätte doch "&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a&lt;/span&gt;" genügt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pé &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wo?)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;esa pa&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (hier)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pau&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(dort), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kie - ĉi tie - tie&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a pé&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (wohin?)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ad esa pa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(hierhin)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a pau&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (dorthin), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kien - ĉi tien - tien&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dé pé&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(woher?)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dé esa pa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(von hier aus)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dé pau&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(von dort),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;de kie - de ĉi tie - de tie&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Während Esperanto den Akkusativ auch als Richtungsfall benutzt, wird in der Euralinga dies mit dem Partikel &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a&lt;/span&gt; oder &lt;span style="color: blue;"&gt;dé &lt;/span&gt;abgebildet.&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-925372610550311243?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/925372610550311243/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/vergleich-euralinga-esperanto-sonstiges.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/925372610550311243'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/925372610550311243'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2012/01/vergleich-euralinga-esperanto-sonstiges.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Sonstiges)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-1521810607141551688</id><published>2012-01-01T08:27:00.000-08:00</published><updated>2012-01-14T22:44:27.425-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Zahlen)</title><content type='html'>&lt;b&gt;Kardinalzahlen&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Zahlen der Euralinga sind meist dem Lateinischen ähnlich.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;úna  (1), dúa (3), tria (3), quara (4), quina (5), sixa (sechs), sepa  (sieben), oča (8), nona (9), deza (10), centa (100), mila (1000)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: 85%;"&gt;un (1), du (2), tri (3), kvar (4), kvin (5), ses (6), sep (7), ok (8), nau (9), cent (100), mil (1000)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die  esperantischen Zahlen sehen den euralingischen Zahlen ähnlich. Die Zahlen  "ses" (6) und "sep" (7) könnten beim bloßen Hören doch leicht  verwechselt werden.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Zahlen von 11 bis 19 unterscheiden sich nicht in beiden Sprachen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dezúna (11), dedúa (12), detria (13), dequara (14)&lt;/span&gt; usw.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Esperanto&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;dek-un (11), dek-du (12), dek-tri (13)&lt;/span&gt; usw.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die  Zahlen von 20 bis 90 werden in der Euralinga fast wie im  Italienischen ausgeprochen. Sie unterscheiden sich damit zwangsläufig  vom Esperanto.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dúinta (20), trinta (30), quarinta (40)&lt;/span&gt; usw.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Esperanto&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;dudek (20), tridek (30), kvardek (40)&lt;/span&gt; usw.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Esperanto geht zwar völlig logisch vor, doch gefällt mir die Bildungsweise nicht, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;dek-du&lt;/span&gt; (12) und &lt;span style="color: red;"&gt;dudek&lt;/span&gt;  (20) könnten doch zu Irritationen beim ungenauen Hinhören führen. Das  will ich für die Euralinga vermeiden, deshalb der Schwenk auf die  Endung &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-inta&lt;/span&gt; für die zweistelligen Zahlen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Zahlen als personale Nomen&lt;/b&gt; auf &lt;span style="color: blue;"&gt;-ánu&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la unánu&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (der Eine),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la duánu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(die Zwei, Duo, Zwilling),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la triánu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(die Drei, Trio, Drilling),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la quaránu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(die Vier, Quartett)&lt;/span&gt; ... &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp.&lt;span style="color: red;"&gt; -o&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Ordinalzahlen&lt;/b&gt; auf &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ta&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;únta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(erster),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dúta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zweiter),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;trita&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(dritter),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;quarta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(vierter)&lt;/span&gt; ... &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-a&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Distributivzahlen&lt;/b&gt; mit &lt;span style="color: blue;"&gt;po&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;po dúa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zu zweit),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;po tria&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zu dritt),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;po quara&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zu viert)&lt;/span&gt; .&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;.. (esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ope&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Adverbiale Zahlen &lt;/b&gt;(-tens) auf &lt;span style="color: blue;"&gt;po ...-ta&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;po unta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(erstens),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;po dúta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zweitens),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: blue;"&gt;po &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;trita&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(drittens),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;po quarta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(viertens) ...&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-e&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;-veza&lt;/b&gt; (Mal)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;úna veza&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ein Mal),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dúa veza&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zwei Mal),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;tria veza&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(drei Mal),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;quara veza&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(vier Mal)&lt;/span&gt; ... &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp.&lt;span style="color: red;"&gt; -foje&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 100%;"&gt;&lt;b&gt;-(i)pla&lt;/b&gt; (-fach)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 100%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dúpla&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (doppelt, zweifach),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;tripla&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(dreifach),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;quaripla&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(vierfach) ...&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-obla&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Brüche&lt;/b&gt; auf &lt;span style="color: blue;"&gt;-tel-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;meza&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(halb),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;tritela&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Drittel),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;quartela&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Viertel) ... (esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ono&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-1521810607141551688?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/1521810607141551688/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-zahlen.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1521810607141551688'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1521810607141551688'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-zahlen.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Zahlen)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>Köln, Deutschland</georss:featurename><georss:point>50.9580867 6.920449299999973</georss:point><georss:box>50.8308267 6.725708799999973 51.0853467 7.115189799999973</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-987120418691824762</id><published>2011-12-31T03:08:00.000-08:00</published><updated>2012-01-14T01:04:31.567-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Partizipien)</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;Partizipien&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Aktiv &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;präsentisch: &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;-enta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-anta&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Präteritum:&lt;span style="color: blue;"&gt; -ínta&lt;/span&gt; (esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;-inta&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;futurisch: &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;-ónta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-onta&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Passiv&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;perfektiv: &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;-áta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ata, -ita&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;futurisch: &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;-óta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ota&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;laudenta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; &lt;/span&gt;(lobend)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;laudínta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; &lt;/span&gt;(der gelobt hat) &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;laudónta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; &lt;/span&gt;(der loben wird) &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;laudáta&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(gelobt sein) &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;laudóta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; &lt;/span&gt;(der gelobt sein wird)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;Mu vide la cadenta arboló.&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; &lt;/span&gt;(Ich sehe den fallenden Baum.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Mi vidas la falanta arbon.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Die  esperantistischen Partizipien werden durch die Ablaute -a, -i, -o gebildet. Das ist analog den Hauptzeiten mit den gleichen Vokalen. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: black; font-size: small;"&gt;Die Partizipien können auch als Nomen gebraucht werden.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;hace&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(hacken, hauen) - &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;hacátu&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(Gehacktes), &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;haki- haketaĵo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;sexe&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(körperlich lieben) - &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff; font-size: small;"&gt;sexentu&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;(Liebhaber), esp.&lt;span style="color: red;"&gt; amori - amoranto&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Das"normale" Lieben lautet im Esperanto "ami" (gern haben, lieben, mögen). Das Partizip dazu hat die Bedeutung "amento" (Kätzchen). Das ist eine starke Bedeutungsverengung, liegt dennoch auf der Linie des Esperantos, immer wieder Überraschungen zu bieten. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;Die  Partizipien bezeichnen an sich keine Zeitstufen, sondern nur   Aktionsarten. Deshalb sind solchen Bezeichnungen wie Partizip Präsens   oder Partizip Perfekt irreführend.&lt;/div&gt;&lt;h6 class="uiStreamMessage" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:1}" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt; 1. Aktives Partizip&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;Dieses   Partizip zeigt auf die Gleichzeitigkeit einer Handlung bezüglich   einer  anderen Handlung hin. Es wird häufig als Attribut benutzt.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;Präsens&lt;span style="color: blue;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;-enta&lt;/span&gt;: laudenta (lobend)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;Futur&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;-ónta&lt;/span&gt;: laudónta (in der Zukunft lobend)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h6&gt;&lt;h6 class="uiStreamMessage" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:1}" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;Präteritum&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;-ínta&lt;/span&gt;: laudínta (der gelobt hat)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h6&gt;&lt;h6 class="uiStreamMessage" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:1}" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;2. Passives Partizip&lt;/span&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;Dieses Partizip wird bei der Passivbildung benutzt, aber auch als Attribut.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Perfekt&lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;-áta&lt;/span&gt;: laudáta (gelobt)&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;Futur&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;-óta&lt;/span&gt;: laudóta (was in der Zukunft gelobt wird&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;br /&gt;In der Euralinga habe ich als Futurendung -ósa gewählt. Die passt augenscheinlich gut zur futurischen Partizipendung -ónta, -óta.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Manchmal braucht man dieses Partizip, das es übrigens auch im   Lateinischen gibt. Berühmt geworden ist der aus Filmen bekannte  Gladiatorenspruch, mit der Kaiser in der Arena begrüßt wurde: "Morituri  te  salutant." (Die Todgeweihten grüßen dich).&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;(Nähere dazu siehe &lt;a href="http://de.wikipedia.org/wiki/Ave_Caesar,_morituri_te_salutant"&gt;http://de.wikipedia.org/wiki/Ave_Caesar,_morituri_te_salutant&lt;/a&gt;)&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;&lt;/span&gt; &lt;h6 class="uiStreamMessage" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:1}" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt;Die Endung -turus ist das  lateinische futurische Partizip. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h6&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h6&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-987120418691824762?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/987120418691824762/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto_31.html#comment-form' title='2 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/987120418691824762'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/987120418691824762'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto_31.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Partizipien)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-7857243028036486793</id><published>2011-12-31T02:36:00.001-08:00</published><updated>2012-01-21T02:01:16.204-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Adjektive)</title><content type='html'>&lt;b&gt;Adjektive&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Im Singular gehen die beiden  Sprachen Euralinga und Esperanto noch konform, das ändert sich im  Plural. Während die Euralinga statt der Nomenendung -u ein -i an den  Wortstamm hängt, hängt Esperanto ein &lt;span style="color: red;"&gt;-j&lt;/span&gt; an die Nomenendung &lt;span style="color: red;"&gt;-o&lt;/span&gt; bzw. an die Adjektivendung &lt;span style="color: red;"&gt;-a&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die euralingische Adjektivendung ist immer -a. Im Esperanto gibt es eine  Angleichung an den Plural, was aber nicht unbedingt erforderlich ist,  auch nicht besonders gut klingt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bela &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hundu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ein schöner Hund) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bela &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hundi&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(schöne Hunde), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;bela hundo - belaj hundoj&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;juna viru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ein junger Mann)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;juna viri&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(junge Männer), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;juna viro - junaj viroj&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Komparation&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Steigerung erfolgt in der Euralinga durch Partikel.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Positiv:&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; -a&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Komparativ: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pla &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(mehr), &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mina &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wenige)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (esp.&lt;span style="color: red;"&gt; pli&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Superlativ: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pli&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(am meisten),&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pli mina &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(am wenigsten)&lt;/span&gt; (&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;plej&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Elativ: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-íma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(am aller-)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bona&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(gut)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pla bona&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(besser)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pli bona&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (am besten),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;bona - pli bona - plej bona&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;boníma&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (am allerbesten)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mina bona&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(weniger gut)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pli mina bona&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (am wenigsten gut)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;alta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(hoch)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pla alta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (höher)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pli alta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(am höchsten),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;alta - pli alta - plej alta&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;altíma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(am allerhöchsten)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mina alta&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (weniger hoch)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pli mina alta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(am wenigsten hoch),&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La Everestu e la pli alta montu del mondu.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Der Everest ist der höchste Berg der Welt.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Everest estas la plej alta monto en la mondo.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Deu e pla mega ca mi.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Gott ist größer als wir.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Dio estas pli granda ol ni.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Adverbien&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Sie enden auf &lt;span style="color: blue;"&gt;-an&lt;/span&gt;. Meist wird diese Endung nicht benötigt und daher weggelassen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bela&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(schön)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;belan&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(schön),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;bela -bele&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;forta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(stark)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fortan&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(stark), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;forta - forte&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;El cante pla belan.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Sie singt schöner.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Shi cantas plej bele.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;oder: &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;El cante pla bela.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Sie singt schöner.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Shi cantas plej bele.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-7857243028036486793?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/7857243028036486793/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-adjektive.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7857243028036486793'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7857243028036486793'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-adjektive.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Adjektive)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-8111501294899916604</id><published>2011-12-30T23:31:00.000-08:00</published><updated>2012-02-01T08:28:34.071-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Wortbildung)</title><content type='html'>&lt;b&gt;Dingliche Nomen (der, die, das ...)&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga:&amp;nbsp; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-u&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Abstrakte Nomen (-heit, -keit)&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga:&amp;nbsp; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la ...-a&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Verbale Nomen (-ung, -tion)&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga:&amp;nbsp; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la ...-e&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Personale Nomen (-er, -aner, -ist)&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga:&amp;nbsp; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ánu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(Person), &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-entu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(Handelnder), &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-istu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(Beruf)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;rica&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(reich)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la rica&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(der Reichtum)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ricánu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(der Reiche)&lt;/span&gt;, &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;riĉa - &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;riĉeco - &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;riĉulo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;juna&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(jung)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la juna&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Jugendzeit) &lt;/span&gt;- &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;junánu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Jugendlicher)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;juna - &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt; juneco - &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;junulo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;sporta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sportlich)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la sporte&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Sport)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;sportistu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Sportler),&lt;/span&gt; esp. &lt;span style="color: red;"&gt;sporta - &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;sporto - &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;sportisto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Manche Endungen, vor allem solche mit Zischlauten, ergeben kein gutes Klangbild, was man an dem Esperanto-Wort &lt;span style="color: red;"&gt;riĉeco&lt;/span&gt; [ritschetso] deutlich erkennt. Romanische Wörter mit slawischen Endungen zu versehen, machen sie kaputt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Esperantisten denken in alten Sprachkategorien. Sie übernehmen Nomen aus natürlichen Sprachen, versehen sie einfach mit der Endung -o und glauben, damit wäre ihre Sprache perfekt, weil keine Unregelmäßigkeiten mehr auftreten. Sie übersehen aber den Inhalt der Wörter. In der Euralinga werden die aufzunehmenden Wörter auf ihren Inhalt hin analysiert und dann mit entsprechenden Endungen versehen. Keinesfalls wird blindlings ein -u an jedes Nomen angehängt. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Antonyme&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das Esperanto hat eine beträchtliche  Anzahl an Antonymen, die einerseits Wörter einsparen, andererseits aber  Kompositionen mit den Gegensatzwörtern mit "mal-" sehr skuril erscheinen  lassen. Das &lt;span style="color: red;"&gt;Mal&lt;/span&gt;-Präfix-Prinzip hat Zamenhof sogar auf die häufig  gebrauchten Präpositionen übertragen. Das Wort "mal-" erinnert eher an  "schlecht" als an eine Negation. Diesen Unfug habe ich in der Euralinga nicht nachgeahmt.&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bela&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(schön)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;feja&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(hässlich), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;bela - malbela&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;juna&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(jung)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;vetula&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(alt), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;juna - maljuna&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;prae&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(vor)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;posa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(hinter), esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;antau - malantau&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Es gibt in der Euralinga das Präfix &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;né-&lt;/span&gt;,  das als Negation benutzt wird. Das enspricht dem lateinischen Präfix in- bei Nomen und Adjektiven.&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;norma&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (normal)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;nénorma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(unnormal, anormal)&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;credibla&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(glaubhaft, glaubwürdig)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;nécredibla&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(unglaublich, unglaubwürdig)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Stoffe, Fleisch, Stück&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ažu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-aĵo&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bovu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Kuh) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;junbov&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;až&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;u&lt;/span&gt; (Kalbfleisch), &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;bovo - bovidaĵo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Aber:&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;nova&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(neu) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la nova&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Neuigkeit), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;nova - novaĵo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Manchmal ist die esp. Endung &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;-aĵo &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;total überflüssig, wie in dem Beispiel "Neuigkeit", die ja kein Ding ist.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Ländernamen&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Eine saubere Lösung für die verschiedenen Ländernamen zu finden, ist nicht leicht. Häufig wird &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ia&lt;/span&gt; genommen. Im Esperanto gibt es die Möglichkeiten &lt;span style="color: red;"&gt;-o, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;-lando, -io&lt;/span&gt; oder &lt;span style="color: red;"&gt;-ujo&lt;/span&gt;. Die Einwohner sind an der Endung &lt;span style="color: red;"&gt;-ano&lt;/span&gt; erkennbar.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: blue;"&gt;-landu&lt;/span&gt; (Land), &lt;span style="color: blue;"&gt;-ánu&lt;/span&gt; (Einwohner), &lt;span style="color: blue;"&gt;-linga&lt;/span&gt; (Sprache)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Deutalandu&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Deutschland)&lt;/span&gt; -&lt;/span&gt; deutánu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Deutscher) &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;-&lt;/span&gt; deutalinga&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(deutsch)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Germano -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: red;"&gt;Germanio - germana&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Polcalandu &lt;span style="color: black; font-size: 85%;"&gt;(Polen) - &lt;/span&gt;polcánu&lt;/span&gt; (Pole)&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="color: black; font-size: 85%;"&gt; - &lt;/span&gt;polcalinga&lt;/span&gt; (polnisch), &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Polo - Pollando - pola&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Helvetalandu &lt;span style="color: black; font-size: 85%;"&gt;(Schweiz)&lt;/span&gt; - helvetánu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Schweizer), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Sviso - Svislando - svisa&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;America&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; &lt;span style="color: black;"&gt;(Amerika) -&lt;/span&gt;&lt;/span&gt; americánu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Amerikaner), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Amerikano - Ameriko&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Africa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Afrika)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;africánu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Afrikaner), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Afrikano - Afriko&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Im  Esperanto herrscht ein Durcheinander bei der Benennung von Ländern.  Germanen sind keine Deutschen, das haben die Esperantisten noch nicht  mitbekommen. Die echten Germanen werden im Esperantoland zu "Ĝermanoj"  [gesprochen dschermanoi], was sicherlich dem Leser aus dem Englischen  bekannt ist, aber dort "Deutsche" bedeutet. Das war kein genialer  Einfall der Esperantisten.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Behälter, Gefäß&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ariu&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; (esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ujo&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;incu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Tinte)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;incariu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Tintenfass), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;inkujo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;šaju&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Tee)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;šajariu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Teebüchse), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;teujo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Dauer, Wiederholung &lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ádu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ado&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;šute&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(schießen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la šutáde&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Schießerei, Salve), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;pafe - pafado&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;molotu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Hammer)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;molote&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(hämmern)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;molotádu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Gehämmere), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;martelo - marteli - martelado&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Kollektiv&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-áru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-aro&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;campu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Feld)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;campáru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Landschaft), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kampo - kamparo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;montu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Berg)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;montáru&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Gebirge), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;monto - montaro&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;homu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Mensch)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;homáru&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Menschheit), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;homo - homaro&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das Esperanto hat einen klaren Vorteil mit seinem Präfix &lt;span style="color: red;"&gt;ge-&lt;/span&gt;. Damit kann es in manchen Fällen kurze Begriffe bilden, was in  der Euralinga so nicht möglich ist. Die Ursache liegt in den der Ableitung von weiblichen Bezeichnungen durch Erweiterung des Wortstammes.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;frato&lt;/span&gt; (Bruder) - &lt;span style="color: red;"&gt;gefratoj&lt;/span&gt; (Geschwister), &lt;span style="color: red;"&gt;filo&lt;/span&gt; (Sohn) - &lt;span style="color: red;"&gt;gefiloj&lt;/span&gt; (Söhne und Töchter)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Eur.: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fratu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Bruder)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fratisoreli&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Geschwister),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;filu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Sohn)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: blue;"&gt;filári &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Söhne und Töchter)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Betrieb, Geschäft&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Endung&lt;span style="color: blue;"&gt; -ej-&lt;/span&gt; entspricht der gleichen Esperanto-Endung. Was gut ist, kann so bleiben. Das sprachliche Vorbild entstammt der griechischen Endung -eios.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;coce&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(kochen),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;coceju&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Kantine), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kuiras - kuirejo&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cafeu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Kaffee),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cafeju&lt;/span&gt; (Café), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kafo - kafejo&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hundu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Hund),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hundeju&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Hundehütte, Hundezwinger), esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: 85%;"&gt;hundo - hundejo&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;autocaru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Auto = selbst + Wagen),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;careju&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Garage), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;automobilo - automobilejo&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Möglichkeit&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ibla&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-eblo&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;move&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(bewegen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;movibla&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(beweglich), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;movi - movebla&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;vide&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sehen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;vidibla&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sichtbar), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;vidi - videbla&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(lesen) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;legibla&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(lesbar),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;legi - legebla&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Nachkomme, Kind&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-oidu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ido&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;šafu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Schaf)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;š&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;afoidu&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Lamm),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;ŝafo - ŝafido&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hundu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Hund)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hundoidu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Welpen), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;hundo - hundido&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Beruf, Parteianhänger&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-istu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-isto&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dentu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Zahn)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dentistu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Zahnarzt), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;dento - dentisto&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;labore&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(arbeiten)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;laboristu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Arbeiter), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;labori - laboristo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Lehre, Ideologie&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-isma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ismo&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;catola&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(katholisch)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la catolisma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Katholizismus), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;katoliko - katolikismo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;comúna&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(gemeinsam)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la comúnisma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Kommunismus)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;komuna - kommunismo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Auseinander&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dis-&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;dis-&lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;morde&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(beißen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dismorde&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zerbeißen), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;mordi - dismordi&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;rumpe&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(reißen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;disrump&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;e&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zerreißen), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;ŝiri - disŝiri&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Falsches&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga:&amp;nbsp;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mis-&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;mis-&lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;comprene&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(verstehen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;miscomprene&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(missverstehen), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kompreni - miskompreni&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;forme&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(formen, gestalten)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;misforme&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(entstellen, verunstalten), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;formi - misformi&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Verschlechterung, Schimpfwort&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ač-&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-acho, fi-&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;domu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Haus) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;doma&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;č&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;u&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Bruchbude), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;domo - domaĉo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;scribe&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(schreiben)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;scriba&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;č&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;e&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(kritzeln), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;skribi - skribaĉi&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;homu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Mensch) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;homa&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;č&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;u&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Lump), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;homo - fihomo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Gerundivum&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-end-&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-enda&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;page&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zahlen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;pagenda&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zu zahlen, zahlbar), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;pagi - pangenda&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;age&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(treiben)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la agenda&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Agenda), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;agi - angendo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;zurück, wieder&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ré- &lt;/span&gt;(wieder, zurück-), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;re-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(lesen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;rélege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wieder lesen)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;done&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(geben)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;rédone&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(zurückgeben, vergelten)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;ehemalig&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ex-&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;(esp.&lt;span style="color: red;"&gt; eks-)&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;studentu&lt;/span&gt; (Student) - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;exstudentu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Exstudent), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;studento - eks-studento&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;sposínu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Frau) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;exsposínu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Exfrau), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;edzino - eks-edzino&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Verwandtschaft durch Heirat, Schwieger-&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bo-&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;bo-&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;patru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Vater)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bopatru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Schwiegervater), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;patro - bopatro&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fratu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Bruder)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bofratu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Schwager), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;frato - bofrato&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Geschlecht von Personen oder Tieren&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-éru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(maskulin),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ínu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(feminin)&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;paedéru&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Junge),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;paedínu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Mädchen),&amp;nbsp; esp. &lt;span style="color: red;"&gt;knabo - knabino &lt;/span&gt;(= Knäbin!)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;senéru&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Herr), &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;senínu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Frau), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;sinjoro - sinjorino&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hundéru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Rüde),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hundínu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Hündin), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;hundo - hundino&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Hang, Neigung &lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ém-&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-ema&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;parle&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sprechen) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;parléma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(geschwätzig), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;paroli - parolema&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;batale&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(kämpfen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bataléma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(kämpferisch), esp.&lt;span style="color: red;"&gt; batali - batalema&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das Rad braucht man nicht immer neu erfinden, deshalb gibt es hier Übereinstimmungen zwischen der Euralinga und Esperanto.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Vorzeit, Ur-, ur-&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;palae-&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;pra-)&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;homu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Mensch) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;palaehomu&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Urmensch), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;homo - prahomo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;patrónu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Großvater) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;palaepatrónu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Urgroßvater), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;avo - praavo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Halter&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-tenu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp.&lt;span style="color: red;"&gt; -ingo&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;plumu&lt;/span&gt; &lt;span style="color: black; font-size: 85%;"&gt;(Feder)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;plumatenu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Federhalter), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;plumo - plumingo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;candelu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Kerze) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;candelatenu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Kerzenhalter), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kandelo - kandelingo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Liebkosung&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga:  &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-enju &lt;span style="color: black; font-size: 85%;"&gt;(Nomen), &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-enjo &lt;span style="color: black; font-size: 85%;"&gt;(männlicher Name),&lt;/span&gt; -enjá&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(weiblicher Name)&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-njo, -chjo&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;matru&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Mutter)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;matrenju&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Mama), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;patrino - panjo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Vilo&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Wilhelm)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Vilenjo&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Willi), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Vilhelmo - Vilchjo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mariá&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Maria)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Marenjá&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Mariechen), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Maria - Manjo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Wert, würdig&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-vala&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp.&lt;span style="color: red;"&gt; -inda&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(lesen)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;legavala&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(lesenswert), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;legi - leginda&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;crede&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(glauben)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;credavala&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(glaubwürdig), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;credi - credinda&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Meister, Chef&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;š&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;efu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp.&lt;span style="color: red;"&gt; -estro&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;scolu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Schule)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;scola&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;š&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;efu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Schuldirektor), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;lernejo - lernejestro&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;urbu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Stadt)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;urba&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;š&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;efu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Bürgermeister), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;urbo - urbestro&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Der Klang von "-estro" törnt irgendwie ab, ist nur schrecklich. Sprechen Sie mal das Esperanto-Wort "urbestro" zehn Mal aus, dann haben Sie Zungenbeschwerden.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Religion&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-a &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(Eigenschaft), &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-réliga&lt;span style="color: black;"&gt; (Religion)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;/span&gt;,&lt;span style="color: blue;"&gt; -entu&lt;/span&gt; (Anhänger einer Religion)&amp;nbsp;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;crista&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(christlich)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la cristaréliga&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Christentum) - &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cristentu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Christ)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kristana - kristaneco, kristanismo, Kristismo&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt; - &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;kristano&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Esperanto bietet eine Fülle von Begriffen, etwas zum Aussuchen, je nach persönlichen Geschmack.&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-8111501294899916604?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/8111501294899916604/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto_30.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/8111501294899916604'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/8111501294899916604'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto_30.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Wortbildung)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-1392526253431563920</id><published>2011-12-30T05:15:00.000-08:00</published><updated>2012-01-20T23:59:31.043-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Pronomen)</title><content type='html'>&lt;b&gt;Pronomen&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die euralingischen Pronomen werden  natürlichen Vorbildern nachempfunden. Zamenhof glaubte an sein  willkürliche Schema der "Füllwörter", die nach bestimmten Silben  zusammengesetzt werden, aber relativ ähnlich klingen "kiu", "kio" und damit zu  Verwechslungen Anlass geben. Außerdem kennt das Esperanto einen Plural  von Pronomen "kiuj", "tiuj", die einfach komisch klingen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;In der Euralinga wird zwischen dem attributivischen und nominalen Gebrauch unterschieden, was Esperanto nicht kann. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cé lu &lt;/span&gt;(wer?), &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cé li &lt;/span&gt;(wer alles?), &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;esa (esála)&lt;/span&gt; (dieser, -e, -es = Attribut), &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;esálu&lt;/span&gt; (dieser, -e&amp;nbsp; = Nomen Sg.), &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;esáli&lt;/span&gt; (diese&amp;nbsp; = Nomen Pl.)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Esp.:&lt;span style="color: red;"&gt; kiu &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(wer?)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;, tiu &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(jener)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Singular), &lt;span style="color: red;"&gt;kiuj, tiuj&lt;/span&gt; (Plural)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cé &lt;/span&gt;(was?), &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;esa&lt;/span&gt; (dieses = Attribut), &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;esu&lt;/span&gt; (dieses = Nomen)&lt;br /&gt;vgl. &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Esp.:&lt;span style="color: red;"&gt; kio &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(was?)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;, tio &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;(das)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Die Endungen -u und -o sind beim schnellen und nachlässigen Sprechen leicht verwechselbar.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Beispiel&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Der Leser kann selber urteilen und sich die beiden Sätze "Esa animáli e  hundi" (Diese Tiere sind Hunde) versus "Tiuj bestoj estas hundi" vor Augen führen, welcher der  beiden Sätze einfacher aussprechbar ist und mehr Klang hat. Meiner Meinung  nach hat das Esperanto das Nachsehen. Es klingt furchtbar und zwingt zum  Radebrechen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;So richtig doof klingen die Pronomen: &lt;span style="color: red;"&gt;kiun&lt;/span&gt; (wen?), &lt;span style="color: red;"&gt;kiujn&lt;/span&gt; (welche?). Das hat Herr Zamenhof seinen Anhängern zugemutet. Davon ist zu unterscheiden &lt;span style="color: red;"&gt;kion&lt;/span&gt; (was?). Einfach schrecklich!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Euralinga: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cé ló&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wen?),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;céó&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (was?).&lt;/span&gt; Das sind Akkusativformen von &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cé lu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wer?)&lt;/span&gt; und &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;cé&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(was?).&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;coja&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(welche?)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;b&gt;Beispiel&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Cojé partoi hu montre?&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Welche Teile zeigt es?),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Kiujn partojn ĝi montras?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Bei diesem Esperanto-Beispiel musste ich genau hinschauen, um nicht ein "j" zu vergessen. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;por cé&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(warum?),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;por esa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(darum, deshalb),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kial - tial&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Por cé tu na scribeva la pismó?&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Warum schriebst du nicht den Brief?),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Kial vi ne skribis leteron?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Por esa mu ilé scribeva.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Deshalb schrieb ich ihm.),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Tial mi skribis al li.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Personalpronomen&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Personalpronomen sind in der Euralinga sehr differenziert und klanglich gut unterscheidbar.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Singular &lt;span style="color: blue;"&gt;-u&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mu &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(ich)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;, tu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(du)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;vu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(Sie),&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; lu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(er, sie)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;il &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(er)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;el &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(sie)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(es)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="color: black; font-size: 85%;"&gt;Plural&lt;/span&gt; -i&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mi &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(wir)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;, ti &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(ihr)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;vi &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(Sie),&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;li &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(sie)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ili &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(sie)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;eli &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(sie)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hi &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(sie)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp.:&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;mi&lt;/span&gt; (ich), &lt;span style="color: red;"&gt;vi&lt;/span&gt; (du), &lt;span style="color: red;"&gt;li&lt;/span&gt; (er), &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;ŝ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;i&lt;/span&gt; (sie), &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;ĝ&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;i&lt;/span&gt; (es)&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;ni&lt;/span&gt; (wir), &lt;span style="color: red;"&gt;vi&lt;/span&gt; (ihr), &lt;span style="color: red;"&gt;ili&lt;/span&gt; (sie)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Esperanto sieht im Vergleich zu den Pronomen der Euralinga armseelig aus. "mi" und "ni" sind leicht verwechselbar. &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;Eigentlich müsste es nach der Esperanto-Logik im Plural heißen: *moj,  *voj, *iloj. Die normale Pluralendung -oj hat hier Zamenhof einfach  geschlabbert. War das Absicht oder ärgerliche Ignoranz?&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Possessivpronomen&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Ihr Kennzeichen ist das Schluss-a, das an die bekannten Personalpronomen gehängt wird.&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;Personalpr. - Possessivpronomen, Singular - Plural&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ich)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ma&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(mein),&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mi&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wir)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mia&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(unser)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;tu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(du)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(dein),&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ti&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ihr)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;tia&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(euer)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;lu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(er, sie)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sein, ihr),&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;li&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sie)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;lia&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ihre)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu&lt;/span&gt; (sie) - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hua&lt;/span&gt; (ihr),&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hi&lt;/span&gt; (sie) - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hia&lt;/span&gt; (ihr)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;Die dritte Peson differenziert nach Geschlecht lautet: &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;il&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(er)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ila&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sein),&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ili&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sie)&lt;/span&gt; - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ilia&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ihr)&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;el&lt;/span&gt; (sie) - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ela&lt;/span&gt; (ihr),&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;eli&lt;/span&gt; (sie) - &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;elia&lt;/span&gt; (ihr)&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Im Esperanto fehlt es an der lautlichen Unterscheidung von Singular und Plural. Beidesmal taucht das "i" auf.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;z.B. &lt;span style="color: red;"&gt;mia&lt;/span&gt; (mein) - &lt;span style="color: red;"&gt;nia&lt;/span&gt; (unser)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Da  muss man schon seine Ohren spitzen, um sich nicht zu verhören. Die  Esperantisten haben ein schweres Erbe übernommen. Ist die Grundlage  unsauber, wird auch das darauf errichtete Gebäude nicht sauberer:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;mi&lt;/span&gt; (ich) - &lt;span style="color: red;"&gt;ni&lt;/span&gt; (wir), &lt;span style="color: red;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;mia&lt;/span&gt; (mein), &lt;span style="color: red;"&gt;nia&lt;/span&gt; (unser)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Logisch richtig wäre gewesen: &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;*&lt;/span&gt;mo&lt;/span&gt; (ich) - *&lt;span style="color: red;"&gt;moj&lt;/span&gt; (wir),&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;*&lt;/span&gt;ma&lt;/span&gt; (mein) - *&lt;span style="color: red;"&gt;moja&lt;/span&gt; (unser) &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Esperanto und sein Plural (eine Auswahl)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;1. Person: &lt;span style="color: red;"&gt;nia&lt;/span&gt; (mein) - &lt;span style="color: red;"&gt;niaj&lt;/span&gt; (unser)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;3. Person: &lt;span style="color: red;"&gt;lia&lt;/span&gt; (sein) - &lt;span style="color: red;"&gt;iliaj&lt;/span&gt; (ihre)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Jeder  kann sich selbst eine Meinung über die Bildungsweise der beiden  Sprachen bezüglich des Possessivpronomens bilden. Wenn ich esp. &lt;span style="color: red;"&gt;iliaj&lt;/span&gt; (ihre) höre, dann ...&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Reflexivpronomen&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Dieses Pronomen lautet in der Euralinga &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;sé&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;und wird vor das Verb gesetzt.&lt;br /&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;min, vin, nin, sin&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu sé lave.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich wasche mich.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Mi lavas min.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Tu sé lave.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Du wäschst dich.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Vi lavas vin.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Relativpronomen&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;da cé &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (wessen) -&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;da cu&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(dessen), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;kies&lt;/span&gt; (wessen) - &lt;span style="color: red;"&gt;ties&lt;/span&gt; (dessen)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Da cé libru e esa?&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Wessen Buch ist das?), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Kies libro estas tiu?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Der  Genitiv des Relativpronomens ist einer dieser Reinfälle des Esperanto,  das nicht unbedingt logisch aufgebaut ist. Während der Genitiv sonst mit  "de" angezeigt wird, hat Zamenhof einen Sprung - keinen Quantensprung -  zum sächsischen Genitiv des Englischen ('s) gemacht, obwohl das unnötig  war. Eigentlich hätte es *ti de (oder so ähnlich) lauten müssen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Relativpronomen (Sg. - Pl.) &lt;br /&gt;Nom. &lt;span style="color: blue;"&gt;cu, ci &lt;/span&gt;(der, die, das)&lt;br /&gt;Gen. &lt;span style="color: blue;"&gt;da cu, da ci&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Dat. &lt;span style="color: blue;"&gt;a cu, a ci&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Akk.&lt;span style="color: blue;"&gt; có, cói&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-1392526253431563920?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/1392526253431563920/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-pronomen.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1392526253431563920'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1392526253431563920'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-pronomen.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Pronomen)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-5494780051315074533</id><published>2011-12-29T08:02:00.000-08:00</published><updated>2012-01-20T22:00:02.887-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Passiv)</title><content type='html'>&lt;b&gt;Passiv&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das Ablautsystem der Selbstlaute (a = Gegenwart, i = Vergangenheit, o = Zukunft) taucht wieder bei der Bildung des Passivs auf.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Präsens: &lt;span style="color: red;"&gt;mi estas laudata&lt;/span&gt; = ich werde gelobt&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Imperfekt: &lt;span style="color: red;"&gt;mi estis laudata&lt;/span&gt; = ich wurde gelobt&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Futur I: &lt;span style="color: red;"&gt;mi estos laudata&lt;/span&gt; = ich werde gelobt werden&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Perfekt: &lt;span style="color: red;"&gt;mi estas laudita&lt;/span&gt; = ich bin gelobt worden&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Plusquamperfekt:&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;mi estis laudita&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="font-size: 78%;"&gt; &lt;/span&gt;= ich war gelobt worden&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Futur II: &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;mi estos laudita&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="font-size: 78%;"&gt;&lt;/span&gt; = ich werde gelobt worden sein&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Kombinationen im Passiv unterscheiden sich in den Vokalen -a und -i des Partizips.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Vorgangspassiv &lt;/b&gt;mit &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;...-úr-&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Präsens: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;facúre&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es wird gemacht), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;estas ...-ata&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Aorist I: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;facúría&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es wird gemacht)&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Imperfekt: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; facúreva&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es wurde gemacht), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;estis ...-ata&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Futur I: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;facúrósa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es wird gemacht werden), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;estos ...-ata&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Perfekt: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu fá&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;facúre&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es ist gemacht worden), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;estas ...-ita&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Aorist II: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu fá&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;facúría&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es war gemacht worden)&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Plusquamperfekt: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu fá&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;facúreva&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es war gemacht worden), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;estis ...-ita&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Futur II: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu fá&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;facúrósa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es wird gemacht worden sein), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;estos ...-ita&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Il &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;estimúre dé mu.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Er wird von mir geschätzt.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Li estas estimata de mi.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La domu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fá&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;déstrúría.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Das Haus war zerstört worden.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;La domo estis detruita.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Té &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;helpúrósa.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Dir wird geholfen werden.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Vi estos helpata.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;Zustandspassiv &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;b&gt; &lt;/b&gt;mit &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-e ...-áta&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="color: black;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;Präsens: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;e facáta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es ist gemacht)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Imperfekt: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;hu &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;eva facáta&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(es war gemacht)&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-5494780051315074533?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/5494780051315074533/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-passiv.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/5494780051315074533'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/5494780051315074533'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-passiv.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Passiv)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-8803601995127172166</id><published>2011-12-29T07:28:00.000-08:00</published><updated>2012-01-20T22:16:19.963-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Tempus)</title><content type='html'>&lt;b&gt;Präsens&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Esperanto bedient sich für den Ausdruck des Präsens der  unveränderlichen Endung -as. Das Präsens in der Euralinga hat das Kennzeichen -e. Offene Silben klingen besser als geschlossene Silben, die den Sprachfluss im Satz blockieren.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La patru ste.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Der Vater steht.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La viru lege.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Der Mann liest.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La hundu side.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Der Hund sitzt.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Esp.: &lt;span style="color: red;"&gt;La patro staras. La viro legas. La hundo sidas.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Kopula "sein"&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Singular&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mu e &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(ich bin)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;, tu e &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(du bist)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, lu e &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(er, sie ist)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, hu e &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(es ist)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="color: black; font-size: 85%;"&gt;Plural&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;mi e &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(wir sind)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, ti e &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(ihr seid)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, li e &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(sie sind)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;, hi e&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: black;"&gt;(sie sind)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;In Euralinga gibt es keine Konjugation der Kopula, auch nicht der Vollverben. Die Personalpronomen (mu, tu, lu, hu; mi, ti, li, hi) können vor  das Hilfsverb "e" (sein), das immer unverändert bleibt, gesetzt werden. Die dritte Person lautet differenziert nach dem natürlichen Geschlecht: &lt;span style="color: cyan;"&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;il&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;(er), &lt;span style="color: blue;"&gt;el&lt;/span&gt; (sie).&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp.: &lt;span style="color: red;"&gt;mi estas, vi estas, li estas&lt;/span&gt; usw.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Verben&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mu lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ich lese),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;tu lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(du liest),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;lege&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (er, sie liest)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;, &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;il lege&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (er liest)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;,&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;el lege&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (sie liest)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mi lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(wir lesen),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ti lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(ihr lest),&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;li lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sie lesen), &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ili lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sie lesen), &lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;eli lege&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(sie lesen)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp.:&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;mi legas, vi legas, li legas,&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt; shi legas&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;ni legas, vi legas, ili legas&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Die esperantischen Personalpronomen lauten immer auf -i, während es in der Euralinga einen deutlichen Unterschied in der Einzahl und Mehrzahl gibt. Außerdem ist die zweite und dritte Person im Plural differenzierter. Esperanto zeigt hier etliche Unschärfen.&lt;b&gt; &lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Sätze&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La hundu e juna.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Der Hund ist jung.)&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La hundi&lt;/span&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt; e juna.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Die Hunde sind jung.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Esp.: &lt;span style="color: red;"&gt;La hundo estas juna. La hundoj estas junaj.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Warum nur das Adjektiv in den Plural gesetzt wird, aber  nicht das Verb, entzieht sich meiner Kenntnis. Das Esperanto ist hier  inkonsistent. Der Esperanto-Beispiel müsste so lauten: &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;La hundoj *estajs junaj.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Imperfekt&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das Imperfekt hat die Endung &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-eva&lt;/span&gt;, esp. &lt;span style="color: red; font-size: x-small;"&gt;-is&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu scribeva té pasadía un pismó.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich schrieb dir gestern einen Brief.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: 85%;"&gt;Mi skribis al vi leteron hierau.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red; font-size: 85%;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Aorist&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Dieses Tempus gibt es so nicht im Esperanto. Es bezeichnet einen bestimmten punktuellen oder perfektiven Aspekt in der Vergangenheit. Esperanto bewegt sich grundsätzlich nur in einem Minimalsystem von Ausdrucksmöglichkeiten. Soll es dann etwas differenzierter zugehen, sind die Morpheme allzu komplex und unübersichtlich mit allerlei Vokalkombinationen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu scribía té pasadía un pismó.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich schrieb dir gestern einen Brief.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;/span&gt;&lt;span style="color: red; font-size: 85%;"&gt;Mi skribis al vi leteron hierau.&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Futur&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das Futur hat die Endung &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-ósa&lt;/span&gt;, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-os&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Il scribósa té vendía.&lt;/span&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;(Er wird dir morgen schreiben.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Li skribos al vi morgau.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Konjunktiv&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Er gibt die Unwirklichkeit an, das nur Gedachte, die gedachte Möglichkeit. Endung &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;bí&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-us&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Konjunktiv I: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mu bí vade&lt;/span&gt; (esp. mi irus) = ich würde gehen, ich ginge&lt;br /&gt;Konjunktiv II: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;mu bí vadeva&lt;/span&gt; (esp. mi estus irinta) = ich wäre gegangen&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;If mu bí sabe, ja pa il e, mu bí réporte lé la novó.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Wenn ich wüßte, wo er ist, würde ich ihm die Neuigkeit erzählen.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp.&lt;span style="color: red;"&gt; Se mi scius, kie li estas, mi raportus lin novaĵon.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Höfliche Bitte mit Konjunktiv:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;"Mu bí cufe esa camisó." &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich möchte dieses Hemd kaufen.)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Mi volus aĉeti tiun jupon.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="background-color: black;"&gt;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Zusammengesetzte Zeiten&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die zusammengesetzten Zeiten werden in der Euralinga mit der Vorsilbe &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fá&lt;/span&gt;- gebildet. Esperanto behilft sich mit einer gemischten Konstruktion, die nicht nur das Tempus, sondern auch bestimmte Aspekte ausdrücken sollen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Perfekt: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fá ...-e&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-as ... -inta&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Plusquamperfekt: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fá ...-eva&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-is ...-inta&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Futur II: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;fá ...-ósa&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-os ...inta&lt;/span&gt;)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Mu fáe&lt;/span&gt; (ich bin gewesen),&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt; esp. mi estis &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Mu fáeva&lt;/span&gt; (ich war gewesen)&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Mu fáía&lt;/span&gt; (ich war gewesen)&lt;br /&gt;&lt;span style="color: blue;"&gt;Mu fáósa&lt;/span&gt; (ich werde gewesen sein)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu fácade&lt;/span&gt;. &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich bin gefallen.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Mi estas falinta.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu fácadeva&lt;/span&gt;. &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich war gefallen.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Mi estis falinta.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu fácadía&lt;/span&gt;. &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich war gefallen.)&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Mu fácadósa&lt;/span&gt;. &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Ich werde gefallen sein.), esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Mi estos falinta.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Trotzdem  möchte ich nicht alles kritisieren. Das Zeitsystem des Esperanto in den  einfachen Zeiten (Präsens, Imperfekt, Futur I), also ohne die  Zusammensetzung mit dem Hilfszeitwort est-, ist sehr klar und leicht zu  unterscheiden. L. Zamenhof war nicht an die Prämisse gebunden, sich an  der lateinischen Morphologie zu orientieren. Mit seiner Ablautreihe (&lt;span style="color: red;"&gt;a &lt;/span&gt;= Gegenwart, &lt;span style="color: red;"&gt;i&lt;/span&gt; = Vergangenheit, &lt;span style="color: red;"&gt;o&lt;/span&gt; = Zukunft) hat er für seine Sprache etwas Brauchbares geschaffen. Die Nebenzeiten erscheinen dagegen umständlich.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Im Esperanto kann man die Kopula "&lt;span style="color: red;"&gt;estas, estis, estos&lt;/span&gt;" beliebig mit den Partizipformen &lt;span style="color: red;"&gt;"-anta, -inta, -onta&lt;/span&gt;"  kombinieren, um verschiedene Aspekte auszudrücken. Dies erfordert eine  ziemliche gedankliche Akrobatik beim Zuhören, z.B. wer kann schon in  Millisekunden entscheiden, was mit &lt;span style="color: red;"&gt;Mi estas irinta, mi estis iranta, mi estis ironta, mi estos ironta&lt;/span&gt; etc. gemeint ist. Da muss man schon ungeheuer viel üben und widerspricht der Esperanto-Zielsetzung der Einfachheit.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Imperativ&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Seine Endung ist &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-é&lt;/span&gt;, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-u&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Vadé al janu!&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Gehe zur Tür!),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Iru al la pordo&lt;/span&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;Die eigenwillige Lautänderung beim Wort esp. por&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small; font-weight: bold;"&gt;d&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;u, aus lateinisch por&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small; font-weight: bold;"&gt;t&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;a (Tür) überrascht nicht wirklich. Die Neigung des Esperanto, den Wortklang zu verschlechtern wird hier wieder mal deutlich. &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Optativ&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Der Optativ ist eine Wunschform und endet auf &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-éa&lt;/span&gt;, esp. &lt;span style="color: red;"&gt;-u&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Vadéa mi&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(lasst uns gehen!),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Ni iru.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Deu bondicéa tó!&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Gott segne dich!),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp.&lt;/span&gt; &lt;span style="color: red; font-size: 85%;"&gt;La Dio benu vin!&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;Facéa mu esó?&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Soll ich es tun?)&lt;/span&gt;, &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp.&lt;span style="color: red;"&gt; Ĉu mi faru ĝin?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Hat  ein Spracherfinder die sehr häufig gebrauchten Grundwörter einer  Sprache schlecht gewählt, wird das ihn immer wieder verfolgen. Eine  unvoreingenommenes Lesen von esp. &lt;span style="color: red;"&gt;"ĉu mi faru ĝin"&lt;/span&gt; macht das deutlich. Wer hat hier zuviel "Gin" getrunken?&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-8803601995127172166?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/8803601995127172166/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-tempus.html#comment-form' title='2 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/8803601995127172166'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/8803601995127172166'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-tempus.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Tempus)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-9173526489619777634</id><published>2011-12-28T08:05:00.000-08:00</published><updated>2012-01-17T06:31:36.455-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Deklination)</title><content type='html'>Hier wird die Esperanto-Grammatik mit der euralingischen Grammatik verglichen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Der bestimmte Esperanto-Artikel ist in Ein- und Mehrzahl &lt;i&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;la&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;. Es gibt in Esperanto keinen unbestimmten Artikel. Gleiches gilt für die Euralinga.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Esperanto geht an die Wortbildung zu schematisch ran. Was in den  bisherigen natürlichen europäischen Sprachen ein Hauptwort ist, wird  einfach mit der Endung &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;-o&lt;/span&gt; belegt. Es ist  gleichsam eine Umformung (Transformation) der bisherigen sprachlichen  Strukturen in ein vereinfachtes, aber nicht gerade durchdachtes Gewand.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die  überaus wichtigen Verbalnomen werden im Esperanto vernachlässigt und  ungefiltert mit der Endung -o versehen. Es findet keine Differenzierung  zwischen dinglichen Nomen und Verbalnomen statt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Bsp&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp&lt;/span&gt;. &lt;i&gt;redakcio&lt;/i&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; (Redaktion)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;eur&lt;/span&gt;. &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt;la rédage&lt;/i&gt;&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;=&amp;gt; réd (wieder) +&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;ag (handeln, treiben) + e (Verb) bezeichnet die Tätigkeit des Redakteurs&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt;la rédageju&lt;/i&gt;&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;=&amp;gt; réd (wieder) +&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;ag (handeln, treiben) + eju (Suffix Betrieb)&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; bezeichnet die Gesamtheit der Redakteure und deren Arbeitsräume&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Endung &lt;b&gt;-cio &lt;/b&gt;[tsio] ist keine eigenständige, produktive Endung im Esperanto. Schön klingt "redakcio" aber nicht. Das  Esperanto-Wort &lt;i&gt;redakcio&lt;/i&gt; ist eine slawische Variante des Begriffs für "Redaktion". Es ist nicht das Resultat einer wohl überlegten Wortschöpfung, vielmehr  eine unbewusste und unreflektierte Anlehnung an vorhandene natürliche Sprachstrukturen.  Das ist ein schlechter Stil und zeigt, wie sehr Esperanto in  seiner Wortkomposition zurückliegt und unausgereift ist. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die  persönlichen Fürwörter (Personalpronomen) im Esperanto sind nicht  logisch aus der Nomenendung -o abgeleitet und fallen somit aus der  Reihe. Sie enden alle auf -i. Logischer wäre natürlich die Endung -o wie bei den Nomen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Euralinga gebraucht deshalb bei diesen Wörter das &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-u&lt;/span&gt; als personale Endung &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(im Singular, der Plural lautet das auf &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-i&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;). Hier gibt es keinen Bruch zwischen den Nomen und den Pronomen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Bsp&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt;mu&lt;/i&gt;&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. mi) = ich&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt;mi&lt;/i&gt;&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. ni) = wir&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Man  beachte die auffallende Ähnlichkeit der beiden Esperanto-Pronomen "mi" und "ni". Da  muss man im Gespräch sehr genau aufpassen, ob der Sprecher sich selber oder eine Gruppe meint.  Logisch und vor allem lautlich differenzierter wäre gewesen esp. *mo (ich) und esp. *moj (wir). Warum Zamenhof  für die Personalpronomen im Singular und Plural gleichermaßen die  Verbendung -i benutzte, ist mir schleierhaft.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Bsp&lt;/span&gt;.&amp;nbsp; &lt;i&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la bona patru&lt;/span&gt;&lt;/i&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. la bona patro) = der gute Vater&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Im  Singular gehen die beiden Sprachen Euralinga und Esperanto noch  konform, das ändert sich im Plural. Während die Euralinga statt der  Nomenendung -u ein -i an den Wortstamm hängt, hängt Esperanto ein -j an  die Nomenendung -o bzw. an die Adjektivendung -a.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Bsp.&amp;nbsp; &lt;i&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la bona patri&lt;/span&gt;&lt;/i&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. bonaj patroj) = die guten Väter&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die  Kongruenz im Numerus und auch im Kasus ist üblich im Deutschen und den  slawischen Sprachen. Esperanto zeigt sich hier von seiner  konservativsten Seite. Im guten alten Latein lernt man die  Übereinstimmung von Eigenschaftswort und Hauptwort (Kongruenz), aber  unbedingt nötig ist das nicht. Die Wortstellung kann die Kongruenz gut  ersetzen und erzeugt nebenbei noch einen besseren Klang. Man versuche  mal die Esperanto-Konstruktion &lt;i&gt;bonajn&lt;/i&gt; &lt;i&gt;patrojn&lt;/i&gt; (Akk. Pl.) auszusprechen!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die  Reformer des Esperanto hatten diesen Lapsus erkennt und in der  Nachfolgesprache des Esperanto, dem Ido, deshalb geändert. Das klingt  jetzt auch besser.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;esp. &lt;i&gt;bonaj patroj&lt;/i&gt; -&amp;gt; Ido: &lt;i&gt;bona patri&lt;/i&gt; = Eur.&amp;nbsp; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt;bona patri&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Diese  Konstruktion habe ich für die Euralinga übernommen. Das Ido konnte  sich gegen die Altsprache Esperanto nicht etablieren. Ihre Sprecherzahl  bewegt sich nur in die Hunderte. Auch bei den Plansprachen ist es wie  beim Sport: Der Zweite erhält kein Olympiagold. &lt;span style="font-size: 78%;"&gt;[2]&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Übersicht Euralinga&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Nominativ:&amp;nbsp;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt; la bona patru&lt;/i&gt;&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 78%;"&gt;(der gute Vater)&lt;/span&gt;,&lt;i&gt;&amp;nbsp;&lt;/i&gt;&lt;i&gt; &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la bona patri&lt;/span&gt;&lt;/i&gt; &lt;span style="font-size: 78%;"&gt;(die guten Väter)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Genitiv:&amp;nbsp; &lt;i&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;del bona patru&lt;/span&gt;,&lt;/i&gt;&amp;nbsp;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt;del bona patri&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Dativ:&amp;nbsp; &lt;i&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;al bona patru&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;,&amp;nbsp;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt; al bona patri&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Akkusativ:&amp;nbsp; &lt;i&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;la bona patró&lt;/span&gt;&lt;/i&gt;,&amp;nbsp;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;&lt;i&gt;la bona patrói&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Nomen auf &lt;span style="color: blue;"&gt;-e &lt;/span&gt;haben den Akkusativ: &lt;span style="color: blue;"&gt;-eó, -eói&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Nomen auf &lt;span style="color: blue;"&gt;-a&lt;/span&gt; haben den Akkusativ: &lt;span style="color: blue;"&gt;-ó, -ói&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Übersicht Esperanto&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Nominativ: &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;la bona patro&lt;/span&gt;, &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;la bonaj patroj&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Genitiv: &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;de la bona patro&lt;/span&gt;, &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;de la bonaj patroj&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Dativ: &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;al la bona patro&lt;/span&gt;, &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;al bonaj patroj&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;Akkusativ: &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;la bonan patron&lt;/span&gt;, &lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;la bonajn patrojn&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Esperanto  wirkt durch die schematische Übereinstimmung von Attribut und Nomen  schwerfällig. Außerdem ist der Klang des Akkusativ Plurals schauderlich,  absolut unschön, jedenfalls für deutsche Ohren!&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Die Euralinga ist in seiner Ausdrucksweise prägnanter. Informationen  werden mit möglichst wenigen Partikeln arrangiert. Dies kommt der  Tendenz von natürlichen Sprachen nahe, alle überflüssigen Endungen oder  den Sprachfluss hemmenden Laute abzuschleifen oder abzustoßen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Der Dativ&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Er wird im Allgemeinen durch die Präposition &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;a, al&lt;/span&gt; ausgedrückt. Bei den Personalpronomen wird die Endung &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;-é&lt;/span&gt; benutzt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La matru done elé la pupó.&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Die Mutter gibt ihr die Puppe.),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;Patrino donas al ŝi pupon.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Der Akkusativ&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Der Akkuativ hat die Endung &lt;span style="color: blue;"&gt;-ó, -ói&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La viru ame la femó&lt;/span&gt;. &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Der Mann liebt die Frau.),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp. &lt;span style="color: red;"&gt;La viro amas la virinon.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: red;"&gt;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;La viri ame la femói.&lt;/span&gt; &lt;span style="color: black;"&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(Die Männer lieben die Frauen.),&lt;/span&gt; &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;esp.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt; La viroj amas la virinojn.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-9173526489619777634?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/9173526489619777634/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto.html#comment-form' title='5 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/9173526489619777634'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/9173526489619777634'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Deklination)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>5</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-733700534053160933</id><published>2011-12-28T07:56:00.000-08:00</published><updated>2011-12-28T07:56:23.352-08:00</updated><title type='text'>Vergleich Euralinga - Esperanto (Phonetik)</title><content type='html'>In diesem Kapitel wird die Plansprache &lt;a href="http://de.wikipedia.org/wiki/Fundamento_de_Esperanto"&gt;Esperanto&lt;/a&gt;,  die 1887 von Dr. Lejzer Zamenhof, einem jüdischen Augenarzt aus dem  damaligen russischen Reich veröffentlicht wurde, mit der Euralinga,  der pan-europäischen Sprache, verglichen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Beide haben  zum Ziel, ein einfaches und schnell zu lernendes Sprachinstrument zu  sein. Der Wortschatz beider Sprachen stammt größtenteils aus  west- und mitteleuropäischen Sprachen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;International bekannte Wörter wie  Apparat, Computer, Maschine, Telefon werden im Esperanto direkt  übernommen (Lehnwörter), Euralinga unterwirft sie seinen Regeln der  Wortbildung, aber doch so, dass sie dem Leser irgendwie bekannt  vorkommen bzw. wie ein Wort aus einer natürlichen Sprache erscheinen.  Dadurch ist für einen Europäer leicht, diese Sprache in kurzer Zeit zu  lernen und anzuwenden, jedenfalls, wenn er sich auf die mündliche  Kommunikation beschränkt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Heute wird Esperanto schon  von ca. mindestens 20.000 Menschen in der ganzen Welt gesprochen. Das  ist ein beachtlicher Erfolg. Es versteht sich als neutrale Zweitsprache  und als Brücke zwischen den Völkern. Sie soll nicht die bestehenden  Nationalsprachen ersetzen. Es gibt organisierte Esperanto-Sprecher in 63  Landesverbänden des Esperanto-Weltbundes mit mindestens 19.277  Einzelmitgliedern &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;[1]&lt;/span&gt;.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Phonetik&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;Jedes  Wort wird in beiden Sprachen gesprochen, wie es geschrieben bzw.  definiert wurde. Dies ist ein sehr große Erleichterung für  Sprachneulinge. Man schaue sich mal die stark historische Schreibweise  des Französischen an, die einem das Lernen unnötig schwer macht. Auch  die englische Orthografie ist sehr verwickelt.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Im  Esperanto gibt es bestimmte Mitlaute (Konsonanten), die von der normalen  Schreibmaschinen-Tastatur abweichen. Dies hatte früher bei der  schriftlichen Übermittlung von Esperanto-Texten gravierende Nachteile.  Heute im Zeitalter des Unicode können diese Buchstaben mit dem gängigen  Schreibprogramm MS Word dargestellt werden. Meist wird das Sonderzeichen  mit einem nachgestellten 'h' oder 'x' gekennzeichnet. Das nachgestellte  "x" entstellt jedoch die Experantotexte sehr.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Euralinga kann auf jeder beliebigen, lateinischen Tastatur  geschrieben werden. Es ist auch möglich, bestimmte  Konsonantenzusammensetzungen wie im Kroatischen oder Tschechischen mit einem diakritischen  Zeichen zu versehen.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Mitlaute (Konsonanten)&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Wie die deutschen Konsonanten in der Euralinga und im Esperanto dargestellt werden, zeigt die folgende Liste:&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;K&lt;/span&gt;affee: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;c&lt;/span&gt;afeu &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. kafo)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;Z&lt;/span&gt;ar: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ts&lt;/span&gt;aru &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. caro)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;J&lt;/span&gt;ustiz: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;j&lt;/span&gt;ustíca &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. justico)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ko&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;s&lt;/span&gt;ten: co&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;s&lt;/span&gt;te &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. kosti)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;W&lt;/span&gt;eg: &lt;span style="color: #3333ff;"&gt;v&lt;/span&gt;oju &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. vojo)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Ro&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;s&lt;/span&gt;e: ro&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;z&lt;/span&gt;u &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. rozo)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;Ch&lt;/span&gt;ip: &lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: blue; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;č&lt;/span&gt;ipu &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. ĉipo)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;Dsch&lt;/span&gt;ungel:&amp;nbsp;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;dž&lt;/span&gt;ungelu &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. ĝangalo)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;J&lt;/span&gt;elee:&amp;nbsp;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;ž&lt;/span&gt;elanu &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. ĵeleo)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color: #cc33cc;"&gt;Sch&lt;/span&gt;acht:&amp;nbsp;&lt;span style="color: #3333ff;"&gt;š&lt;/span&gt;ac&lt;span style="color: black;"&gt;&lt;/span&gt;tu &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. ŝakto)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Euralinga und Esperanto sind also in der Schreibweise und auch in  der Kombination von Lauten sehr ähnlich, wie man an den  Wortbeispielen sieht. Das ist kein Zufall, denn das Rad soll kein zweites  Mal erfunden werden. Die Wortgleichungen entsprechen sich übrigens. Die diakritischen Zeichen sind in der Euralinga anders als  ihre Esperantoäquivalente nach oben hin geöffnet. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;Diphthonge&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;ai &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. aj)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;au &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. aŭ)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;oi &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. oj)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ei &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. ej)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ui &lt;span style="font-size: 85%;"&gt;(esp. uj)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Das nachgestellte 'j' bei den Doppellauten im  Esperanto wirkt in den Texten überladen. Ich finde ein "i" schöner. Der  Akzent über dem 'au' ist überflüssig. Die Euralinga vermeidet  solche Unebenheiten in der Schrift.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: 85%;"&gt;[1] Quelle: Wikipedia Die freie Enzyklopädie, 2007, siehe UEA &lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-733700534053160933?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/733700534053160933/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-phonetik.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/733700534053160933'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/733700534053160933'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/vergleich-euralinga-esperanto-phonetik.html' title='Vergleich Euralinga - Esperanto (Phonetik)'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-8342343885115822389</id><published>2011-12-27T08:02:00.000-08:00</published><updated>2012-01-21T01:34:30.383-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Pronomen, Korrelativa" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;cé&lt;/b&gt;&amp;nbsp; -- was?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;   &lt;/span&gt; &lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;céa &lt;/b&gt;-- was für ein?&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;da cé &lt;/b&gt;-- wessen? &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;cé lu &lt;/b&gt;-- wer? &lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt; &lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;cé tempa &lt;/b&gt;-- wann?&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;cé áda &lt;/b&gt;-- wie lange? &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;cé mula &lt;/b&gt;-- wie viel, -e?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;la cosa&lt;/b&gt; -- Ursache, Grund&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;cosa &lt;/b&gt;-- ursächlich&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;cosa da&lt;/b&gt; -- wegen, denn, weil&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;por nícosa&lt;/b&gt; -- keine Ursache, nicht der Rede wert&amp;nbsp;&lt;i&gt;(Antwort)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;por cé &lt;/b&gt;-- warum, weshalb?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;por esa&amp;nbsp;&lt;/b&gt; -- deshalb, darum&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;cá pa&lt;span class="Apple-converted-space"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;-- wo&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-converted-space" style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt;(Relativpronomen)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;pé &lt;/b&gt;-- wo? &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;a pé&lt;/b&gt; -- wohin?&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;dé pé&lt;/b&gt; -- woher?&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;alipa &lt;/b&gt;-- irgendwo&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;ad alipa&lt;/b&gt; -- irgendwohin&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;dé alipa&lt;/b&gt; -- irgendwoher&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;népa &lt;/b&gt;-- nirgendwo, nirgends&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;a népa&lt;/b&gt; -- nirgendwohin&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;dé népa&lt;/b&gt; -- nirgendwoher&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;omnapa &lt;/b&gt;-- überall&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;ad omnapa&lt;/b&gt; -- überallhin&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;dé omnapa&lt;/b&gt; -- von überall her&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;la tempa&lt;/b&gt; -- Zeit&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt; &lt;b&gt;tempa &lt;/b&gt;-- zeitlich&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;nunáda &lt;/b&gt;-- gegenwärtig&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;aequatempa &lt;/b&gt;-- gleichzeitig&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt; intempa&lt;/b&gt; -- pünktlich&lt;br /&gt;&lt;b&gt;néáda &lt;/b&gt;-- nie, niemals&lt;br /&gt;&lt;b&gt;omnáda &lt;/b&gt;-- immer&lt;b&gt;&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;pasáda &lt;/b&gt;-- vergangen&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;impasáda&lt;/b&gt; -- damals&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;coma &lt;/b&gt;-- wie (Vergleich)&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;comé &lt;/b&gt;-- wie? &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;tal ... coma&lt;/b&gt; -- genauso ... wie&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;tal ... coma ibla &lt;/b&gt;-- so .. wie möglich&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;tal curtáda .. . coma ibla&lt;/b&gt; -- so bald wie möglich&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="calibre5 sgc-6 sgc-9 sgc-16 sgc-9" style="font-weight: bold;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;pa na coma&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt; -- &lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;überhaupt nicht&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-8342343885115822389?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/8342343885115822389/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-pronomen-korrelativa-auf.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/8342343885115822389'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/8342343885115822389'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-pronomen-korrelativa-auf.html' title='Wortfeld &quot;Pronomen, Korrelativa&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-922122112776246392</id><published>2011-12-25T02:33:00.000-08:00</published><updated>2012-01-26T08:34:06.818-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Adverbien" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;circa -- ungefähr &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;super omna -- über allem&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;anca -- auch&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;basta -- genug&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mona -- allein &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;aequála -- quasi, gleichsam&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;jam&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic;"&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic;"&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span class="Apple-converted-space"&gt; -- &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;bereits, schon&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;praesca -- fast&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;exa esa -- außerdem&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;tamen -- dennoch &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;plusíma -- meistens &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;únta -- erster&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;po únta -- erstens &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-size: small; font-style: italic; font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-style: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;ultríma -- letzter &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mula -- viel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;poca -- wenig&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;partála -- teilweise&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;prímcipa -- prinzipiell, hauptsächlich &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;praecida -- exakt, präzise, genau&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tota -- ganz, total, komplett&lt;br /&gt;tal -- so &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tal mula coma -- so viel wie&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tro -- zu viel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;extríma -- extrem, äußerst&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pla au mina -- mehr oder weniger&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pli poca -- am wenigsten&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pli mula -- am meisten&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; alia -- irgendetwas&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;anca -- auch &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;na anca -- nicht einmal&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pla anca -- sogar&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;úmpoco -- etwas &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; apena -- kaum&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pa na coma -- überhaupt nicht&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bona -- gut&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mala -- schlecht&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;simila -- ähnlich&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;hasta -- eilig &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;rapida -- schnell&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;lenta -- langsam&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;subita -- plötzlich&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;diafeca -- perfekt, vollkommen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cúróza -- sorgfältig &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;notibla -- bemerkenswert&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;po mazela -- zum Glück, glücklicherweise&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;po némazela -- unglücklicherweise&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;syna -- zusammen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;direta -- geradeaus&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;por exprena -- zum Beispiel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ingenera -- im Allgemeinen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;poca a poca -- allmählich&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;por vola -- absichtlich&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pla éma -- lieber&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;lauta -- laut &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tacita -- leise&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;por nula -- vergeblich&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;percada -- zufällig&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;abbasta -- ziemlich&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-922122112776246392?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/922122112776246392/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-adverbien-auf-euralinga.html#comment-form' title='2 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/922122112776246392'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/922122112776246392'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-adverbien-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Adverbien&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-9038737999370841643</id><published>2011-12-25T02:00:00.000-08:00</published><updated>2011-12-25T02:01:15.716-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Maße" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la metra -- Meter&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; la litra -- Liter&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; la grama -- Gramm&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la grada -- Grad&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;micri -- Micro-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mili -- Milli-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;centi -- Zenti-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dezi -- Dezi-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;dezo -- Deca-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;hecto -- Hekto-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cilo -- Kilo-&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mego -- Mega-&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-9038737999370841643?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/9038737999370841643/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-mae-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/9038737999370841643'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/9038737999370841643'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-mae-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Maße&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-357608642686509156</id><published>2011-12-25T01:34:00.000-08:00</published><updated>2012-01-19T06:40:56.060-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Zahlen" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;nula -- null&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; úna -- eins&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dúa -- zwei&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tria -- drei&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;quara -- vier&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;quina -- fünf&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sixa -- sechs&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sepa -- sieben&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;oča -- acht&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;nona -- neun&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;deza -- zehn&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dezúna -- elf&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dedúa -- zwölf&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;centa&amp;nbsp; -- hundert&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mila -- tausend&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;milióna -- Million&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;únta tempa -- zuerst&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;únta -- erster &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;po únta -- erstens&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dúta -- zweiter&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;po dúta -- zweitens &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;úna veza -- ein Mal&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dúa veza -- zwei Mal&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tota -- ganz&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;úmpla -- einfach, simpel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dúpla -- doppelt&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;pla ... ca&lt;/b&gt; -- mehr ... als&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;mina ... ca&lt;/b&gt; -- weniger ... als&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;tal ... coma&lt;/b&gt; -- genauso ... wie&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;tal ... comibla&lt;/b&gt; -- so ... wie möglich&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tal mula ca -- genauso viel wie&lt;br /&gt;tal mega ca -- genauso groß wie&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;concida -- knapp&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-357608642686509156?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/357608642686509156/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-zahlen-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/357608642686509156'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/357608642686509156'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-zahlen-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Zahlen&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-4617498252420320108</id><published>2011-12-25T01:16:00.000-08:00</published><updated>2012-01-01T00:01:42.627-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Partikel" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;omni&amp;nbsp; -- alle&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;omna -- jeder&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mula -- viel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;alia -- irgendetwas&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;poca -- wenig&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;nula -- keins, nichts&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;po nuli -- keinerlei&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;por nula -- vergeblich&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;auta -- selbst&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;otra -- anderer&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;úna -- ein&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;oliga -- einige&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pla -- mehr &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;plusi -- mehrere&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mina -- weniger &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;certa -- gewiss&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;amba -- beide&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;personu -- Person&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cosu -- Ding&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;basta -- genug&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mona -- allein &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tal -- solch&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mui -- sehr&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tro -- zu viel&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt; &lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-4617498252420320108?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/4617498252420320108/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-partikel-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/4617498252420320108'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/4617498252420320108'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-partikel-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Partikel&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-1002926760133917624</id><published>2011-12-24T01:52:00.000-08:00</published><updated>2012-01-12T07:12:06.983-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Allgemeines" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;resu -- Ding&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la resa -- Sache, Angelegenheit&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;l'esáda -- Existenz, das Sein &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la face -- Fakt&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;disfaca -- kaputt, entzwei &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la cada -- Fall&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la exprena -- Beispiel &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la regula -- Regel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;locu -- Ort&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;l'accide -- Unfall &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;la danža -- Gefahr, Notlage&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;grupu -- Gruppe&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;la parta -- Teil&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;puntu -- Punkt &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;la probala -- Problem&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la détaila -- Detail &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-1002926760133917624?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/1002926760133917624/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-allgemeines-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1002926760133917624'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1002926760133917624'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-allgemeines-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Allgemeines&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-9115663074223750750</id><published>2011-12-24T01:31:00.000-08:00</published><updated>2012-01-11T07:36:58.362-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Gesellschaft" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sociu -- Gesellschaft&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la respubla -- Republik&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;comúneju -- Kommune, Gemeinde &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;populu -- Volk&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;landu -- Land&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la natióna -- Nation &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la lexa -- Gesetz&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la loga -- Wissenschaft &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la arta -- Kunst&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la linga -- Sprache&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la histora -- Geschichte&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;regáru -- Regierung&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la politíca -- Politik&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;nunteju -- Botschaft&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;regentu -- König, Königin&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;regentéru -- König&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;regentínu -- Königin&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;armeju -- Armee&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la crimena -- Verbrechen&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;monetu -- Geld&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;firmeju -- Firma, Unternehmen, Betrieb&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la priza -- Preis&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la prema -- Prämie&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la lona -- Lohn, Gehalt&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la lucra -- Gewinn, Profit&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la luxa -- Luxus&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la jura -- Recht &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la paza -- Frieden &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la guere -- Krieg&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la sporte -- Sport&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la šabára -- Ferien, Urlaub&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-9115663074223750750?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/9115663074223750750/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-gesellschaft-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/9115663074223750750'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/9115663074223750750'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-gesellschaft-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Gesellschaft&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-5620448310966816288</id><published>2011-12-24T00:32:00.000-08:00</published><updated>2012-01-26T06:58:26.573-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Lesen, Schreiben" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;libru -- Buch&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;coveramentu -- Deckel, Cover &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la datuma -- Datum &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;vortáru -- Wörterbuch, Diktionär&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la lega -- Lektion, Lesestück &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;incu -- Tinte&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mapu -- Landkarte&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;razagumu -- Radiergummi&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;manžalistu -- Menükarte&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la nova -- Neuigkeit&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;žornálu -- Journal, Zeitschrift, Magazin&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;la poeza -- Poesie&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;la dica -- Sage&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;la fenjadica -- Märchen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;gazetu -- Zeitung &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;la notála -- Note&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt; la numera -- Nummer&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt; paginu -- Seite&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;paperu -- Papier&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;penu -- Stift&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; balapenu -- Kugelschreiber&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;grafapenu -- Bleistift&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;la signúra -- Unterschrift&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la addiriga -- Adresse&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la abmita -- Absender &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;postu -- Post&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;posteju -- Postamt&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;postacastu -- Briefkasten&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la postaporta -- Briefporto&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cartu -- Karte&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;postacartu -- Postkarte&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pismu -- Brief&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pismamarcu -- Briefmarke &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;invelopu -- Briefumschlag&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pacu -- Paket&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pacétu -- Päckchen&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;calculažu -- Rechnun&lt;span style="font-size: small;"&gt;g&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt; &lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-5620448310966816288?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/5620448310966816288/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-lesen-schreiben-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/5620448310966816288'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/5620448310966816288'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-lesen-schreiben-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Lesen, Schreiben&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-3454780755662443877</id><published>2011-12-23T23:37:00.000-08:00</published><updated>2012-01-10T22:25:22.951-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Leute" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la nama -- Name&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;homu -- Mensch&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;personu -- Person &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;viru -- Mann&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;femu -- Frau&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;senu -- Herr, Frau&lt;i&gt; (Anrede)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;senéru -- Herr&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;senínu -- Frau&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;paedu -- Kind&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;paedéru -- Junge&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;paedínu -- Mädchen&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; bebu -- Baby&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;junánu -- Jugendlicher&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;adaltánu -- Erwachsener&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;amigu -- Freund&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;faindánu -- Feind&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-3454780755662443877?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/3454780755662443877/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-leute-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/3454780755662443877'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/3454780755662443877'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-leute-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Leute&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-1930233438539386267</id><published>2011-12-23T23:01:00.000-08:00</published><updated>2012-01-29T01:22:38.463-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Kleidung" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;claidu -- Kleidung&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;femaclaidu -- Kleid&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;viraclaidu -- Anzug&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pelsu -- Pelz&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la claidamoda -- Mode &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pantu -- &lt;i&gt;(Unter-)&lt;/i&gt;Hose, Schlüpfer&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pantónu -- lange Hose&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pantatenu -- Hosenträger&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;faldu&amp;nbsp; -- Rock&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;faldétu -- Unterrock&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;camisu -- Hemd&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;camisétu -- Unterhemd&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;no&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;č&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;a&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;camisu &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;-- Nachthemd, Pijama&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; apronu -- Schürze&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;úniformu -- Uniform&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;paltu -- Mantel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;paltétu -- Jacke &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pluvapaltu -- Regenmantel&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tailapaltu - Weste&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;calsu -- Strumpf&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;calsétu -- Socke&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;calsónu -- Strumpfhose&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;šapelu -- Hut, Mütze&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;glovu -- Handschuh&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;zapatu -- Schuh&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sandalu -- Sandale&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;stifelu -- Stiefel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; beltu -- Gürtel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cravatu -- Krawatte, Schlips&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pošu&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small; font-weight: normal;"&gt; -- &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small; font-weight: normal;"&gt;Hosentasche&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;pošatelonu -- Taschentuch&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;butonu -- Knopf&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;stofu -- Stoff&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;cotonu -- Baumwolle&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;silcu -- Seide&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;lanu -- Wolle&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;brosu -- Bürste&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;dentibrosu -- Zahnbürste&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;combu -- Kamm &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pudru -- Puder&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;saponu -- Seife&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sigaru -- Zigarre&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sigarétu -- Zigarette&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pipu --- Pfeife&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;juvelu -- Juwelen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;brasu -- Arm &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;brasabordu -- Manschette &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;braselu -- Armband &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;oreletu -- Ohrring&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;colu -- Hals &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;colabordu -- Kragen &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;coletu -- Colier, Halskette &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ringu -- Ring&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;porte -- tragen &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;portafoliu -- Brieftasche&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;portamonetu -- Portemonee&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; bolsu -- Handtasche&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;brilu -- Brille&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;parasolu -- Sonnenbrille, Sonnenschirm&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;parapluvu -- Regenschirm&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;horílu -- Uhr&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-1930233438539386267?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/1930233438539386267/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-kleidung-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1930233438539386267'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1930233438539386267'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-kleidung-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Kleidung&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-5343174252866990431</id><published>2011-12-23T05:52:00.000-08:00</published><updated>2012-01-24T07:20:46.555-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Beruf" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;šefu -- Chef&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;officistu -- Beamter&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;laboristu -- Arbeiter&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;artistu -- Künstler, Artist&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;agistu -- Schauspieler&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cantistu -- Sänger&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;musicístu -- Musiker&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; scribistu -- Autor, Schriftsteller&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;žornálistu -- Journalist&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;gazetistu -- Zeitungsreporter&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bacistu -- Bäcker&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;carnistu -- Bäcker, Metzger&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cocistu -- Koch&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;docistu -- Doktor&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;docentu -- Dozent&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;praedocentu -- Professor&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;studentu -- Student&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;instruistu -- Lehrer&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;medistu -- Arzt&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dentistu -- Zahnarzt&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;vundacutistu -- Chirurg&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cúristu -- Krankenschwester, Pfleger&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;medamentistu -- Apotheker &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;casistu -- Kassierer&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ingenistu -- Ingenieur &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mecanistu -- Mechaniker, Schlosser&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;navistu -- Seemann&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;navašefu -- Kapitän&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;pintistu -- Kunstmaler&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;polisistu -- Polizist&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;politícistu -- Politiker&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;minisistu -- Minister &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;juristu -- Jurist&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;vocúristu -- Rechtsanwalt&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;nuntistu -- Botschafter, Diplomat &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;salistu -- Zimmermädchen&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;postistu -- Postbeamter&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;postaportistu -- Briefträger&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;servistu -- Diener, Dienstmädchen, Kellner&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;zapatistu -- Schuhmacher&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;tailistu -- Schneider&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;taileju -- Schneiderei &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;caupentu -- Käufer, Kunde&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;managistu -- Manager&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"&gt;justaficu -- Richter&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;juvelistu -- Juwelier&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;clasánu -- Genosse, Klassenkamerad&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt; &lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la lucra -- Gewinn, Profit&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;lucristu -- Kapitalist, Wucherer&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la lucrisma -- Kapitalismus, Marktwirtschaft&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt; &lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-5343174252866990431?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/5343174252866990431/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-beruf-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/5343174252866990431'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/5343174252866990431'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-beruf-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Beruf&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-2716521554795893752</id><published>2011-12-22T09:26:00.000-08:00</published><updated>2011-12-22T09:26:21.333-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Musik" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la musíca -- Musik&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;la musícistu -- Musiker&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cantistu -- Sänger&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;instrumentu -- Instrument&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;instrumentasiclu -- Orchester&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bandu -- Band&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;monistu -- Solist&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;flautu -- Flöte&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;hornu -- Horn&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;trompetu -- Trompete&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;gitaru -- Guitare&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;fidlu -- Violine &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;čelu -- &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;Chello&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;pianu -- Piano&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;tromelu -- Trommel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;accordónu -- Akkordeon&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;organelu -- Orgel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;saxafonu -- Saxophon &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-2716521554795893752?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/2716521554795893752/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-musik-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/2716521554795893752'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/2716521554795893752'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-musik-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Musik&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-4544540884020909656</id><published>2011-12-21T08:05:00.000-08:00</published><updated>2012-01-26T07:51:14.135-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Haus" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;domu -- Haus &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"&gt;salu -- Zimmer, Raum &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span"&gt;lo&lt;span class="sgc-2 sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;žu &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="font-weight: bold;"&gt;&lt;span class="sgc-2 sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;-- Wohnung&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;salónu -- Wohnzimmer &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;balnasalu -- Badezimmer&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dormasalu -- Schlafzimmer &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;manžasalu -- Esszimmer&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cocasalu -- Küche&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;toletu -- Toilette, WC &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;janu -- Tür &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;balcónu -- Balkon&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;etažu -- Etage, Stock&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;fundu -- Grund, Boden&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;fundetažu -- Erdgeschoss&lt;span class="Apple-converted-space"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;basetažu&lt;span class="Apple-converted-space"&gt; --&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-converted-space"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;Basement, Tiefgeschoss&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;muru -- Mauer&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;caminu -- Kamin&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;gonu -- Ecke&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;muracoveru -- Zimmerdecke&lt;br /&gt;liftu -- Aufzug, Lift&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;fenetu -- Fenster&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;scaleru -- Treppe&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tegu -- Dach&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;movelu -- Möbelstück &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sidu -- Sitz&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;stulu -- Stuhl&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;creslu -- Sessel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;divanu -- Sofa&lt;br /&gt;bedu -- Bett&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tablu -- Tisch&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;scafu -- Schrank&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;fombu -- Teppich&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tapetu -- Tapete&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;gardaclaidu -- Garderobe&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tracariu -- Schublade&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;telafonu -- Telefon &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;domafrešílu -- Klimanlage&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; ventílu -- Ventilator&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;vaculimpu -- Staubsauger &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;frešariu -- Kühlschrank&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;želariu &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;-- Gefriertruhe&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;fornu -- Backofen&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;stovu -- Ofen&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;basinu -- Waschbecken&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;lavamašinu -- Waschmaschine&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;horavigilu -- Wecker &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;bascetu -- Korb&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;sonelnu -- Klingel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;coveru -- Decke&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;candelu -- Kerze&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;candelatenu -- Kerzenhalter &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cortinu -- Gardine&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;cušinu -- Kissen&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;lampu -- Lampe&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;speculu -- Spiegel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pyru -- Feuer&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;flamu -- Flamme&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;flamílu -- Feuerzeug &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;vazu -- Topf, Vase&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;floravazu -- Blumenvase&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;torbu -- Beutel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sacu -- Sack&lt;br /&gt;pictu -- Bild&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;discu -- CD, DVD &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;telonu -- Tuch&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;manatelonu -- Handtuch&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ludu -- Spielzeug&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;electru -- Strom&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;šaltu -- Schalter&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;ana -- an&lt;br /&gt;exa -- aus&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-4544540884020909656?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/4544540884020909656/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-haus-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/4544540884020909656'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/4544540884020909656'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-haus-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Haus&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-1487111860230113752</id><published>2011-12-20T07:38:00.000-08:00</published><updated>2012-01-29T01:11:34.072-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Materie" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;metalu -- Metall&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ferumu -- Eisen&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cupru -- Kupfer&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;plombu -- Blei&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;goldu -- Gold&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;mesingu -- Messing&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;silberu -- Silber&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;stalu -- Stahl&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;lapidu -- Stein&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;petru -- Felsen&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bricu -- Ziegelstein&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; cementu -- Zement&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;marmoru -- Marmor&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;lignu -- Holz &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;glasu -- Glas&lt;br /&gt;ledru -- Leder&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;daimantu -- Diamant&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;perlu -- Perle&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;viscu -- Klebe&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-1487111860230113752?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/1487111860230113752/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-materie-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1487111860230113752'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1487111860230113752'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-materie-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Materie&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-1832920681610254272</id><published>2011-12-20T07:13:00.000-08:00</published><updated>2012-01-26T07:46:28.959-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Werkzeuge, Materialien" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;h6 class="uiStreamMessage" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:1}" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="messageBody" data-ft="{&amp;quot;type&amp;quot;:3}"&gt;Eine   Sprache sollte alle Bereiche des täglichen Lebens und der Arbeit, des   Berufs, des Schaffen und Wirkens abdecken. Es genügt nicht, nur einen   Wortschatz für die "schöne Literatur" (Belletristik) zu definieren, auch   der große Bereich der Technik, Wissenschaft sollte abgedeckt sein. Im   Folgenden habe ich einige technische Begriffe (Mechanikerwerkzeuge)   aufgelistet.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;boru (Bohrer) &lt;br /&gt;&lt;span class="text_exposed_show"&gt; - spirelaboru (Spiralbohrer) &amp;lt; spirelu (Spirale)&lt;br /&gt;- boramašinu (Bohrmaschine) &amp;lt; mašinu (Maschine)&lt;br /&gt;- mana boramašinu (Handbohrmaschine) &amp;lt; manu (Hand)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;déscendílu (Senker) &amp;lt; déscende (senken)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;turnílu (Dreher)&lt;br /&gt;- screvaturnílu (Schraubenzieher, -dreher) &amp;lt; screvu (Schraube), turne (drehen)&lt;br /&gt;- gonaturnílu (Winkelschraubenzieher) &amp;lt; gonu (Winkel)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;molotu (Hammer)&lt;br /&gt;- gumamolotu (Gummihammer) &amp;lt; gumu (Gummi)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;drifu (Durchschlag)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;clefu (Schlüssel)&lt;br /&gt;- nutaclefu (Mutternschlüssel) &amp;lt; nutu (Schraubenmutter)&lt;br /&gt;- regulaclefu (Stellschraubenschlüssel) &amp;lt; regule (regulieren)&lt;br /&gt;- tubaclefu (Steckschlüssel) &amp;lt; tubu (Tube)&lt;br /&gt;- cročaclefu (Hakenschlüssel) &amp;lt; croču (Haken)&lt;br /&gt;- pinaclefu (Zapfenschlüssel) &amp;lt; pinu (Pin, Zapfen)&lt;br /&gt;- sixagonaclefu (Sechskantschlüssel) &amp;lt; sixagona (sechswinklig)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;pinzu (Zange)&lt;br /&gt;- longanaza pinzu (Long-Grip-Zange) &amp;lt; longanaza (langnasig)&lt;br /&gt;- omnaversala pinzu (Universalzange) &amp;lt; omnaversala (universell)&lt;br /&gt;- securapinzu (Sicherungszange) &amp;lt; secura (sicher)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h6&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;mašinu -- Maschine&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;instrumentu -- Instrument, Werkzeug&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;molotu -- Hammer&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;šovelu -- Schaufel&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;spadu -- Spaten &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;dratu -- Draht&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;cordu -- Seil &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;cordétu -- Bindfaden&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;funicelu -- Leine&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;pinu -- Nadel, Pinn&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;screvu -- Schraube&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;nagelu -- Nagel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;stondu -- Schere&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;boru -- Bohrer&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;boramašinu -- Bohrmaschine &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cabelu -- Kabel&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;netu -- Netz&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pinzu -- Zange&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tornílu -- Schraubenzieher, -dreher&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;clefu -- Schraubenschlüssel&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;nutu -- Schraubenmutter&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tubusu -- Schlauch, Tube&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pipu -- Röhre&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;situlu -- Eimer &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sizelu -- Meißel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;brumu -- Besen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;manabrumu -- Handfeger&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;glatílu -- Bügeleisen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bailu -- Axt, Beil&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;segilu -- Säge&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;spon&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span class="sgc-3" style="font-weight: normal;"&gt;ž&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;u -- Schwamm&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;laiteru -- Leiter&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sacu -- Sack&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;castu -- Kiste, Kasten, Box&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;scatulu -- Schachtel, Box&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cludu -- Schloss&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;allumenu -- Streichholz&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;clingu -- Klinge&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;šutílu -- Gewehr&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-1832920681610254272?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/1832920681610254272/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-werkzeuge-materialien-auf.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1832920681610254272'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/1832920681610254272'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-werkzeuge-materialien-auf.html' title='Wortfeld &quot;Werkzeuge, Materialien&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-7480445172628475018</id><published>2011-12-19T07:35:00.000-08:00</published><updated>2012-01-30T08:26:57.880-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Küchenutensilien" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;tasu -- Tasse&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;vitru -- Glas&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;forcu -- Gabel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;lofelu -- Löffel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;cutílu -- Messer&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;botelu -- Flasche&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;crušu -- Krug &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;teleru -- Teller&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;subteleru -- Untertasse&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;platétu -- Platte&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;bludu -- Schüssel, Schale&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;vazu -- Topf, Vase&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; font-size: small;"&gt;cafevazu -- Kaffeekanne&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;šajavazu -&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;- Teekanne&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;coverelu -- Deckel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;calderu -- Kessel&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;padelu -- Pfanne&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;balansu -- Waage&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;telonu -- Tuch&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;tablatelonu --.Tischtuch&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;manatelonu -- Handtuch&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;telonétu -- Serviette&amp;nbsp; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;vedru -- Eimer&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;valcalignu -- Nudelholz, Holz zum Walken&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-7480445172628475018?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/7480445172628475018/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-kuchenutensilien-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7480445172628475018'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/7480445172628475018'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-kuchenutensilien-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Küchenutensilien&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-8095071768618858720</id><published>2011-12-19T07:16:00.000-08:00</published><updated>2012-01-28T23:37:32.491-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Fleisch" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;carnu -- Fleisch&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;fetu -- Fett &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; lardu -- Speck&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="sgc-7 sgc-9"&gt;bova&lt;span class="sgc-8" style="font-weight: normal;"&gt;ž&lt;/span&gt;u -- Rindfleisch&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="sgc-7 sgc-9"&gt;porc&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="sgc-7 sgc-9"&gt;a&lt;span class="sgc-8" style="font-weight: normal;"&gt;ž&lt;/span&gt;u&lt;b&gt; &lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span class="sgc-7 sgc-9"&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="sgc-7 sgc-9"&gt; -- Schweinefleisch&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;šaf&lt;span class="sgc-7 sgc-9"&gt;a&lt;span class="sgc-8"&gt;ž&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;u&lt;span style="font-weight: normal;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;-- &lt;/span&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;Hammelfleisch&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;gala&lt;span class="sgc-7 sgc-9"&gt;&lt;span class="sgc-8"&gt;ž&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;u&lt;span style="font-weight: normal;"&gt; -- Hähnchenfleisch&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;&lt;span class="sgc-7 sgc-9" style="font-weight: bold;"&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;colba&lt;/span&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span class="sgc-7 sgc-9"&gt;&lt;span class="sgc-8"&gt;ž&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;u -- Wurst&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;rostu -- Braten&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;ribétu -- Kotelett&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;bovastecu -- Steak&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-8095071768618858720?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/8095071768618858720/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-fleisch-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/8095071768618858720'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/8095071768618858720'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-fleisch-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Fleisch&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-693470782731226336</id><published>2011-12-19T06:58:00.000-08:00</published><updated>2012-01-19T06:45:17.022-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Präpositionen" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;locu -- Ort&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;areu -- Gebiet, Gegend&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;landu -- Land&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;in (nella) -- in&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;exa -- außerhalb&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;epa -- auf &lt;i&gt;(etwas)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;super -- über&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;suba (sulla) -- unter &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;prae -- vor&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;posa -- hinter&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;inter -- zwischen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;a (al) -- hin, zu, nach&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;oba -- entgegen &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ad in (a nella) -- hinein&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; ad exa -- hinaus&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ad epa -- darauf&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ana -- hinauf &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;a super -- hinüber&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cata -- hinab &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;a suba (a sulla) -- hinunter&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;a prae -- davor&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;a posa -- dahinter&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;ad inter -- dazwischen&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dia -- durch, hindurch &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;i&gt; &lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dé -- von, über &lt;i&gt;(Thema)&amp;nbsp;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;con -- mit, zusammen mit &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;per -- mit, mittels&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sina -- ohne&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;por (polla) -- für &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dé cosa -- weil&lt;br /&gt;contra -- gegen&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;perí -- um, herum&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sinisa -- links&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dexa -- rechts&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;orta -- senkrecht&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;horizona -- waagerecht &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pa domu -- zu Hause &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;a domu -- nach Hause &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pa -- bei&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;ha pa &lt;/b&gt;-- hier&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;a ha pa &lt;/b&gt;-- hierhin&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;dé ha pa&lt;/b&gt; -- von hier&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;pau &lt;/b&gt;-- dort&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;a pau&lt;/b&gt; -- dorthin&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;b&gt;dé pau&lt;/b&gt; -- von dort&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;b&gt;alipa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;irgendwo&lt;/span&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;ad alipa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;irgendwohin&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;dé alipa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;irgendwoher&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;ul&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Arial; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;li class="sgc-2" style="display: inline; list-style-image: initial; list-style-position: initial; list-style-type: none;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;népa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;nirgendwo, nirgends&lt;/li&gt;&lt;li class="sgc-2" style="display: inline; list-style-image: initial; list-style-position: initial; list-style-type: none;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;a népa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;nirgendwohin&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;dé népa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;nirgendwoher&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;omnapa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;überall&lt;/li&gt;&lt;li class="sgc-2" style="display: inline; list-style-image: initial; list-style-position: initial; list-style-type: none;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;ad omnapa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;überallhin&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;b&gt;dé&amp;nbsp;omnapa&lt;/b&gt;&amp;nbsp;von überall her&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/li&gt;&lt;/span&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-693470782731226336?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/693470782731226336/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-prapositionen-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/693470782731226336'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/693470782731226336'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-prapositionen-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Präpositionen&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-4693720797860732169</id><published>2011-12-18T02:04:00.000-08:00</published><updated>2012-02-03T05:25:28.628-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Verwandtschaft" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;familu -- Familie&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;genentu -- Elternteil&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;singenentu -- Waise &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;matru -- Mutter&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;matrónu -- Großmutter&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;stifmatru -- Stiefmutter &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bomatru -- Schwiegermutter&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;patru -- Vater&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;patrónu -- Großvater&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;stifpatru -- Stiefvater&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bopatru -- Schwiegervater&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;filu -- Sohn, Tochter&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;filéru Sohn&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;filínu Tochter&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;filónu -- Enkel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;filónéru -- Enkel&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;filónínu -- Enkelin&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;metafilónu -- Urenkel &lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; fratu -- Bruder&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cuzéru -- Cousin&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bofratu -- Schwager&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sorelu -- Schwester&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;ul&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cuzínu -- Cousine&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;bosorelu -- Schwägerin&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dodu -- Onkel, Tante&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dodéru Onkel&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;dodínu Tante&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;fratafilu -- Neffe, Nichte&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt; (Kind des Bruders)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;sorelafilu -- Neffe, Nichte &lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;(Kind der Schwester)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;fratafiléru -- Neffe &lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;(Sohn des Bruders)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;sorelafiléru -- Neffe &lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;(Sohn der Schwester)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;fratafilínu -- Nichte &lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;(Tochter des Bruders)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;sorelafilínu -- Nichte &lt;span style="font-size: small;"&gt;&lt;span style="font-size: x-small;"&gt;&lt;i&gt;(Tochter der Schwester)&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la spose -- Heirat&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;la sposa -- Ehe&lt;/div&gt;&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;sposánu -- Ehepartner&lt;/div&gt;&lt;ul&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;sposéru -- Ehemann&lt;/li&gt;&lt;li style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;sposínu -- Ehemann&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/470815613192734628-4693720797860732169?l=linguaeurana.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://linguaeurana.blogspot.com/feeds/4693720797860732169/comments/default' title='Kommentare zum Post'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-verwandtschaft-auf-euralinga.html#comment-form' title='0 Kommentare'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/4693720797860732169'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/470815613192734628/posts/default/4693720797860732169'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://linguaeurana.blogspot.com/2011/12/wortfeld-verwandtschaft-auf-euralinga.html' title='Wortfeld &quot;Verwandtschaft&quot; auf Euralinga'/><author><name>Klaus H. Dieckmann</name><uri>http://www.blogger.com/profile/08724500122259591442</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='26' height='32' src='http://1.bp.blogspot.com/-8QS1ThZmX0Q/TqJn3XVXQHI/AAAAAAAAAJw/RBZaSUeLF-4/s220/kd_kopf.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-470815613192734628.post-4655224653477253677</id><published>2011-12-17T23:14:00.001-08:00</published><updated>2012-01-29T01:34:15.475-08:00</updated><title type='text'>Wortfeld "Pflanzen, Früchte, Gemüse" auf Euralinga</title><content type='html'>&lt;div style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;fytu -- Pflanze&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;beru -- Beere &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;verdažu -- Gemüse &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cymelu -- Kümmel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;caulu -- Kohl &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;laucu -- Lauch, Porree&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;cutalaucu -- Schnittlauch &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;persilu -- Petersilie &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;tomatu -- Tomate&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;potatu -- Kartoffel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;salatu -- Salat&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;peperu -- Pfeffer&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;maizu -- Mais&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;orizu -- Reis&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;&lt;span style="font-weight: normal;"&gt;melonu -- Melone&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;nusu -- Nuss&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;slivu -- Pflaume&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;olivu -- Olive&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;fungu -- Pilz &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;gurcu -- Gurke&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size: small;"&gt;pomu -- Apfel&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;artišocu -- Artischoke&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;seleru&amp;nbsp; -- Sellerie &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;asparagu -- Spargel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;laticu -- Lattich &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;carotu -- Karotte, Mohrrübe&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;curbisu -- Kürbis &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;lentilu -- Linse&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;garlicu -- Knoblauch&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;cipolu -- Zwiebel&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;minzu -- Minz&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;spinacu -- Spinat&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;floracaulu -- Blumenkohl&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"&gt;acidacaulu -- Sauerkraut &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span" style="border-collapse: sepa
